Mit értünk "gazdasági erőfölénnyel visszaélés" alatt?

Például, amikor nagyvállalatok kartelleznek a munkabérekkel.

Gazdasági nagyságukból adódóan képesek erre, megegyeznek,hogy adott pozícióban nem ad egyik sem többet a másiknál, persze br 20-30 ezres különbséget meghagynak,hogy ne legyen gyanús.

De, ilyen létezik, főleg vidéken.

Budapesten túl sok a cég, nehéz lenne kivitelezni.

A kartellezés a gazdasági erőfölényből való visszaélés egyik formája.

Kartell, amit mondtam.Versenyt torzító egyezményen keletkeznek cégek között, amik az egyezményben részt nem vevőket hátrányosan érintik.

A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés legritkább esetben a munkavállalók felé történik, mivel a munkaerőpiac közel tökéletes piac. Tipikusabb példák:

-a fogyasztó nem tudja érvényesíteni egy termék garanciáját, mert a kereskedő olyan feltételeket szab meg, amik irreálisak

-egy kis beszállítónak folyamatosan késve fizet a legnagyobb megrendelő, kvázi áthárítva rá a készletfinanszírozás feladatát

-a piacvezető cégnél új termékfunkciókkal rákényszerítik a felhasználókat további vásárlásokra és szolgáltatások igénybevételére

-pl. különadók kivetésekor vagy inflációs árkorrekciókor nagyobb költséget hárít át egy cég a vevőkre, mint amekkora valóban indokolható lenne

A kartellezést nem érdemes idekeverni, mert gazdaságtudósok sem igazán tudnak megegyezni abban, hogy mi is igazán az a kartell. Általában véve nem léteznek tökéletes kartellek, mert ahhoz a kartell vezetőjének be kéne tudni tartatni a résztvevőkkel a kartell szabályait (pl. hogy csak adott minőségben, áron és mennyiségben termeljenek), de azok többnyire ellenérdekeltek benne, mindig elbukik a dolog azon, hogy valaki önös érdekből kiszáll a kartellből, mert a versengés jobban megéri anyagilag. Kartell mondjuk a Keresztapa maffiacsaládja, de az üzleti életben nem igazán léteznek Vito Corleonék akik lófejet tesznek az ágyadba, ha nem vagy hajlandó úgy táncolni, ahogy ő fütyül - értelemszerűen nem lenne túl vonzó üzleti partner.

#6: Hát épp ez az, hogy a kartellre nincs olyan gazdasági példa amiben mindenki egyetértene, hogy az valóban kartell.

Sokan a kőolaj-kitermelő országok szövetségét (OPEC) szokták kartellnek felhozni, csak hogy az biztosan nem működik kartellként, mert a kőolaj ára jól láthatóan bezuhant, vagyis az OPEC nem tudja ellátni azon funkcióját, hogy érdemben befolyásolja a világpiaci árakat. Egyrészt jelenleg túl sokat termelnek az amerikaiak, másrészt a kőolaj termelő országok ellenérdekeltek abban, hogy betartsák a rájuk kiszabott kvótákat, ha az veszélyezteti az államháztartásukat. Pl. hiába mondják azt Katarnak, hogy te most csak 1 millió hordó kőolajat termelj, ha nem bízik abban, hogy a többi ország is tartja magát hasonló korlátozásokhoz és fel tudják tornázni az árakat, akkor ki fog bújni a korlátozások alól és több olajat fog a világpiacra dobni. A tökéletes kartellhez kéne egy központi visszacsatolás, amivel a kartell tagok elvesztik a függetlenségüket, de ezt nyilván senki nem szeretné.

Aztán fel szokták még hozni a 20. század elején alakult Phœbus kartellt, amelyben a nagy izzólámpa gyártók fogtak össze, hogy egységesítsék az izzólámpák fizikai tulajdonságait, és ezzel a várható élettartamukat, de aki ismeri az egész történetet az tudja, hogy végül ez a próbálkozás is elbukott, a kartelltől független piaci szereplők lenyomták az árakat és jobb minőséget kínáltak, tehát ez is legfeljebb csak ideig-óráig hasonlított egy kartellre, valójában oligopólium volt.

Akármennyire is nevetséges, ezeknél sokkal jobban hasonlít egy kartellre mondjuk a vasút működése: Magyarországon 2 személyvasúti társaság van: a MÁV és a GYSEV, de az állam, mint központi hatalom összehangolja az árazásukat, hogy ne tudj egyikre olcsóbban jegyet venni, mint a másikra. Sőt, Volánbuszon is ugyanannyi a kilométer díj, hogy még az se tudjon versenyezni. De amint lenne egy piacnyitás és egymás konkurenciájává válnának ezek a cégek az ilyen torzítások eltűnnének: természetes körülmények között nem alakulnak ki kartellek.