Mikor lesz a választás Magyarországon és tulajdonképpen ilyenkor mit választanak az emberek, tehát mikre lehet szavazni?

Ha a következőre gondolsz, akkor április 3-án.

Amúgy pedig... majd a szavazólapon kiderül.

Bizonyára a 2022. április 3-i országgyűlési képviselő választásról kérdezel.

Mint a neve is mutatja: országgyűlési képviselőket lehet választani.

┌ A magyar országgyűlés (parlament) 199 képviselőből áll; az erre a tisztségre jelentkezőkből lehet választani.

Az országgyűlést törvényhozó testületnek is nevezik, mert ők javasolják és szavazzák meg a legmagasabb szintű jogszabályokat, a törvényeket; illetve ezek módosításait.

Ezen kívül ők szavazhatják meg, hogy ki legyen a miniszterelnök, aki aztán minisztereket javasol, akiket a köztársasági elnök nevez ki. (A miniszterelnököt kormányfőnek is nevezik, mert a miniszterelnök és a miniszterek együtt a Kormány tagjai.)

Aztán az országgyűlés fogadja el a központi költségvetést, felhatalmazást ad nemzetközi szerződések kötésére, megválaszt, a miniszterelnökön túl, több fontos országos tisztséget betöltőt, hadiállapot kihirdetéséről és békeszerződésről dönthet. ┘

Tehát az ország szempontjából jelentős döntéseket hozó személyeket lehet megválasztani.

Egy magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárnak két szavazata van.

┌ Az egyik szavazólapon képviselőjelöltek nevei vannak, közülük egyre lehet érvényesen szavazni.

Azoknak a jelölteknek a nevei szerepelnek a szavazólapon, akik választópolgár lakóhelye szerinti választókerületben indulnak. (106 választókerület van, átlagosan 70 ezer fő körüli választópolgárral. Ha valaki nem a lakóhelye szerinti választókerületben szavaz, akkor átjelentkezhet bármely választókerületbe, amelyik számára célszerű, mert éppen ott tartózkodik; de akkor is azt az egyéni jelölt listát kapja és arra szavazhat, amely a lakóhelyén induló képviselőjelöltek neveit tartalmazza.)

Amelyik képviselőjelölt a választókerületben a legtöbb szavazatot kapja, ő, megválasztott képviselő lesz. Tehát, a 199 főből 106 fő így kerül az országgyűlésbe. ┘

┌ A másik szavazólapon pártok, illetve pártszövetségek pártjainak nevei szerepelnek; érvényesen, ezek közül egyre lehet érvényesen szavazni.

A pártok, pártszövetségek egy-egy sorszámozott listát kínálnak, képviselőjelöltekkel, közülük az első 5 látható a szavazólapon.

Annak a pártnak, pártszövetségnek a listáján szereplők közül lehetnek képviselők, amelyek elérik az érvényességi küszöböt, azaz, az összes érvényes pártlistás szavazat adott százalékát. Önállóan induló párt esetén 5%, szövetségben induló két párt esetén 10%, szövetségben induló kettőnél több párt esetén 15% az érvényességi küszöb.

A küszöböt elérő pártok, pártszövetségek listájáról a pártlistára kapott szavazatoktól és az egyéni jelöltjeikre kapott szavazatoktól függő arányban lesznek képviselők.

Legfeljebb 93 fő juthat be listáról, mert a 106 egyéni körzet győzteshez ennyi hiányzik a 199-hez.

Aki nemzetiségi szavazópolgárként regisztrál, pártlista helyett nemzetiségi listára szavazhat. Amelyik nemzetiségi listás szavazatmennyiség eléri a rájuk vonatkozó mértéket, képviselővé válik a nemzetiségi képviselő. Ahány nemzetiségi listán bejutó képviselő van, annyival csökken a megválasztott 93 fős pártlistás képviselők száma. (2018-ban 1 nemzetiségi képviselő jutott be, így pártlistáról 92 képviselő jutott be.) ┘

Magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok csak pártlistára szavazhatnak. (Ők levélben is elküldhetik a szavazatukat.)