A mostani kormány alkotmányellenesen "működik"? Értelmezzük együtt!
Melléklet
Az állampolgári jogok sérelme tárgyú beadványhoz
Alkotmányellenesen működik a PÁRThatalom
Véleményünk, hogy hazánkat a vezetőink, az általunk kapott megbízással visszaélve, politikailag mocsárrá, társadalmilag szétzilálttá, gazdaságilag szinte gyarmati, rabszolga országgá tették, az utóbbi években hozott pártvezetői és kormányzati káros intézkedésekkel.
A HATALOM-hoz görcsösen és minden áron ragaszkodók soha nem mondanak le, ha csak a NÉP erre őket nem kényszeríti rá.
Sem tüntetést, többszázezres demonstrációt, sem aláírásgyűjtést nem vettek figyelembe, sőt szembehelyezkedtek a népakarattal!
A népakaratot alkotmányosan kell érvényesíteni!
A Magyar Köztársaság Alkotmánya: 1949. évi XX. Törvény
Idézetek: hol sértették meg az Alkotmány előírásait a pártok
2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.
2. § (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.
2. § (2) -hoz kapcsolódva (Összeegyeztethető–e a demokratikus jogállam elvével, az hogy a parlamenti létszám listás többsége, -- 210 fő, -- nem közvetlenül választott képviselő, hanem néhány pártvezető elhatározása alapján összeállított listáról kerül be a Parlamentbe)?
A pártok listán parlamentbe jutó képviselői sértik az Alkotmány 2. § (2) pontját, mert: Az Alkotmány nem ismeri a pártok listás szavazási rendszerét, az ”egyértelműen választott képviselők-ről” szól.
2. § (3) Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni.
A fenti törvénypont alapján 2. § (3) -hoz kapcsolódva (Összeegyeztethető-e a demokratikus jogállam elvével, az hogy a törvények alkotásakor néhány pártvezető dönti el, igen vagy nem szavazó gombot nyomjon a pártképviselő?) Hogyan jelenik meg a választópolgárok akarata? Hogyan érvényesül a ”képviselő” egyéni felelőssége?
Ez így nem demokratikus jogállam, hanem inkább több párti diktatúra!?
3. § (2) A pártok közreműködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában.
3. § (2) -hoz kapcsolódva (Összeegyeztethető-e a demokratikus jogállam elvével, az hogy a többségi népakarattal, kifejezetten szembehelyezkedjen néhány parlamenti párt?)
A Budakalászi kezdeményezéssel több, mint 50.000 aláírást gyűjtöttek, amellyel a Parlament önfeloszlatását követelték. A Civil Összefogás Fórum rendezvényén a Hősök Terén (2009. ápr. 5.) kb. 250.000 ember követelte ugyanezt. A Parlament 18 éve tartó tevékenységét több mint 600.000 aláírással bírálta a civil társadalom. Az EU képviselők választásakor az ellenzék elsöprő győzelmet aratott, amely szintén indokolttá tette a regnáló kormányzat lemondását és a parlament feloszlatását.
Néhány párt tehát nem közreműködik a népakarat kialakításában, hanem ezzel kifejezetten szembe helyezkedik!
3. § (3) A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak.
Ennek megfelelően egyetlen párt sem irányíthat semmiféle állami szervet. A pártok és a közhatalom szétválasztása érdekében törvény határozza meg azokat a tisztségeket, közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselője nem tölthet be.
3. § (3) -hoz kapcsolódva: 1. észrevételezés: Összeegyeztethető-e a demokratikus jogállam elvével, az hogy közhatalmi intézményeket, - szinte csak, - pártvezetők, pártemberek vezetnek? A Parlament, a minisztériumok, a különböző főhivatalok, önkormányzati testületek és a közszolgálati nagyvállalatok, kivétel nélkül, mind közfeladatokat látnak el! Sérül-e az alkotmányi előírás, ha magyar gazdálkodó szervezeteknél vezető beosztásban, döntő többségükben, pártirányítású emberek tevékenykednek? Mely törvény (ek) tartalmazzák azt a tiltást, amelyről az Alkotmány
3. § (3)-szól.
3. § (3) -hoz kapcsolódva: 2. észrevételezés: A pártok működése: … ”a pártok alkotmányos feladata, hogy vegyenek részt a népakarat kialakításában, felszínre hozásában és annak képviseletében ... az Alkotmánybíróság több ízben hangsúlyozta: a pártok közvetítő szerepet töltenek be az állam és a társadalom között. [22. 1999. (VI. 30.) AB határozat, ABH 1999. 176.,191.]”
3. § (3) -hoz kapcsolódva: 3. észrevételezés: A pártok gazdálkodása: ”a pártok költségvetési támogatottságát a magyar jogrendszerben … az indokolja, hogy azok az Alkotmány értelmében közreműködnek a népakarat kialakításában … Az állami támogatás a pártnak a népakarat kialakításában és kinyilvánításában élvezett társadalmi támogatottságához kapcsolódik … az Alkotmánybíróság, tehát lényegi szemponthoz, a pártok alkotmányos funkciójához kötötte a költségvetési támogatás kérdését.”
A fenti határozatokkal ellentétben, némely párt nem közreműködik a népakarat kialakításában, hanem önkényesen saját véleményével, sőt döntésével helyettesíti azt, továbbá nem közvetítői szerepet tölt be, hanem kifejezetten a népakarat ellen tevékenykedik, tehát a törvény értelmében nem jogosult az állami támogatásra!
Beadványunk célja az, hogy az ország és a nép jelenét és jövőjét a legalkalmasabb törvényi körülmények között a legmegfelelőbb személyek és testületek alakíthassák!
A fentiek alapján kitűnik, hogy az ”1989 évi Kerekasztal Tárgyaláson”, - a már akkori és későbbi pártvezetők, - rafináltan olyan választási törvényt alkottak, amely biztosította a hatalomba kerülésüket.
Az Alkotmányban nem szereplő, tehát ”Alkotmányi előírást nélkülöző választási pártlistákkal” pedig a pártvezetők részére a szinte örökös ideig való hatalomba maradásukat ”törvényesítették”.
A parlamenti házszabályt úgy alkották meg, hogy nem a választópolgárok (a népakarat), hanem a pártvezetők szándéka ”diktatúrája” érvényesüljön! Azt is elérték, hogy némely kierőszakolt ”AB” határozat értelmében még az Alkotmánnyal is szembe helyezkedve leminősítették a ”minden hatalom a népé” alapelvet.
Olyan törvényeket hoztak, - a korlátlan tevékenységük és leválthatatlanságuk biztosítására, - hogy néhány alaptörvény ellenes körülmény megváltoztatását, még népszavazással sem lehet megváltoztatni! PL. a Parlament feloszlatására ? nem lehet népszavazást tartani! Beszavazni lehet a pártvezetőket – többnyire listán, - de kiszavazni nem?! Ugyanakkor a fő pártvezetők úton-útfélen hangoztatják a Magyar Köztársaság demokratikus jogállam!
Véleményünk szerint ezzel az állítással szemben az országunk működése mindennek mondható, csak demokratikusnak nem, és az erre való hivatkozás a legnagyobb valótlanság.
További közös gondolkodás és elhatározás szükséges: ha háborús körülmények között elkövetett népellenes bűntettek nem évülnek el, vajon elévülhet-e, olyan, békeidőben elkövetett népellenes bűntény, amely nemcsak a most élő, hanem a következő generációk életkörülményeit is tönkretette.
Szerintünk az a harácsoló, önző, haszonszerző, az ország döntő javait elkótyavetyélő, idegen tulajdonba juttató, hazaáruló tevékenység, amelyet a vezetőink az elmúlt 20-25 évben végeztek, soha el nem évülő népellenes bűntett volt. Ilyen értelemben kell megítélni hazánk utolsó évtizedeinek történetét!
Az is a megfontolás tárgyát kell, hogy képezze, amennyiben valamely párt, nem az alkotmányi előírások betartásával működik, az ne csak ne kapjon állami támogatást, hanem azt bírósági végzéssel meg kellene szüntetni.
válasza:Ilyen f@szságokon tipródsz itt vasárnap délután, nincs jobb dolgod?... :-P
Baromi szánalmas, silány kis életed lehet, ha ilyen kreténségekkel tudod csak kitölteni az életed.
Megettem a húslevest és aludtam egyet, mi a bajod velem? Nem rólam van szó te kretén, hanem az országról.
Anyázni nem akarsz, mert vasárnap van?
válasza:Ha alkotmányellenes lenne,nem működhetne. Az már egy másik kérdés,hogy HOGYAN működik, dolgozik. Tavasszal lesz lehetősége mindenkinek változtatni,addig meg csak nyomkodják le a torkunkot a békát:((
Szomorú!
válasza: válasza:Magyarországon pártlistás választás van. Ha egy párt megnyeri a választást, akkor 4 évre elnyerte a jogot, hogy jelöljön egy miniszterelnököt, és az alakít egy kormányt, amit a közt. elnök beiktat. Ha megbukik a miniszterelnök akkor nem kell újabb választást kiírni, hanem jelölhetnek újat!
Ha nincs konstruktív bizalmatlansági indítvány, vagy a parlament nem oszlatja fel magát, akkor nem változik semmi a következő ciklusig. Ennyi!
A szövegben meg pont arra az alkotmányra hivatkozol, ami többek szerint semmis, mert a szovjet uralom alatt készült, és eddig csak foltozgatták...
Tiszta marhaság már ilyenkor hőzöngeni! Ha ma feloszlana a parlament, akkor se lenne február, vagy március előtt újabb voksolás!
Nyugi, mindjárt itt a tavasz! Addig is szervezz be még egy embert!
válasza:1. Mivel ismered a listát, amikor szavazol, így választott képviselő lesz az, aki alistáról bekerül. Az Alkotmány nem mondja, hogy KÖZVETLENÜL kell megválasztani valakit.
2. A pártvezető csak megmondja, mire ajánlatos szavaznia az illetőnek. NEm tartanak a fejéhez fegyvert, hogy arra is KELL szavaznia. Ha csatlakozott az ember egy párthoz, akkor bizonyos elvek mentén szavaz, ez érthető. De ha akar, szavazhat ellentétesen is, mint a pártja többi tagja. Maximum kiteszik a szűrét a pártból. Ennyi.
A választópolgár tudhatja a pártok programjából (ha van ilyen), hogy ki hogyan szavaz várhatóan egy adott kérdésben. Ennek tudatában kell választani menni, nem utólag anyázni... A képviselő fele a tettérét, mert ha nem értesz egyet vele, legközelebb nem rá szavazol.
A Parlamnet akkor oszletja fel magát, ha akarja. 600.000 ember NEM a többség. Tehát nem értem, miért kellett volna 600.000 ember kedvéért feloszlatni magát. Értelemszerűen 9400.000 ember NEm írta alá, tehát a többség NEm akarta a feloszlatást.
Az EU választás az EU választásról szólt SEMMI köze a magyar Parlament feloszlatásához... Ezt mindenki előre tudhatta.
A többihez már nincs erőm, túl hosszú a szöveged...
válasza:A most regnálókat sem az alkotmány sem a közerkőlcs sem az etika sem a közakarat nem emelte hatalmi pozícióba.
A regnálásuk alapja a hatalom álltal képviselt nagytőke folyamatos és zavartalan működése a színfalak mögött.
Még néhány nagy buli ami még kicsavarható az eberekből, az országból, a következményekkel nem törődve.
De talán ma már nem a következmények nélkül!
válasza:A kérdés eldöntéséhez először is kellene egy megállapodás az alkotmánybírósággal arról, hogy az alkotmányban szereplő fogalom: "nép" az "állampolgár"-ral (vagy ezek összességével) azonosnak tekinthető.
Jogorvoslat: általában perelsz. Tegyük fel, bepereled a kormányt. Kinek küldik az idézést? Tanúként be akarod idéztetni a "nép"-et, milyen névre küldik az idézést?
"a pártok közreműködnek a népakarat kialakításában"
Ezek szerint a pártok a "nép" is?
Mi a "népakarat" jogi definíciója? (az alkotmány is jogszabály, így ha erre hivatkozol, kénytelen vagy a jog nyelvén tenni ugye)
Zárjuk rövidre, bár a nép definíciója nélkül nem fog menni. De ettől tekintsünk el, legyen a nép= állampolgár. Az állampolgárok összessége azért nem lehet, mert ezzel az erővel mindig annak lesz 'igaza', aki 'többen van' mint a másik, tehát az emberi jogok megszűnnének. Tehát, ha "nép" = "állampolgár" akkor mivel minden hatalom az övé, szükségszerűen csak akkor lehet képviselőé, ha meghatalmazza azt/lemond a jogairól a javára (a 4éventi x-elés kb utóbbit takarja). Ha tehát a képviselő, vagy az általa létrehozott dolog hatalma az állampolgártól ered, akkor gyakorlatilag nem egyenlő, hanem alárendelt az állampolgárhoz képest, így ennek nem kell alávetnie semmi olyan rendelkezésnek magát, amivel nem ért egyet. Pl. a legmagasabb beosztású tiszt kinevez egy altisztet. Az altiszt nem hozhat létre még egyet magából, csak magánál alacsonyabbat, nemhogy magánál magasabb rendűt. A /keresztény/ vallás nyelvén ez úgy nézne ki, mintha a a teremtmény akarna dirigálni a teremtőjének.
Jogilag nézve az a bökkenő, hogy az alkotmányra ill. benne lévő jogokra azért felesleges hivatkozni, mert ez esetben a kötelezettség is vele jár, és a közteherviselés alá egész biztos rengeteg olyan jogszabály tartozik, mely által a biztosított jogok nem érvényesülhetnek.
Nehéz lesz a rosszat a saját maga nyerésére beállított szabályok betartásával térdre kényszeríteni. Lásd adó: ha képzelsz magadnak hazai céget, azt agyonsújtja, az ezen jogszabályokat alkotó-alkottató elit offshore érdekeltségét pedig nem érinti. Nos, nyereségesebb lehetsz nála?
A maga alkotta szabályait nem tartathatja be mással, ha magát kivonta alóla, így botorság nyálazni a jogtárakat, hogy kéne lemondatni, megbüntetni, felakasztani azt, aki kizárta a lemondattathatóságát, büntethetőségét (mentesség) és eltörölte a halálbüntetést.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!