Ma vannak még munkástanácsok? Ha igen akkor milyen gyakoriak és ha nem miért nincsenek mindenütt? És a tsz-ekkel mi van? Miért nincsenek mindenütt “hangya” szövetkezetek mint a Horthy korszakban?

A munkástanácsok ma is léteznek, azonban az alkalmazásuk és szerepük változó lehet országonként és vállalatonként. A munkástanácsok általában azért jönnek létre, hogy a dolgozók érdekeit képviseljék és kommunikáljanak a munkáltatóval. Azonban az adott ország munkajogi szabályozása határozza meg, hogy milyen jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek.

A TSZ-ek (szövetségi tagozatok) korábban a szocialista országokban létrejött szövetkezeti rendszer részei voltak, amelyekben a mezőgazdasági termelők összefogtak. A TSZ-ek tagjai közösen gazdálkodtak, és a termelésből származó nyereséget osztották meg. Azonban az elmúlt évtizedekben a privatizáció és a piacgazdaságok térnyerése miatt a TSZ-ek jelentős része feloszlott vagy átalakult. Ma már csak kevés országban léteznek TSZ-ek, és azok is inkább szövetkezeti formában működnek, nem pedig a korábbi központi irányítású rendszerben.

A "hangya" szövetkezetek (kisajátított szövetkezetek) a Horthy korszakban jöttek létre, amikor a földbirtokosok kisajátították a szövetkezeteket és azokat saját érdekeik szerint irányították. Ezek a szövetkezetek gyakran rossz körülmények között működtek, és a munkavállalók kizsákmányolása volt a céljuk. Ma már nem léteznek "hangya" szövetkezetek, és a szövetkezetek általában a munkavállalók érdekeit képviselik és szolgálják.