A magyarországi cégeknél miért keres egy alkalmazott kevesebbet (jellemzően fele-harmad annyit) mint egy nyugat-európai cég alkalmazottja?

A saját példámat említem a munkában való érdekeltség szemléltetésére:

A szülői gazdaságban néhány nyáron kitermeltem egy garzon árát. Mert a sajátomnak éreztem, magamnak dolgoztam, a magam ura voltam, senki nem pofázott bele az életembe például hogy mikor keljek.

Utána meg diplomával magyar fizetésekért maximum csak arra voltam hajlandó hogy egy gyárban vagyonőrként heverésszek a fotelban, feltéve ha a dolgozók azt is ki nem lopták alólam. Amilyen a bér, olyan a munka. Ezt tudomásul kell vennünk. Ha jóléti országot akarunk, akkor lehetővé kell tenni hogy megérje dolgozni. A valaha sokat szidott elvtársak lehetővé tették, annyit maszekolhatott mindenki vagy dolgozhatott a háztájiban amennyit akart. Saját magának és nem az államnak, nem a bankoknak, nem a tőkésnek, nem a multinak, nem a közmű cégeknek. És működött, a 70-es évek volt az ország virágkora. És ez működik Ausztriában is.

De ha ma bemegy a munkás a multi vagy a tőkés gyárába, mi a motivációja a jó munkában? Az nem motiváció hogy azért dolgozik hogy ki ne rúgják. Ahogy az sem hogy legyen miből a számlákat kifizetni vagy hogy legyen mit enni. Motiváció csak a kimagasló életszínvonal lehet. Ez bizonyítottan működött.

"Egy fikarcnyit sem hatékonyabbak nem dolgoznak máshogy ha így lenne akkor nem vennék fel a magyar munkaerőt de úgy látszik megfelelő sőt keresett munkaerő mert szorgos és olcsó."

Viszont termelékenyebbek, még régión belül is alacsony. Szóval lehet, hogy semmi különbség sincsen a dolgozók között csak amikor az egész országot nézzük akkor mégis az fog látszódni, hogy igenis valahol van akkora különbség, hogy mondjuk az egy munkaórára jutó termelékenység vagy egy főre jutó munkatermelékenységnél már látszódni fog a különbség.

Hány magyar vállakozásnál van havi vagy negyéves bónusz ami függ a gyárvezetés által meghatározott (elérhető!) célok megvalósulásától ? Hány magyar vállalkozás ösztönzi a dolgozókat az innovációra és fizet a megvalósult ötletekért ?

Hány magyar vállalkozás tart csapatépitő tréningeket ?

Úgy gondolom siralmas a kép.

Az egyik legfontosabb, hogy ennyiért is elvègzik a munkát. Minek fizessen egy német cég a magyarorszàgon lévő gyárában 400 ezret a sori munkásnak, ha 120 ezerért is van elég ember? Lehet nem annyira hatékony így a munkája, de még így is jobban megèri.

Ha 400 ezret fizet, akkor már mindegy, ha Németországban van a gyár és akkor nem kell annyit szállítani a terméket stb.

Azért jönnek ide, mert olcsó a munkaerő.

A debreceni bmw gyár azért jött ide Románia helyett, mert a kormány kedvezőbb bèrt tárgyalt le velük. Oda mennek, ahol megèri és nem a saját pénztárcàjuk ellensége egyik sem. Magyarországon belül pedig azért jött Debrecenbe, mert közel van Ukrajna és Románia, egyrészt ők is jöhetnek dolgozni, másrészt lenyomja a béreket a város földrajzi helyzete.

Győrben, Sopronban közel van Ausztria, ha trè a magyar bérezés, atmesz dolgozni oda.

Debrecenben ha trè a fizu, nem mész át Romániába vagy Ukrajnaba, mert ott még rosszabb a fizu.

Szóval sok mindentől függhet a fizetés, az biztos, hogy sosem a kis emberek érdekeit nézik. A profit az első, nem az, hogy a magyar munkás ne haljon éhen a fizetéséből.

Egyik napról a másikra nem lehetne európai béreket bevezetni, de néhány évtized alatt simán meg lehetne oldani.

Én úgy tudom, hogy már járnak át Romániába dolgozni a keleti megyékből.

A BMW gyár kérdésében óvatosságra intenék mindenkit, mert nem ismerjük az 1000 évre titkosított megállapodásokat, hogy valójában mit ígértek nekik ha ide jönnek. Ami a sajtóban megjelent az a szokásos maszlag.

Alapvetően félreértik az emberek a termelékenység és a munkabérek kérdését országos szinten. Az összefüggés nem az, hogy ha egy dolgozó hatékonyabban dolgozik, akkor több lesz a fizetése...

Ha egy dolgozónak az a feladata, hogy meghúzzon egy csavart, akkor a német betanított munkás se fogja "hatékonyabban" becsavarni mint a magyar, annyira meg biztos nem, hogy a bérkülönbségüket ez indokolja.

A német vállalkozó viszont rá van kényszerítve, hogy a csavarbehúzást automatizálja, mert különben nem lenne versenyképes, az automatizálás után meg az az egy betanított melós a csavarozó gépet kezeli, ami ugyanannyi idő alatt hat csavart fog meghúzni, azaz hatszorosára nőtt a termelékenysége. A beruházása mondjuk két év alatt megtérül.

Ugyanez a magyar vállalkozónál nem kényszer, ő így is versenyképes marad, ha gondol is az automatizálásra, számol és rájön, hogy csak tíz év alatt térülne meg. Csak az kényszerítené rá, ha emelnie kellene a béreket, pont ez történik most Magyarországon.

Tehát az összefüggés az, hogy a bérek emelkedése hozza magával a termelékenység kényszerű növekedését, de nem úgy ahogy az egyszeri proli képzeli, hogy holnaptól európai bérúniót követel, hanem lépésről lépésre.

Még kérdezhetné valaki, hogy de a némér pincért mitől keres jobban, azt nem automatizálják, ugyanannyi ételt visz ki. Ez igaz, de a akinek kiviszi az ételt, az többet keres és többet is fizet érte.

"Ha egy dolgozónak az a feladata, hogy meghúzzon egy csavart, akkor a német betanított munkás se fogja "hatékonyabban" becsavarni mint a magyar, annyira meg biztos nem, hogy a bérkülönbségüket ez indokolja."

Viszont van fölötte egy menedzsment ami jobbá teszi az egész céget.

A béremelkedés nem fog szervezettséget magával hozni, nem fogja jobbá hatékonyabbá tenni egy cég életét.

Mint ahogyan nem fogja növelni a KKV szektor exportáló képességét is.

Ezen kívül a termelékenység nem most kezdett el stagnálni, hanem évek óta, miközben a V4-ek többi tagja folyamatos növekedést produkál.

Azért többről van itt szó, mint sima béremelésről, bár nem vagyok jártas a V4-ek bérviszonyaiban.

"A béremelkedés nem fog szervezettséget magával hozni, nem fogja jobbá hatékonyabbá tenni egy cég életét."

Nem fogja, viszont az alkalmatlan cég ebbe tönkre is megy, átadva a helyét egy olyannak, ami képes alaklamazkodni a megváltozott körülményekhez, és ezzel nő az össznemzeti termelékenység. Ezek mind lassú folyamatok és csak óvatosan szabad belenyúlni.