Egyes embereknek miért fáj még mindig Trianon?

Magyarországon ez inkább egy ilyen üres divatjelenség, nálunk, Erdélyben fájdalmas családtörténetek és 100 év üldöztetés társul hozzá.

Trianon után következett a vasgárdista terror, a két világháború közötti Románia zsidó- és magyarellenes fasizálódása, aztán a második világháború borzalmai, a kommunista terror, ami a Ceușescu-diktatúrában érte el tetőpontját.

Borzalmas évszázad volt ez, és nemcsak nekünk: a szászok elmentek, a zsidók meghaltak, akik túlélték a Holokausztot, Ceaușescu adta el pénzért (ahogy a bánáti és szatmári svábokat, a szászokat és a cipszereket is).

Az erdélyi magyarság lélekszáma is megfeleződött 100 év alatt... Igaz, még így is tartjuk magunkat (legalább százalékarányosan).

Nagyon rossz véleménnyel vagyok azokról a Trianon-szindrómás magyarországiakról, akik a határokat siratják, meg a naaaagy Magyarországot - ahelyett, hogy az EMBERT siratnák.

Trianon esetében nem a politikai veszteségre kellene koncentrálni, hanem az EMBERI tragédiákra: arra, hogy egy nemzet egyharmada a saját anyaországa határain kívül rekedt és száz évnyi üldöztetés várt rájuk...

Trianon fájdalma az elszakadt, meghurcolt, megalázott kisebbségi magyarság fájdalma.

Gondolj bele: Trianon miatt ma is többtízezer magyar testvérünk szenved - akik például háborús országokban születtek meg, csak azért, mert a településeiket elcsatolták!

Mi köze volt Szabadka, Újvidék, Zenta, Nagybecskerek magyarságának a szerbek és horvátok gyilkos háborújához?!

Mi köze Beregszász, Ungvár, Munkács szegény magyarjainak az oroszok és ukránok háborújához?

Odahúztak egy határt, ennyi - és ebbe a mai napig is bele lehet halni, ha a rossz oldalán születsz meg (pl. kárpátaljai magyarként besoroznak az ukrán seregbe, Kijevért meghalni)!

Trianon tragédiája nem a magyarországi magyarok egó-tragédiája (legalábbis nem az kellene legyen) - hanem az EMBEREK tragédiája, akiket 100 év alatt megnyomorítottak, saját szülőföldjükön!

Erről igenis beszélni kellene - csak nem úgy, nem azon a módon, ahogyan a magyarországi (szélső-)jobboldal teszi, amelyik elsősorban önmagát sajnálja, másodsorban Magyarország talán sosemvolt "nagyságát" (mert nagynak nagy volt, azt tudjuk, csak éppen nem szuverén, az osztrákok árnyékában), harmadsorban a négyzetkilométereket, stb...

Az EMBEREKET kellene sajnálni, nem a határokat! Ha az emberi sorsokra figyelnénk, Trianon valódi fájdalmát is jobban megértenénk - és jóval kevesebb háború és konfliktus is lenne a világban!

12-es, nem tudom honnan veszed ezeket a butaságokat:

"nyugdíjjárulék befizetése nélkül is kapni fogja a nyugdíjat, előre veszik a kórházi listán mert határon túli"

Hogyan kapna bárki nyugdíjat a járulékok befizetése nélkül? És honnan veszed, hogy előre veszik a határon túliakat a várólistákon???

Az én szüleim Magyarországon kezeltették súlyos betegségeiket, mert az volt a beidegződésük, hogy a magyar egészségügyi rendszer annyival jobb mint a román - és mindenért tízszeres, piaci árat fizettek (ugyanannyit, mint bármely külföldi, ha Magyarországon vásárolja meg az egészségügyi szolgáltatást).

Betegbiztosításod nem lehet két országban egyszerre, tehát vagy átviszi valaki a biztosítását is Magyarországra és legalább egy teljes évig fizeti a járulékokat (csak utána aktiválódik), vagy pedig fizet (piaci áron!), mint a katonatiszt!

Egy szimpla, egyszeri kemó, ami a biztosítottaknak pár ezer forint, vagy éppen ingyenes, biztosítás nélkül 40.000 forint (egy teljes terápia fél millió forint körül van)...

Aki nincs Magyarországon biztosítva, az mindezt kifizeti. Ez így is van rendjén, nem panaszképpen mondom, csak tájékoztatásul. Nem tudom, ki etet azzal a hülyeséggel benneteket, hogy a határon túliakat ingyen látnák el, vagy előre vennék a várólistákon... Nincs ilyen!

21, a magyarországiak is tisztában vannak a külhoniak megpróbáltatásaival nagyjából, és ezért is fáj nekik Trianon. Az egész nemzetnek rossz volt. Egyébként őket is nácizza mindenki, ha fáj nekik, ők is látják, hogy nem Kolozsvár, hanem Cluj-Napoca, hogy magyarokat öletnek szándékosan az ukránok, vagy Fradi-szurkolókat vernek a szlovák kommandósok, vagy dákoromán elméletekkel és az elnyomó magyarokkal van tele a net. De nem csak a külhoni magyaroknak volt ám rossz, hanem sok más nemzetiségi embernek.

Milyen könnyű lett volna néhány 10 ezer katonát a határokra küldeni 18 végén a millió hazatérőből... Minden rossz egy ilyen apró dologból eredt. Csak a szerbek 45 körül több 10 ezer magyart öltek meg emiatt, hogy megszerezték e területeket.

A 21# válasszal egyet tudok érteni. Annyit még hozzátennék, hogy Trianon nem csak a magyarokat szívatta, de pl a zsidókat is. Az egész Kárpát Medencében a zsidóság magyarul beszélt ekkor, akik Romániához, Szlovákiához kerültek őket is ugyanúgy vegzálták a nyelvhasználat miatt. Vagy pl közeli kapcsolat volt a különféle zsidó közösségek között, aztán hirtelen került közéjük egy határ és akkor alig volt átjárás mondjuk a debreceni és szatmári zsidók közt. Alig tudták a rokonok egymást látogatni.

Ugyanúgy szívtak a svábok is, akik az ország déli részén éltek és a svábok lakta földek közepén hirtelen meghúzták a jugoszláv határt, aztán szétvágták a sváb közösségeket egymástól.

Az is vicces, hogy csak a magyar baloldal indított valódi revíziós háborút a trianoni határok megváltoztatására 1919-ben, miközben Horthy a románokkal kiegyezve az ő támogatásukkal belovagolt Budapestre. Később meg szövetségre lépett a fasiszta Romániával és Szlovákiával.

24# Persze, hogy így van. Én is sok magyar zsidó között nőttem fel Erdélyben, nekik is ugyanúgy fájt Trianon.

Ami nem fájt, és nem is kellene rehabilitálni, sem nosztalgiával tekinteni rá, az a második bécsi döntés, a Horthy-rendszer antiszemita érája és a Szálasi-diktatúra, végül a deportálás!

Ahogy a magyar csendőrök is bántak a magyarságukat, anyanyelvüket őrző erdélyi magyar zsidósággal!

Ez a második, Horthy-féle visszacsatolás egy valóságos borzalom volt! Sok helyen a magyar csendőr oláh parasztozta a székely embereket, kettétépték Erdélyt (Dél-Erdély Románia, Észak-Erdély Magyarország része lett), háborúba sodorták az országot, a Don-kanyarban és Auschwitzban pusztultak el százezrek!

Paradox módon Magyarország románosította el Észak-Erdélyt azáltal, hogy 200.000 magyar zsidót deportáltak, így a románok oldalára billent az etnikai arány, magyar uralom alatt!

Ezzel a második, borzalmas fél-revízióval szemben semmiféle nosztalgiát nem kellene éreznünk, sőt, ki kell mondanunk: ez maga volt a gyalázat (abban a formában, ahogy történt) és valóságos nemzeti öncsonkítás volt (emberek százezreit feláldozni a négyzetkilométerekért NEM SZABAD és nem éri meg soha!).

Erdélyt azzal a békés módszerrel kellett volna megtartani és/vagy visszaszerezni, amivel a románok megszerezték pár évszázad alatt:

1. tele kell szülni!

2. diplomáciai eszközzel, a megfelelő pillanatot kihasználva elcsatolni (érdemi harc és vérveszteség nélkül)!

Sajnos az öncsonkító és folyton kardcsörtető magyar nemzetstratégia egyszerűen elbukott a szaporodásra és okos diplomáciára épülő román nemzetstratégiával szemben.

És ha megnézem a mai Magyarország nemzetstratégiáját, sajnos azt látom, semmit nem tanultunk a történelemből: már megint arra kacsintgatnak a budapesti fejesek, amelyik irányból semmi jót nem várhatnak (de még győzelmet sem)... :(

Megy a nagyszájú kardcsörtetés, Brüsszel-ellenes "szuverenista" harc, miközben a magyarság elveszíti a szövetségeseit (még a lengyeleket is), magyar fordul magyar ellen, Erdélyből meg, ahelyett, hogy támogatnák az itteni közösségeket, munkaerő- és agyelszívás zajlik.

Tusványoson és Csíksomlyón megy a szájtépés, de közben pl. az OTP csöndben kivonul és átadja a klienseit a Transilvania Banknak, a magyar gazdasági problémák és az infláció miatt a magyarországi mágnások szabadulnak mindentől, amit felvásároltak (percek alatt pattan vissza román és külföldi kézbe egy csomó "visszaszerzett" műemlék, turisztikai beruházás, stb.).

Felvásárolták a teljes erdélyi magyar sajtót, hogy most egymás után bezárják a magyar sajtóorgánumokat (de minek kellett akkor annyira, ha úgyis csak fölösleges ballaszt, amit elsőként kidobálnak, ha süllyedni kezd a léghajó????)...

Hogy a magyarországi kormány komoly ghazdasági bajban van, azt Erdélyben lehetett először érezni és bizony sokkal látványosabban (nyilván magam is értem, hogy az itteni presztízsberuházásoktól kell először szabadulni, hogy otthon finanszírozható maradjon a rendszer - de akkor minek kellett felvásárolni mindent, magyar kezekből is??? Hogy most román kezekbe adják el tovább???).

Nagyon elbaltázták ezt az oroszbarát politikát, kicsiben kb. mint annó a németbarát politikát, a második világháború alatt...

Trianonnal a legnagyobb baj, hogy semmit sem tanultunk belőle! Erdélyt nem lehet máról holnapra visszaszerezni - de lehet évszázadok alatt, ahogy a románok csinálták! Csak ehhez nem elszipkázni kellene a határon túli közösségeket és értékeket, hanem támogatni a megmaradásukat és gyarapodásukat!

Sajnos a kettős állampolgárság sem ezt szolgálja, hanem csak a könnyebb áttelepülést... szép szimbolikus gesztus lehet, de önmagában halottnak a csók!

Száz évet súlyosan elbaltáztunk - a következő százat nagyon nem kellene!

24# Szatmár pont nem a legjobb példa, Szatmár zsidósága kb fele-fele arányban beszélt magyarul és jiddisül. Máramarossziget jiddis ajkú volt. De Várad, Temesvár, Kolozsvár, Vásárhely, Temesvár zsidósága például magyar ajkú volt. Sokan éltek jiddis-magyar kétnyelvűségben (a neológok mind magyarok voltak, a status quo ante is, de az ortodoxok voltak a legtöbben és jelentős részük jiddis anyanyelvű volt).

Ami viszont közös volt: minden erdélyi zsidó a magyarsághoz kötődött, a magyarsághoz tartozónak tekintette magát, erdélyi zsidók küzdöttek a legelszántabban a magyar nyelvű könyv- és lapkiadásért, a magyar nyelvű színházi és operakultúra fennmaradásáért a királyi Romániában a két világháború között (míg a magyarság, de a svábság és szászság is inkább az egyházakra és az iskolákra fókuszált, addig a magyar nyelvű kultúráért bizony erdélyi zsidók tettek a legtöbbet, iszonyatos román elnyomással szemben!).

Sajnos utána az "anya"-ország arculköpte őket!

27-es, SAJNOS nincsen igazad! Erdély önállósága teljesen elveszett a kiegyezéskor, amikor Magyarország teljesen bedarálta a saját szervezeti struktúrájába (1867).

Az 1876-os közigazgatási reform végül teljes egészében gyakorlatba is ültette a kilenc évvel korábbi kiegyezés "vívmányait" - ekkor számolták fel a székelyek és a szászok autonómiáját Budapesten!

(1876-ig a székelyek és szászok nem vármegyékbe, hanem székekbe szerveződtek ugyanis!)

Sajnos ez a nacionalista törekvés, ami már az 1848-49-es forradalomban is meghatározó szerepet játszott ("Unió Erdéllyel!") nemcsak megbontotta az erdélyi nemzetek évezredes békéjét, amit a Tripartitum és az Unio Trium Natiorum elve garantált történelmileg, de kitermelt hozzá egy olyan közigazgatási szisztémát is, ami felszámolta mind Erdély egészének, mind pedig a székelyek és szászok közösségének a különállóságát, autonómiáját.

A románok sajnos EZT VETTÉK ÁT, Trianon után, a "Szemet szemért, fogat fogért" ősi elve alapján, abban a szellemben, hogy "Most mi jövünk!"

A nacionalizmus nacionalizmust, a gyűlölet gyűlöletet, elnyomás elnyomást szül, a háborúskodás meg újabb háborúskodást - s a bosszú újabb bosszút!

Jöttek hát a románok és lemásolták az 1876-os közigazgatási rendszert, csak éppen Bukarest központtal, Budapest helyett - és azt szívjuk azóta is!

Ez a "nemzetállami" marhaság, amibe százmilliók pusztultak bele Európában, szépen tönkretette Erdélyt, mint ahogy a legtöbb multikulturális régiót is Európában, ahol azelőtt békében éltek egymás mellett a különböző közösségek!

Ezt már 1848-ban elkezdték elbaltázni a mi okos magyar testvéreink, Budapesten, aztán Trianonban végképp felrobbant a bili. Ami utána jött, száz évig, az a nemzeti pusztítás és önpusztítás csimborasszója, napjainkig elmenően!

"Kié Erdély?" - a leggyakoribb kérdés! És amikor erre a kérdésre nem Erdélyből válaszolnak, akkor egy biztos: sosem az a válasz, hogy az erdélyieké!

Kilenc évszázadon át erre a kérdésre többé-kevésbé sikerült autonóm választ megfogalmazni Erdélyből - de a 19. és 20. század nacionalista ideológiái legyőzték Erdélyt.

Ha Gyulafehérvár vagy Kolozsvár helyett erre a kérdésre Budapesten, Bukarestben, Bécsben, neadj'isten Berlinben kezdtek el válaszokat keresni, annak mindig az lesz a vége, hogy "A németeké!", "A magyaroké!" vagy "A románoké".

Hogy a valóságban itt bő 3 millió román élt együtt 2 millió magyarral (és székellyel) és közel 1 millió némettel (szásszal, svábbal, cipszerrel és a németekhez számolt jiddis ajkú zsidósággal), az Budapestről vagy Bukarestből nézve mindig mindegy!

Ha a történelem egy kicsit is jobban alakul, mint ahogy alakult, akkor Erdélynek az erdélyieké kellene lennie: az erdélyi románoké, magyaroké, székelyeké, szászoké, zsidóké, sváboké, örményeké, cigányoké - és még a maroknyi szilágysági tótoké is!

Erdély aranykora az önálló államisága volt, az erdélyi fejedelmek idején!

A 20. század során ezt sikerült két nép ellenséges, ámde mégis tökéletes koprodukciójaként örökre szétb...ni. A magyarok deportálták a zsidókat, a románok pénzért eladták a maradékát és deportálták a szászokat, svábokat, cipszereket (a maradékukat szintén pénzért értékesítette Ceușescu elvtárs), az örményeket beolvasztottuk, a tótokat el-lakosságcserézték szépen...

Mi maradt? Egy valaha ezerszínű, de egyre szürkülő, kétpólusúvá nyomorított Erdély, 80% románnal és 17% magyarral...

És közben mindenki boldogtalan tőle, a vicc az, hogy a mkindenkori "nyertesek" is!

Ma ott tartunk, hogy a 90%-ban román Temesváron a város tartja el a német, a magyar és szerb egyházakat, iskolákat, színházakat és zsinagógákat - csak már nincs ki járjon beléjük (a magyar és német iskolák folyosóján románul beszélgetnek szünetben, a magyar és német színház bezárna, ha nem feliratoznának románul!).

Miért? - mert nosztalgiáznak!

Szebenben 3% szász marad, és a románok szavazzák meg a német pártot, a német polgármestert, sőt, már az államelnök is szebeni szász!

Miért? - mert valójában k..vára hiányzunk egymásnak és k..vára hiányzik az a sokszínű Erdély mindannyiunknak, amelyikről a szüleink és nagyszüleink még élő emlékekből táplálkozva meséltek nekünk!

És valójában pontosan tudjuk, hogy közösen b..tuk el! Ha nem is mi, de az "anyaországaink" nagyokos politikusai: Bukarest és Budapest közösen!

Erdély akkor lehetne boldog, ha újra önálló, de legalábbis autonóm lehetne.

Mert nem a tiétek, nem Budapesté és nem Bukaresté - hanem a miénk, akik itt születtünk, itt vannak eltemetve az őseink, és ugyanolyan jól megférnek együtt, ugyanabban az erdélyi földben, románok, magyarok, zsidók, szászok, örmények, ahogy megfértek majd' egy évezreden át a földön is, míg a világpolitika és az "anyaországok" egymás ellen nem ugrasztották őket!

Ugyan már, attól, hogy el volt szakítva Erdély vagy más terület, attól még az magyar volt. Végig magyarok vezették a magyar uralom, majd az osztrák alatt is. Ez utóbbi pedig nem is tartott olyan sokáig.

Egyébként Horthynak meg másoknak nincs semmi közük a magyar nacionalizmushoz. Ha lett volna magyar hazafiasság, akkor simán visszavertük volna a románokat néhány ezer katonával már a hágóknál. Horthyt a románok nevezeték ki szinte.