Hol van a miniszteri önkényeskedés határa?

2015. július 21-én Lázár János kancellária-miniszter úr az MTV-ben is közvetített sajtótájékoztatott tartott a migránsokkal kapcsolatban hozott kormányzati intézkedésekről. A sajtótájékoztatón azonban az újságírók egy része több más kérdést is feltett. Pl. valaki megkérdezte, hogy amikor Andrew Vajdát kinevezték a jelenleg is meglévő kormánybiztosi tisztségébe, akkor miért nem végezték el a nemzetbiztonsági átvilágítását. Lázár miniszter úr pedig kedélyeskedve beismerte, hogy mivel ő minden szempontból kezeskedik Vajna úr megbízhatóságáért, ezért az ő utasítására nem végezték el az átvilágítást.

Szép dolognak tartom, ha valaki ennyire megbízik a barátjában. Ugyanakkor több kérdés is felmerült bennem ezzel kapcsolatban. 1. Vajon Lázár miniszter úr milyen jogon helyezi magát a törvények fölé? Ugyanis tudtommal a kormánybiztosi munkakörbe való kinevezés előtt mindenkire kötelező a nemzetbiztonsági átvilágítás. 2. Vajon tudja-e, hogy Andrew Vajna évekig egy olyan országban lakott, amelyet élve sem a helyi, sem a külföldi állampolgárok nem hagyhatják el anélkül, hogy előtte alá ne írnák valamelyik ottani titkosszolgálat részére való kémkedésre vonatkozó beszervezési nyilatkozatot?

Nos, akár aláírt ilyesmit Vajna úr, akár nem, szerintem egy miniszter nem lehet annyira óvatlan, hogy egy ilyen utasítás kiadása előtt meg ne kérdezzen megfelelő országismerettel rendelkező nemzetbiztonsági szakértőket. Vagy mégis? Akkor viszont adódik a manapság a közéletben is gyakran tapasztalható kérdés: tulajdonképpen hol van a miniszteri önkényeskedés határa? Ezek után én sem tudom.