Kapitalizmuson kívül milye rendszerek vannak még?

[link]

Előbb google, aztán GYIK.....

A kapitalizmus fő riválisa a kommunizmus. Az első a magántulajdont, a második a kollektív tulajdont tartja a gazdaság helyes szerveződési formájának. A "szocializmus" nem külön kategória, vagy az egyik, vagy a másik, attól függően, hogy mit nevezel annak - a kettő között életképes átmenet nincs, bármit is mondanak itt az okosok, az maximum jóléti kapitalizmus lehet. (Szigorúan véve a Szovjetunió se működött kommunista társadalomként, bár annak mondták magukat, és több-kevesebb sikerrel volt, hogy afelé is mozogtak.)

Kapitalizmus előtt volt például feudalizmus, meg rabszolgaalapú társadalmak. Hogy később mi lesz, azt nem tudjuk.

Ez így eddig a gazdasági rendszer szerint osztályozza a társadalmakat. Emellett van másik kategória is: demokrácia, tekintélyuralmi rendszer, diktatúra - ez az egyén politikai jogaira vonatkozik.

Harmadik lehetséges szempont az államforma: parlamentáris köztársaság, direkt-demokratikus köztársaság, szocialista köztársaság, alkotmányos monarchia, abszolút monarchia, elnöki diktatúra... ez megint egy másik szempont, bár részben kötődik az előző kettőhöz.

A kapitalizmus nem egyféle rendszer. És nem az a különbség a kommunizmushoz képest, ami fentebb olvasható. Az csak egy hamis és felszínes tulajdonság.

Ez a két működési forma valójában sokféle, néhány közülük félig-meddig meg is valósult, de a működés erősen függ a körülményektől.

Mindkettő alapvető célja a fejlődés és jólét. Az eltérés abban van, melyik miként képzeli ezt elérni.

A kapitalizmus lényege a tőke elsődlegessége. E nézet szerint a fejlődést csak a tőke versenye képes létrehozni. Nagy dolgokhoz sok pénz kell, ezért kell a tőzsde, ezért kell a nagytőke. Minden más másodlagos, és ha ezt jól csinálják, a többi jön magától.

A kommunizmus lényege a munka elsődlegessége. E nézet szerint a fejlődést a munkával lehet elérni, ennek a feltételeit kell megteremteni. Nagy dolgokhoz a sok pénzen kívül komoly összehangolás kell, ezért szükséges a központosítás, a központi irányítás. És ha ezt jól csinálják, a többi jön magától, lesz pénze az egyénnek, és jól él.

Ma azt látjuk, hogy (technikai) fejlődés van, jólét nincs. Illetve keveseknek van. Mindkettő eszerint rossz módszer? Igen! mégpedig azért, mert mindkettő (igaz, más) alapvető emberi tulajdonságot nem vett figyelembe, ettől borul minden.

A kapitalizmus elfelejtette, hogy a természetben minden egyensúlyban van, ha nem, valami módon a rendszer oda visszajut. Itt az egyensúly ami hiányzik, az erők egyensúlya. A liberalizmus eltúlzásával elfelejtették az, hogy az ember mindig az érdekeit érvényesíti. Ha sok a pénze és nincs ellensúly, akkor erővel. Ezért van az, hogy idővel kifejlődtek olyan mamutcégek, amelyek erősebbek kormányoknál (mondjuk Merkelnél, de még Obamánál is). És ezért a kormányok olyan intézkedéseket hoznak, amelyek a mamutcégeknek kedveznek (nálunk például jelentős adókedvezmény), ezzel megindul a tőkekoncentráció, és azt semmi nem állítja meg. Mivel az erőforrások mindig végesek, ezért nagy tömegek lesznek nyomorúságosak (mint mondjuk Banglades, a legtöbb afrikai és távol-keleti ország, vagy éppen Dél Amerika). Ez egyszer majd robbanáshoz vezet, amikor újrarendeződés történik. Hogy ez mikor és miképpen következik be, nem tudni, de a 2008-as válság és máig tartó léte emiatt van.

A kommunizmus elfelejtette figyelembe venni, hogy az embert a motiváció hajtja előre. Azt hitte, munka alatt a munkások cselekményét kell érteni. Nem tudta, hogy nagy tömegek cselekedeteinek összehangolásához érteni kell, az egy másik és bonyolult szakma. Ezért az értelmiséget elnyomták, ott nem volt érdek a cselekvésre, ahhoz viszont értettek, hogy önmaguk tűrhető létét miképpen kell ilyen körülmények között is megvalósítani. A rossz irányítás a nagy tömegeket sem tudta érdekeltté tenni, így rossz hatékonyságú és silány termék keletkezett, a világversenyben ez a hátrány egy idő után akkora lett, hogy az az egyensúlytalanság borult (lásd 1989-90-es események).

Mindkettőt lehet jól működtetni, ha hozzáértők teszik. Az igazi probléma azonban az, miképpen lehet abba az állapotba jutni. Erre viszont ma még nincs válasz, pontosabban a jó választ elnyomja a hamis kiabálás. Majd ha lesz annyi érdek, hogy a jó választ meghallják elég sokan, akkor el is fog mozdulni a világ. Addig pedig öljük egymást.

Oskozossegi tarsadalom

Rabszolgatarto tarsadalom

Feudàlizmus

Kapitàlizmus

Szociàlizmus

Kommunizmus.

Ezek kozul nalunk jelenleg a masodik van, annyi enyhitessel, hogy a rabszolgat regen kenytelen voltal etetni meg elszallasolni, ma mar ez a kenyszer megszunt.

-Monarchia

-Egyházi állam

-Népköztársaság

-Szövetségi köztársaság

Ezek persze lehetnek,kapitalista,vagy ne adj isten szocialista alapon is.