Ti mit szólnátok egy ilyen változtatáshoz?
Jelenleg ugye a parkamentbe a képviselők, vagy egyéniben, vagy pártlitáról juthatnak be. Mindkét bejutási módnak vannak támogatói és ellenzői is szép számmak, de most eszembe jutott valami más, ami egy kucsit a kettő kombinációja lenne.
1. Úgy nézne ki, hogy minden képviselő-jelölt, aki be szeretne jutni a parlamentbe, rákerülne a szavazólapra/-lapokra abc-sorrendben, a neve utám természetesen, hogy melyik párthoz tartozik, vagy ha független, akkor az. Mindenkinek, aki elmegy választani, egy általa kiválasztott jelölt melletti nègyzetbe kellene tennie egy x-et. A parlamentbe a 199 legtöbb szavazatot kapó jelölt kerülne be.
2. Ezek közül a legtöbb szavazatot kapó jelölt, lenne a miniszterelnök, függetlenül a saját és a parlament többségének a pártállásától.
3. A parlamentben, bármely képviselő adhatna be törvényjavaslatot, de, hogy mekkora többség kellene az elfogadáshoz az attól függne, hogy a benyújtó, hányadik helyen jutott be (ugye a min. elnök az 1. helyen). Ahhoz, hogy valamit is elfogadjon a parlament, a benyújtó "alatt" elhelyezkedők legalább 50%-ot meghaladó többségének, míg a "felette" levők mindegyikének igennel kell szavaznia, vagy lehalább tartózkodnia kell (a nem szavazat automatikusan vézót jelent). Tehát a min e.-nek semmiképp sem szavazhatna nemmel, ahhoz, hogy egy törvény átmenjen, de ha ő nyújt be, valamit, azt is vele együtt legalább 101 képviselőnek támogatnia kell (igennel kell szavaznia, nem elég a tartózkodás), mivel ugye a min. e. alatt lenne 198 ember, ennek a fele 99, de 100 emberrel megy az arány 50% fölé és plusz még ugye maga a min. e. . Ha pedig eme ranglista legalján levő képviselő nyújt be valamit, arra az egész parlamentnek vagy igennel kellene szavazni, vagy tartózkodnia (nemmel nem szavazhatna senki).
4. Bár a fő parlamenti választás 4 évente lenne, mint most, de évente lenne egy belső, úgynevezett "sorrend-módosító" szavazás, amin a választók, a már bent lévő 199 képviselő közül szavazhatnak, az általuk legszimpatikusabbnak itéltre. A szavazás után, a "sorrend" az eredmény szerint változna, így ugyan 4 éven keresztül ugyanazok lennének a parlamentben, de pl. a min. elnök személye, akár évente is változhatna.
válasza:ha jól értem több mint kétezer jelölt szerepelne a szavazólapokon.vagy talán 2x ennyi :)
ez nehézzé tenné a szavazást de érdekes ötletnek tartom.
"míg a "felette" levők mindegyikének igennel kell szavaznia"-ezzel az a baj hogy csak az első 3-4 képviselőnek lenne érdemes törvényjavaslatot benyújtania mert a felette lévő más pártot képviselő politikus úgyis leszavazná.így aztán a parlamenti képviselők 95%-a feleslegesen üldögélne(aludna) ott.de érdekes elképzelés ez is egyébként :)
válasza:Ritkán esik meg, hogy tényleg valami megfontolandót olvasok itt felvetésként...
A bajom nekem is azzal van, hogy tényleges ereje csak az első képviselőknek lenne, a többiek semmiféle érdemi munkát nem tudnának végezni.
Viszont így is az azonos frakcióbeliek egyformán szavaznának...
Az alkotmányunk 4. cikkejének (1) bekezdése kimondja, miszerint:
"Az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók."
Ezzel szemben Ángyán Józsefet a Fidesz-KDNP frakció 250.000 Ft-os büntetést kapott, mert nemmel szavazott a földtörvényre; míg Kunhalmi Ágnes pedig az olimpia megrendezésével kapcsolatban kért "felmentést" az MSZP frakcióiránya alól.
Tulajdonképpen négy ember elég lenne az országgyűlésbe. Úgysem saját lelkiismeretük és belátásuk alapján szavaznak, hanem aszerint, hogy mire utasítják őket a frakcióban.
Mindkét képviselőnek elég lett volna csupán meglebegtetnie az alkotmányt, hogy szabad döntése van.
Ez mégsem érvényesül, egyik frakcióban sem.
Mit lehetne tenni? Nos, ha tiltott lenne a szavazások előtti óbégatás arról, hogy miként kell szavazni, akkor még az ülés előtt kiosztanának róla mindenkinek egy lapot. Hiszen a kérdések sosem spontánok, előre be kell azt nyújtani, és előre megírták rá a választ. Ez is idegesítő.
Ráadásul a szavazás sem arról szól, hogy mivel értek egyet, mit támogatok. Sőt, az ellenzéknek érdeke(!), hogy sikertelen legyen az ország, ezáltal a kormányzás, hiszen a célja mindig a következő választás megnyerése. Még olyan intézkedéseket sem támogatnak - a leglehetetlenebb magyarázatokkal - amelyeket adott esetben ők is meglépnének.
Nem az ország építése a cél, hanem a választási győzelem. Egymás ellenségei ülnek az Országházban, nem vitatársak.
A véleményüket aszerint változtatják, hogy kormányon vannak-e éppen, vagy ellenzékben.
Lásd, az MSZP korábban, 2004-ben még a munkahelyek elvételével riogatott, "22 millió román"-t emlegetve a kettős állampolgárság kapcsán, féltve a gazdaságunk megterhelésétől, a nyugdíjrendszer összeomlásától.
Most a bevándorlás mellett áll, és "humanizmusról beszél", mert ezzel helyezkedik szembe a kormányal, és mert "nem az ő problémájuk" az ezzel járó költség.
Sosem az ország az első.
Ez mindenkor, minden frakcióra igaz.
válasza:az első szlovákiában úgy néz ki hogy választasz egy pártot és azon belül 4 képviselőt, és ez dönti el hogyha egy párt bejut annak melyik képviselője ül majd a parlamentben.
a másodikat is elképzelhetőnek tartom, persze csak ha erről lemondhat
a harmadik nehézkes, felesleges és alkotmányellenes, szöges ellentétben áll a demokrácia néhány alappillérével.
a negyedik pedig harmadik pont hiányában értelmét veszti, ezen kivül nagyon költséges
Egyébként bármelyik pont érvényesitéséhez tudtommal alkotmánymódositásra van szükség, amihez pedig az országgyűlés szavazatainak 2/3ára van szükség, szintén egy nagy akadály, főleg hogy sokak ellenérve az lenne hogy költséges és felesleges. Mindezek ellenére az első kettőt megvalósithatónak tartom.
válasza:Szerintem borzasztóan szar az ötleted, főleg az évenkénti sorrendmódosítás. A magyar politika már így is a populizmus betege, de ha évente betojnának, hogy elvesztik a pozícióikat, még ennyire sem mernének döntéseket hozni. Csak tolnák maguk előtt a problémákat, de ha valamire egy radikálisabb, a választók szemében népszerűtlen megoldásra van szükség, azt nem mernék meglépni, és összeomlana a gazdaság.
Pl. jön egy újabb gazdasági világválság. Ahhoz, hogy az ország egyensúlyban maradjon és ne dőljön be a gazdaság, MEGSZORÍTÁS és esetleg LEÉPÍTÉSEK, ELBOCSÁTÁSOK is szükségesek. Na most, az általad felvázolt rendszerben a politikus attól fosik, hogy lepontozzák a választók az éves értékelésen, ha megszavazza a szükséges megszorítást, ezért hagyja, hogy inkább más vigye el a balhét, és végül senki nem vállalja be. Ha bevállalják mégis, mert akkora már a szar, senki nem meri majd bejelenteni. Stb.
A magyar "demokrácia" már így is erről szól, hogy négyévente van a választás. A receptje: hazudj sokat, mondd azt, amit a választó hallani akar, ígérj toronyórát láncostul, és éld túl négy évig. Told magad előtt a problémákat mindaddig, amíg hatalmon vagy, majd sózd a következő kormány nyakába a bajt.
Ha csökkken a népszerűséged, NE CSINÁLJ SEMMIT, ha rád is szakad lassan a probléma, NE KEZELD, NE OLDD MEG, abból csak bajod származhat. Inkább tereld a választók figyelmét mellékes problémákra!
Ezt a te hülye rendszered csak méginkább fokozná: mindenki tenné a szépet, hazudná, amit a választó hallani akar, kerülné a népszerűtlen döntéseket. A gazdaság így is bedől, ha így folytatjuk, de a te modelled ezt kb. négyszeresen felgyorsítaná.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!