A fideszeseket miért nem zavarja az intézményesített lopás?

A Fidesz nem politikai párt, hanem egyház. Ezt az egyházat pedig - mint az összes többit - az istenbe vetett, józan észt is felülíró hit tartja össze, ami megoldja az ilyen jellegű problémákat.

Ott áll az egyszeri Fidesz-szimpatizáns, látja, hallja, olvassa, hogy az MNB alapítványain át mennyi közpénzt sikerült ellopni, érti, hogy őt már megint igen csúnyán átverték, meglopták. De mikor már felmerülne benne a kérdés, hogy ezt mégis hogy engedheti meg magának a párt, akkor jön maga I. Viktor király, a hit legfőbb tárgya, esetleg valamelyik helytartója, aki egyenesen az ő szavát hozza és elmagyarázza, hogy az nem lopás, csak a nemzet vagyonát gyarapították a nemzet pénzéből, nemzeti szinten megőrizték a nemzetileg nagyon nemzeti műalkotásokat, ezt csak a liberális bukottbalódal ferdítette el, mert nem is úgy volt és egyébként is az eemútnyócévben még többet loptak. Ettől pedig törlődnek a korábbi kétségek, minden helyreáll, a korábban még kétkedő jómunkásember magasra emelt transzparenssel megy bégetni a Békemenetre.

Nem igazán értelek.

Tegyük fel, van egy 20 fős rablóbanda. Miért zavarna 19 tagot, hogy a huszadik is lop. Elvégre, össze tartoznak, egy banda.

Nincs itt semmiféle lopás.

Itt minden Orbán Úré és ő annak ad a sajátjából, akinek csak akar.

Miért, téged zavarna, ha a te zsebedbe tennék?

Na nem annyit, mint Matolcsy, csak úgy kicsit, alamizsnaként, hogy befogd a szádat.

Ja, és ezt nem feltétlenül pénz formájában kell tenni. Egy ember sokféleképpen érezheti, hogy segítik. Még úgy is, hogy valójában verik. De soha nem ez számít, hanem az, ő mit gondol róla. És ő örül. "megmutatjuk nekik" - ezt mondja. Csapathoz tartozónak érzi magát. Győztes csapathoz. Ki az a marha, aki vesztes csapathoz akar tartozni.