Kezdőoldal » Politika » Pártok, kormányzás » Mi a közjó? Létezik egyáltalán?

Mi a közjó? Létezik egyáltalán?

Figyelt kérdés
Ha értelmezhető e fogalom, milyen meghatározásai használatosak? A parlamenti választás a közjó képviseletéért folyó versengés?
2009. máj. 22. 08:34
 1/10 A kérdező kommentje:
Mielőtt válaszolsz, érdemes elolvasni: [link]
2009. máj. 22. 08:36
 2/10 anonim ***** válasza:
100%

Szerintem nem létezik!

Előbb meg kéne ehhez határozni azt, hogy mi az a társadalom! Mert a közjó szinonimája a közérdek vagy "társadalmi érdek".

Na már most a magyar társadalom, vagy "köz" tagja minden magyar állampolgár!

Ki hisz abban, hogy a szabolcsi funkcionális analfabéta alkalmi munkás segélyezett embernek ugyanaz az érdeke, mint az I. kerületben élő jómódú fővárosi értelmiséginek?

Pedig egy "köz" tagjai! :)

A politika az érdekérvényesítés tudománya. Minden parlamentbe jutó ember, párt a "köz" egy szeletének az érdekeit próbálja érvényesíteni, nem a teljes "köz"-ét.

2009. máj. 22. 10:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/10 A kérdező kommentje:

Nézzünk néhány példát: közös érdekük lehet a GDP fenntartható növelése, a város-vidék fejlesztési egyensúlya, a fenntartható környezetvédelem, az alacsony munkanélküliség, az 1 órán belüli szakszerű egészségügyi ellátás, a szegénységi küszöb feletti minimálnyugdíj, a kisebbségek szabad nyelvhasználata, a hazai ipar versenyképes fejlesztése, a lakosság létszámának stabilizálása az etnikai arányok felborulása nélkül, a társadalmi szolidaritás és kohézió, a gyors és zöld közlekedés. Még sok ilyet össze lehet írni.

Mindezek ugyanúgy jók Szabolcsban és az I. kerületben, továbbá a társadalom (a Magyar Köztársaság összes állampolgára) valamennyi rétege számára.

Ha a fentieket nem közjónak nevezzük, akkor hívjuk-e őket valahogy, vagy csak soroljuk fel mindet azzal az igénnyel, hogy a kormányzásért vetélkedő pártok szíveskedjenek őket előmozdítani a programjuk végrehajtása esetén?

2009. máj. 22. 11:36
 4/10 anonim ***** válasza:
76%

Kezdetnek egy példa a saját életemből. Volt egy vitám egy kisvárosi hotel kb 45 éves recepciós hölgyével arról, hogy szerinte a Széchenyi terv csak arra volt jó, hogy a gazdagokat még gazdagabbá tegye. Mert lám, a már milliárdos tulajdonos-főnökének mi szüksége volt arra a pénzre, miért nem adták azt a sok milliót inkább a kisembereknek?

( Mellesleg utálom a kisember szót, de ez off... :) )

Nem tudtam róla meggyőzni, hogy most neki sem lenne munkája, ha a tulajdonos nem kapja azt a pénzt...


Ezzel azt akarom megvilágítani, hogy a közös érdek - ez esetben pl. a magyar vállalkozói réteg és gazdaság erősítése - nem jelent közös álláspontot abban, hogy milyen úton tegyük meg, érjük el a célt.

Vagy pl. ha vállalkozó valaki és jól megy a vállalkozása, nem érdekli a nyugdíj, mert haláláig a vállalkozása(i) jövedelméből akar és fog élni.


Szóval így értettem, hogy nem létezik közjó, akkor sem, ha vannak közösnek elismert érdekek, mert mások a prioritásaink.

2009. máj. 22. 18:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/10 anonim ***** válasza:
100%

"Ha a fentieket nem közjónak nevezzük, akkor hívjuk-e őket valahogy, vagy csak soroljuk fel mindet azzal az igénnyel, hogy a kormányzásért vetélkedő pártok szíveskedjenek őket előmozdítani a programjuk végrehajtása esetén?"


Sorolhatunk sok mindent, de a realitás az, hogy hiába vannak többen a szavazók, mint a támogatók, azért a parlamentbe kerülés után a pártokat irányítani nem a szavazók fogják, hanem a támogatók.

A pártok rendelkezésére bocsátott pénzért és kapcsolati tőkéért cserébe pedig olyan döntéseket fognak elvárni, amik az ő prioritásaiknak felelnek meg.

A pénz beszél de a kutya az csak ugat. És a kutya nem harap abba a kézbe, amelyik eteti.

2009. máj. 22. 18:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/10 anonim ***** válasza:
100%

Közjó akkor lenne, ha az országok lakossága egy emberből állna. Ekkor ennek az egy személynek a boldogságát vagy érdekét közjónak neveznénk. Liberális demokráciában nincs közjó, mert el van ismerve, hogy jogilag egyenlő szabad egyének élnek az országban.


"közös érdekük lehet a GDP fenntartható növelése, a város-vidék fejlesztési egyensúlya, a fenntartható környezetvédelem, az alacsony munkanélküliség, az 1 órán belüli szakszerű egészségügyi ellátás, a szegénységi küszöb feletti minimálnyugdíj, a kisebbségek szabad nyelvhasználata, a hazai ipar versenyképes fejlesztése, a lakosság létszámának stabilizálása az etnikai arányok felborulása nélkül, a társadalmi szolidaritás és kohézió, a gyors és zöld közlekedés."


Ez pofonegyszerűnek és igaznak tűnik, de nem az.


Vehetjük sorra: a GDP növekedése elvileg jó dolog, gyakorlatilag a GDP mindig VALAHOGYAN, VALAMILYEN MÓDON növekszik, nem csupán egy szám, ami a nagy semmi közepén lebeg és növekszik. Ha pl. egy országban az a GDP-növekedés mikéntje, hogy pl. bányászat céljából legyalulnak egy dombot, amin volt egy falu, akkor mondjuk 5000 ember természetes lakhelye megszűnik, más 200 ember meg mondjuk meggazdagszik belőle. Ez 200 embernek közjó, másik 5000-nek közrossz. Az eset nem lesz kevésbé problematikus akkor sem, ha mások az arányok.


Az alacsony munkanélküliség ceteris paribus jó dolog, csak a valóságban nincs olyan változás, ami ceteris paribus megy végbe. Alacsony pl. a munkanélküliség akkor is, ha nincs minimálbér. De nem biztos, hogy "közjó" az, ha emiatt jó alacsonyra leszáll a bérszínvonal amiatt, hogy a munkások nem képesek az érdekérvényesítésre, mert félnek az éhhaláltól.


"az 1 órán belüli szakszerű egészségügyi ellátás" is biztosan jó dolog, amíg el nem kezdünk témázni azon, hogy mi az, hogy szakszerű. Ha szakszerű alatt pl. a 2009-ben elérhető legkorszerűbbet értjük, akkor az egész világon nincs annyi pénz, hogy ezt Magyarország finanszírozhassa. Jó dolog az egészségi ellátás, de minden pénz nem mehet rá.


"a lakosság létszámának stabilizálása az etnikai arányok felborulása nélkül" sem értem, hogy kiknek közjó, pl. Magyarország mezőgazdasága 30 millió embert tud elvileg ellátni, és ha a magyar ipar fejlett, akkor 100 millió ember is elfér itt. Egy 100 milliós Magyarország nagyhatalmú és erős lenne, egy 5 milliósnak pedig az lenne az előnye, hogy nem kellene sok infrastrukturális beruházás. Melyik jobb? Azt sem hiszem, hogy az etnikai kisebbségek az arányok stabilizálását tartják közjónak. Nem lennének szívesen többség? Lehet, hogy igen.


Azt hiszem, Amartya Sen mondta azt, hogy az életben sohasem az a nehéz, amikor dönteni kell jó és rossz között, hanem az, amikor két jó között kell dönteni. A politika arról szól, hogy különböző, egymást kizáró jó dolgok közül melyiket akarjuk inkább. Ebből a szempontból az emberek preferenciái eltérnek, ezért kitalálták a demokráciát, ahol mérni lehet, hogy melyik érdek mennyire sürgős, és melyiket lehet legalábbis egy időre háttérbe szorítani.

2009. máj. 23. 18:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/10 A kérdező kommentje:
Köszönöm a válaszokat. A témát elfedte az új kérdések sora, de erre még érdemes visszatérni. Aki nem hisz a közjóban, az minek a reményében fórumozik? Ezt nem off-nak szánom, hanem valódi kérdés, hogy egy közös tevékenység milyen eredményt hozhat, ha nem hiszel abban, hogy létezhet maga a közös eredmény?
2009. máj. 24. 21:27
 8/10 anonim ***** válasza:
100%

Ha csak néhány véleményem hat másokra, vagy mások rám, hogy túllássak a saját prioritásaimon, illetve ők a sajátjaikon...

Szóval megérteni, hogy ha valaki másképp gondolkodik, az még nem ellenség, csak mások a prioritásai és így beszélgetni... na ezért fórumozok!

2009. máj. 25. 09:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/10 anonim ***** válasza:
59%

Ja! És a közjóról Te is azt írod, hogy "aki nem hisz a közjóban". Szóval valójában csak hit kérdése?

Ha akarom hiszem hogy van, ha akarom nem hiszek benne?

Valójában tényleg így van, az alapkérdésed is azért született meg, mert a közjó olyan mint egy vallásos hit bármely istenben.

Aki hisz is a saját vallása istenében, bizonyítékot, bizonyítást a létére ő sem tud produkálni.

2009. máj. 25. 09:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/10 anonim ***** válasza:
100%

"Aki nem hisz a közjóban, az minek a reményében fórumozik?"


Annak a reményében fórumozik, (vitatkozik, politizál, kampányol) a magánszemélytől a politikusig mindenki, hogy az ő közjója megtetszik másoknak is, és elég embernek lesz a közjója ahhoz, hogy meg is valósuljon.


Demokratikus politika tkp. csak akkor van, ha nincs közjó. Ha a közjót kell megvalósítani, akkor elég egy tucat közjóügyi szakértő, akik elvezetik az országot. Ez a diktatúra. Onnantól, hogy nincs közjó, viszont fontos, hogy kinek mi az érdeke, és egyeztetni kell a különféle érdekeket. Az egyeztetés során kialakul a közös cselekvés is.


"egy közös tevékenység milyen eredményt hozhat, ha nem hiszel abban, hogy létezhet maga a közös eredmény?"


Közös eredmény =/= közjó.

2009. máj. 25. 11:25
Hasznos számodra ez a válasz?

További kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!