Pártot szeretnék alapítani, hol találok ehhez leírást és törvényeket?

A párt alapításával, működésével kapcsolatos szabályok:

Pártalapítás feltételei könnyen teljesíthetőek (10 alapító tag, bejelentés és bíróság általi nyilvántartásba vétel szükséges, tehát nem kell engedély ill. hozzájárulás); más államoktól (pl. Ausztria) eltérően nincsenek a pártok alapszabályaira vonatkozó különleges előírások, azaz a társadalmi szervezetek alapszabályaira vonatkozó főbb elveknek kellene elvileg érvényesülniük (amit nem mindig követ a gyakorlat):

a) belső döntési mechanizmus védelme (itt: a választók politikai akaratának érvényesülése és a szervezeti demokrácia);

b) a tagok jogainak és kötelezettségeinek felsorolása (különösen a kizárás esetei és mechanizmusa, jogorvoslati lehetőség);

c) az alapszabály nyilvánossága (párt öntisztulását elősegítendő). Ez utóbbi a pártok esetében nem érvényesül!

A párt bejegyzésénél a bíróság vizsgálja:

a) névkizárólagosság, névszabatosság követelményének teljesülését;

b) nem gazdálkodó tevékenységre alakult – e;

c) állampolgársági feltétételek teljesülését, magánszemély alapította – e, tisztviselők nem állnak – e közügyektől való eltiltás mellékbüntetés hatálya alatt,

d) ügyintéző ill. képviseleti szerv választása törvényesen zajlott – e le;

e) vagyonnal rendelkezik –e,

f) nyilvántartott tagsággal rendelkezik – e.

A pártnak rendelkeznie kell ügyintéző és képviseleti szervvel, valamint egy legfelsőbb döntéshozó szervvel.

Legfelsőbb szervet össze kell hívni:

a) legalább ötévente; ezenkívül

b) ha bíróság elrendeli,

c) ha tagok 1/3-a kívánja;

d) ha az alapszabály kérdésében kel döntést hozni;

e) éves költségvetés meghatározása céljából;

f) ügyintéző szerv hozzájárulásának elfogadása miatt;

g) egyesülés illetve feloszlás kérdéséről való döntésnél.

A Magyar Köztársaságban a pártok az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok tiszteletben tartása mellett szabadon alakulhatnak és szabadon tevékenykedhetnek.

a) A pártok közreműködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában.

b) A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. Ennek megfelelően egyetlen párt sem irányíthat semmiféle állami szervet. A pártok és a közhatalom szétválasztása érdekében törvény határozza meg

azokat a tisztségeket, közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselője nem tölthet be:

1. Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai a pártnak.

2. A fegyveres erők, a rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak (A fegyveres erők nem hivatásos katonai állományú tagjának pártban való tevékenységére a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátokat állapíthat meg.)

3. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak.

4. Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak.

IV. A pártok gazdálkodása

Gazdálkodás: ingatlannal való rendelkezés, vállalat létrehozása, egyszemélyes kft. alapítása, értékpapír – befektetések (a részvények kivételével), valamint a pénzeszközök és más vagyon egyéb gazdasági célú felhasználása.

A pártok gazdálkodása a következő összetételű vagyonnal történik:

a) Ingatlanok: A párt a tulajdonában levő ingatlanokat, ingókat díj ellenében hasznosíthatja, elidegenítheti. A rendszerváltáskor az MSZMP akkori áron számított 8,2 milliárd forint értékű ingatlanát szétosztották a pártok között. A pártok ingatlanvagyonába a székház és a működésükhöz szükséges épületeken kívül egyéb ingatlanok is beletartozhatnak.

b) Költségvetési támogatás: 1990 óta folyamatos és állandó kincstári finanszírozásban részesülnek a pártok. A költségvetési támogatást az országgyűlési választásokon a szavazatok legalább 1%-át megszerzett pártok között osztják szét: a támogatás 25%-át az országos listán mandátumot szerzett pártok között egyenlő arányban, a támogatás 75%-át pedig az országgyűlési választásokon megszerzett szavazatok arányában. A 2179/B/1994. AB határozat rámutatott, hogy azért nem alkotmányellenes a pártok költségvetési támogatásra jogosultságának a választásokon a szavazatok 1%-nak megszerzéséhez kötése, mert az állami támogatás a pártoknak a népakarat kialakításában és kinyilvánításában élvezett társadalmi támogatottságához kapcsolódik. A szavazatok 1% alatti támogatottság eszerint annak a jele, hogy az adott párt által képviselt társadalmi vélemény súlya a közéletben olyan elhanyagolható mértékű, amely állami támogatást nem igényel. Nem minden aggály nélküli az a gyakorlat, hogy a költségvetési támogatás összegét a pártok évente a költségvetési törvényben határozzák meg saját maguk számára, objektív limit és felső korlát nélkül.

c) Adományok: Politikai alapítvány Magyarországon közvetlenül támogathat pártot, ráadásul az alapítványnak juttatott pénz levonható az adóból. Ha az alapítvány az összeget a törvényhozói munka támogatására adta, az alapítvány az összeg 30 %-át úgyszintén levonhatja az adóból. Korlátok: közvetett állami támogatás tilalma, külföldi állami adomány/ névtelen adomány tilalma, nyilvánossági kontroll (zárómérlegben 500 ezer Ft-tól belföldi adományozót, 100 ezer forinttól külföldi adományozót külön fel kell tüntetni).

d) Tagdíj: Mivel a pártok nyilvántartott tagságának létszáma arányában messze elmarad társadalmi támogatottságuktól, ezért a pénzügyi beszámoló és a zárómérleg adatai szerint ez a tétel a pártok gazdálkodása szempontjából nem jelentős.

A pártok gazdálkodásának problémás területei:

A gazdasági társaságokról szóló törvény szerint amennyiben két gazdasági társaság egy harmadikat hoz létre, a gazdasági tevékenységből származó eredmény részesedési aránya ne feltétlenül igazodik a vagyoni hozzájárulás arányához. Ennek alapján ha egy párt által létrehozott egyszemélyes kft. társul egy másik gazdasági társasággal, utóbbi átáramoltathatja a pénzt az egyszemélyes kft.-be, ezáltal pedig a pártba. Ennek 1993. I. 1.-ig nem volt szankciója. A hatályos szabályozás szerint a tiltott gazdasági tevékenységből származó összeget be kell fizetni a központi költségvetésbe, ennek összegét pedig le kell vonni a párt részére juttatott éves költségvetési támogatásból.

A pártok éves beszámolójához meghatározott, a párttörvényben feltüntetett tételek nem alkalmasak minden gazdasági esemény besorolására, ezáltal túl sok adat az „egyéb bevétel” rovatba kerül, ami sérti a nyilvános gazdálkodás követelményét. A beszámolóban szereplő adatok téves vagy hamis megjelölésének nincs szankciója. Érthetetlen továbbá, hogy a pártok miért mentesülnek a számviteli szabályok alkalmazásának kötelezettsége alól. Az Állami Számvevőszék tapasztalatai alapján még így is meglepően sok hiba található a pártok beszámolóiban. A nyilvánossági kontrollt erősítené, ha a Magyar Közlöny mellett más lapokban is feltüntetésre kerülnének a pártok gazdálkodási adatai.

A mert nem egy kérdőszó.

Az elítéljük így írandó.

A szélső jobboldal így írandó.

Ilyen helyesírással inkább ne alapíts pártot.

"Mert mi baj van a liberalizmussal?"

Az a gond vele, hogy kétoldalú fegyver. Én sokáig teljes mértékben támogattam, de időközben rá kellett jönnöm, hogy nem érett még meg a társadalom rá. Mint Afrikában a demokrácia. Egyelőre a többség nem tud vele mit kezdeni. Túl nagy az egyén felelőssége, túl sok döntés lenne a kezében, és a rossz döntések hamar romba döntik az egészet. Még a demokráciát se tudjuk megfelelően kezelni. Mondok egy példát: a szólás szabadságát úgy is lehet értelmezni, hogy a becsületsértés határáig elmenve sértegetünk másokat, mert van véleménynyilvánítás. Nem biztos hogy erre áhítoztak azok az emberek, akik nem olyan régen se a himnuszt nem énekelhették el, vagy nem mondhatták, hogy "ez a rendszer se fog örökké tartani" tíz év börtön nélkül.

Amíg az ember a rendszer által nyújtott szabadságot rombolásra használja, teljesen kár tovább lépni. Hiába nagyon szimpatikus a liberalizmus, még nem működik.