Kezdőoldal » Politika » Magyar politika » Akik szerint Magyarországon...

Akik szerint Magyarországon diktatúra van vagy illiberális jogállam, mire alapozzák ezt?

Figyelt kérdés
Konkrétumokat írjatok ne a szokásos fröcsögést.
2023. ápr. 21. 23:50
1 2 3 4 5
 41/48 L.. István ***** válasza:
88%

Tudom, hogy semmilyen érvet nem fogadsz el, ami nem téged igazol, de tessék:


[link]

2023. ápr. 22. 05:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 42/48 anonim ***** válasza:
90%

A kormányé a média, az egyház, a kultúra, a gazdaság, a kommunikációs cégek.


Gyakorlatilag minden az ő kezükben van és 1 napos törvényekkel azt csinálnak amit akarnak.

2023. ápr. 22. 06:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 43/48 anonim ***** válasza:
96%

Számomra 3 alappillére van a demokráciának:

-jogállamiság, ami minden egyes állampolgárra ugyanúgy érvényes, ma látjuk, hogy ez nem működik, hány esetben nem hallhattak meg minisztereket, fideszhez, Orbánhoz köthető személyeket, bizonyos bűntetőügyekben, hányszor maradt el nyomozás

-fékek és ellensúlyok, na ez a legnagyobb rákfenéje a mai társadalomnak. Egy demokráciában elképzelhetetlen, hogy bármiféle társadalmi konszenzus nélkül, egyoldalúan, politikai alapon irnak át alkotmányt, hoznak döntéseket az éjszaka közepén, úgy, hogy a beterjesztés és a döntéshozás közt, sokszor annyi idő sincs, hogy bárki is elolvassa, miről van szó, az, hogy azok az állami szervek, amik a demokrácia kontrollját kellene, hogy erősitség, a biróságtól, a ÁSZ-on át egy csomó más intézményig, mindenhol Orbánhoz köthető személyek ülnek és látható, érezhető, pártpolitikai döntéseket hoznak és senki másnak sincs semmilyen ellenörző szerepe

-a választás és a válaztási rendszer kényük kedvük szerinti átirása ez leginkább az előző kettőhöz köthető és része a problémának, de igazából az egyik legnagyobb főbűn a három közül


+1 a szabad média helyzete

2023. ápr. 22. 07:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 44/48 anonim ***** válasza:
86%

Egy régebbi hozzászólásomból átemelve, ahol kicsit a demokráciák nemzetközi összehasonlítása is felmerült:


"Ne tegyünk úgy, mintha a demokrácia egy definiálhatatlan, megfoghatatlan dolog lenne. Van benne mozgástér, de a hatalmi ágak szétválasztása, a döntéshierarchiákban előforduló összeférhetetlenség és a háttérben meghúzódó érdekek szerinti jogalkotás a társadalmi egyeztetések helyett mind megfigyelhető jelenségek. Kicsit úgy képzelem el, mint az orvosi diagnosztikát: vannak erős és enyhe tünetek, amik önmagukban sokmindent jelenthetnek, de ha ezek együttjárnak és csoportosan jelennek meg egy adott betegségre jellemző lefolyásban, akkor már egészen jól meghatározható, hogy hol vagyunk:


1. A nincsen semmi gond kategóriában, csak egy napra bedugult az orrom.


2. Rosszul érzem magam, ez biztos, maximum nem egyértelmű, hogy mi okozza kategória.


3. Pontosan tudom, hogy mi a betegség és mi a végkifejlete kategória.


Talán azért is jó ez az analógia, mert itt is különbség van aközött, hogy egyik-másik páciens mit érez jónak, nem összehasonlíthatóak, csak az egyén érzi azt, hogy ma rosszabbul érzi magát, mint tegnap. De ahogy megyünk a betegség következő stádiumaiba, attól még, hogy nincs két egyforma ember, azért elég jól elmondható, hogy a másikhoz képest az egyik elég sz*rul fest. Hullik a haja, megváltozott a hangulata, sápadt stb. Mint ahogy én sem tudnám megmondani, hogy melyik ország demokratikusabb, Hollandia, vagy Belgium, ellenben hozzájuk képest azért elég magabiztosan állíthatom, hogy Oroszország sokkal kevésbé demokratikus.



Összességében azt mondom, hogy csakmert van valamennyi mozgástér a demokrácia meghatározásában és az európai országok a jogrendszeri diverzitásuk okán nehezebben összehasonlíthatók, attól még mindig szemügyre vehetjük azt, hogy önmagához képest milyen irányba változik egy ország, szemügyre vehetjük azt, hogy ez mennyire tartós és mennyire mélyül el idővel és szemügyre vehetjük azt is, ha ez nagyobb eltérést szült más országokhoz képest.



Felhoztad az alkotmánybíróságot példaként. Fair enough, nem minden országban van ilyen, ez egy alma és körte szituáció lenne nemzetközi összehasonlításban DE! Azt továbbra is megnézhetjük, hogy az előző állapothoz képest milyen irányba, milyen indokkal és milyen azonnali, vagy hosszútávú eredménnyel történt változás.


Az ALkotmánybíróságot ezelőtt úgy választották, hogy minden képviselőcsoport delegálhatott egy embert a jelölőbizottságba, ők pedig döntenek a kormány és az ellenzék által, fele-fele arányban jelölt bírákról. Mindenkinek egyenlő beleszólása volt így és kompromisszumra kényszerítette a feleket. Melynek szokásos hátránya egyébként, hogy hosszú, tétlen viták alakulnak ki, de ilyen ez a pop szakma a politikában.


Az új, fideszes szabályozás viszont azt hozta, hogy mostantól a mandátum arányában választanak alkotmánybírákat, az alkotmánybíróság vezetőjét pedig kétharmaddal választják. Emellett megemelték a bírák számát 11-ről 15-re és 12 évre tolták mandátumuk hatályát, eltörölve a 70 éves korhatárt. Ezek az intézkedések egyenként talán nem adtak volna okot aggodalomra, de csoportosan mind azt eredményezték hosszútávon, hogy a fidesz kormánypárt átvegye az irányítást egy őt is felügyelő és ellensúlyként is funkciónáló szervezet fölött, ezt az állapotot pedig a lehető leghosszabb ideig konzerválja.


Másik változás az AB jogköre volt. Egyet emelnék ki: az AB mostantól nem vizsgálhatja felül az alkotmánymódosítások tartalmát. Ezzek a változtatással a fidesz alkotmányozó szándékát mostantól semmi sem korlátozta tartalmilag.


Továbbá szűkítette azok körét, akik normakontrollt kezdeményezhetnek az AB-nál, viszont kibővítette az alkotmányjogi panaszeljárás alkalmazását és támadhatóvá tette a rendes bírósági döntéseket is. Ez megint olyan dolog, hogy önmagában nem lenne rossz, de ezt párosítsd össze azzal, hogy az AB többségét mostantól a fidesz adja 12 éven át és már senki sem bírálhatja felül az alkotmánymódosítását sem, így végeredményben a hatalmi ágak szétválasztása sérül. Sérül, hisz a fidesz kezében a végrehajtó hatalom, a fidesz kezében a teljes törvénykezés és az AB többségi delegáltjai képében mostantól bírósági döntésekbe is beleszólhatnak.


És erről igazából sokat tudnék még írni, de az a végső megállapítás, hogy a fidesz a helyzetének megfelelően alakította át a legfontosabb jogintézményeket. A társadalmi és ellenzéki beleszólás csökkent és/vagy megszűnt, a fidesz pedig konzerválta a helyzetet."

2023. ápr. 22. 07:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 45/48 anonim ***** válasza:
4%

#31

Magyarországon soha nem volt kötelező az oltás. Az, hogy a munkáltatóknak szabad kezet adnak ez ügyben még nem azt jelenti, hogy kötelező, relatív kevés munkáltató is vezette be, versenyszférában kb 0.

Eddig az volt a problémátok, hogy minden döntés egy ember kezében összpontosul, majd amikor jön egy rendelet, ami szabad kezet ad azon is problémáztok.

2023. ápr. 22. 09:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 46/48 anonim ***** válasza:
92%
Papíron van csak demokrácia, a gyakorlatban emssze nem.
2023. ápr. 22. 12:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 47/48 anonim ***** válasza:
91%
Kvantummechanika törvényei. Nem értesz a fizikához?
2023. ápr. 22. 14:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 48/48 anonim ***** válasza:
90%

45


Engem a munkáltató attól még eléggé megszorongatott és megalázott.

2023. ápr. 22. 15:22
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4 5

További kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!