Hogyan alakult át az európai szociáldemokrácia a kezdeti munkásmozgalmakat támogató eszméből egy balliberális irányzattá?

Leginkább a feltételek és körülmények változása következtében és hatására. Ma a régi értelemben vett munkásság sincs, és minden irányzatnak vannak jó és rossz tulajdonságai.

A "balliberális" jelző leginkább nálunk honosodott meg. Nálunk ez a folyamat a következő volt: a szociáldemokráciát és a munkásmozgalmat (szó szerint és átvitt értelemben) bekebelezte a létező szocializmus. Ezáltal belekeveredett egy jó néhány demagóg és hatalmi elem is. 1989-ben a liberalizmus új erőre kapott és erősen jobboldali volt. A baloldalnak kevés szerep jutott, és azt is erősen negatív színben tüntették fel. 1994-re az MDF hörgő ultrajobbá válása következtében az emberek visszatértek a baloldali gondolatokhoz (remélve a rendszerváltás sokkjának kiheverését). A liberális oldal ekkor az áhított hatalomért váltott, és "baloldalivá" vált. De ezt valójában soha nem bírta megemészteni, ez látszik az ezt követő 16 éven, amelynek a végére az időközben köpönyeget váltó másik párt szitokszóvá tette a két irányzat együttesét. Ami ma "balliberális" névvel illetett irányvonal, abban a liberalizmus legrosszabb szélsőségei találhatók, és gyakorlatilag semmi baloldal. Továbbá nincs ezt képviselő párt se, csak egyeseknek jól hangzik (és főleg hasznos), mint szitokszó.

"Ma a régi értelemben vett munkásság sincs..."

Már hogy ne lenne? Magyarország tele van olyan emberekkel, akiknek ki van hajtva a bele a munkahelyén, de fizetést meg alig kapnak.

Ezek az emberek mind elnyomott munkások.