Mi a hasonlóság, és mi a különbség a kommunizmus, a szocializmus, és a liberalizmus között?

Ez egy nagyon nehéz kérdés.

Bár a liberalizmus is sok irányra szakad, s különösen a helyi variációk érdekesek. Még viszonylag egységesen meg lehet fogni,a lényegét, no meg általában elterjedt variánsa is létezik.

A szocializmus ennél bonyolultabb téma. Ebben nem igazán van egységes definíció, egy nagyon sokszínű irányzat, amibe elég eltérő figurák is beleférnek.

A kommunizmus annyiban van jobb helyzetben, hogy Marx és Engels a Kommunista Kiáltványban adott egy egységesen elfogadott definíciót. Bár ezt a definíciót többen vitatják, s a megvalósítás terén végleg hatalmas eltérések vannak.

Ideák szintjén:

Mind a három irányzat fontosnak tekinti a szabadságot s a hagyományok elé helyezi (különböző mértékben).

Mind három irányzat a történelm során egyszer már progresszívnek minősült.

Kb. azonos időben alakultak ki.

Mind hármat filozófusok alkották meg.

A magyar jobboldal, mindet a "ballib" kifejezéssel illeti, s velük szemben határozza meg önmagát.

Az ideák különböznek:

A liberalizmus egyén központú: a szabadság az egyes egyén szabdsága. Azt véli, ha az egyes egyén nem rabszolga sorsban él, hanem szabadon, akkor minden rajta múlik.

A szocializmus és kommunizmus ezzel szemben társadalmi szabadságra koncentrál, a lineralizmussal szemben nem elég az egyéni szabadság, hanem társadalmi szintekre kell vinni. Ez magyarul: Marx azt látja, hogy hiába szabadok az emberek a városok nyomortelepein tengenek, s talán ennél még a feudalizmus is jobb volt. Tehát azt biztosítsuk, hogy a csoportok szabadok, a munkás segítséget kapjon, s ne kényszerből dolgozzon.

A három irányzat mást gondol a magántulajdonról: a liberalizmusnak fontos része, az egyén, ha ügyesen él szabadságával, hadd legyen neki több. A kommunizmus elveti a magán tulajdont (újabb gondolkodók ma már jelzik,hogy a személyes tulajdon: fogkefe, szemüveg... marad, de ebben sem ért egyet mindenki leginkább Engels nem). Úgy vélik a bajok oka a társadalmi hierarchia, amit a magán tulajdon hoz létre.

A szocializmus (márha elkülöníthető a kommunizmustól) a kettő között áll ebben a kérdésben.

A kommunizmus szignifikánsan nem valósult meg soha. A Szovjetunió egy kommunista párt vezette szocialista állam volt.

A szocializmus egyes irányzatai fontos részét képezik a mai mondern polgári demokráciáknak. Más irányzatait (Dzsuce, Maoizmus, Lenninizmus...) viszont komolyan bírál, bár ezek már kommunisztikus irányzatok. Sok irányzata megvalósult már pl.: szociáldemokrácia a skandináv országokban, állam kapitalizmus a KGST nyugatabbi országaiban a '80-as években.

A liberalizmus komoly szerepet tölt be a polgári demokráciákban, szinte elképzelhetetlen nélküle. Talán a legtisztább példa Amerika, ahol a teljes ország+alkotmány ezen alapul.

A liberalizmus egyénközpontú szemlélete, s kapitalizmus partisága miatt általában egy jobboldali irányzatnak minősül. A másik kettő pedig egyértelműen baloldalinak.

A megvalósulásban:

Ahogy megvalósultak a Kommunista Pártok vezett szocializmusok ill. az egyéb szocializmusok, általában állam központúak. A liberalizmus (lásd USA) inkább egyén központú: magán nyugdíjpénztár (nem állami nyugdíj), magán biztosítás+egészségügy (nem ingyenes állami, de itt ez irányzattól eltérő lehet).

Ez három kategória:

1. A kommunizmus az egy MOZGALOM, aminek célja a proletariátus felszabadítása a kizsákmányolás alól.

2. A szocializmus elnevezés egyfelől egy gazdasági RENDSZER, másfelől ennek alapján megszervezett társadalmi RENDSZER. Arra az elvre építkezik, hogy mindenki részt vesz a termelésben a képességeihez mérten és mindenki a teljesítménye alapján részesül a megtermelt javakból.

3. Liberalizmus pedig egy POLITIKAI NÉZET ami szabadságot hirdet -- ebből Napóleon idejére egyedül a kizsákmányolás szabadsága valósult meg. Legdurvább formája az ún. neoliberalizmus ami tkp. a neokolonializmus megfelelője, annak kimagyarázása.

Végülis a szocializmus, a szocialista forradalom a kommunisták programja - volt - amíg léteztek ilyen emberkék. Tehát ez a két fogalom szorosan összefügg. A liberalizmus pedig - a többi más kapitalista-polgári eszmével - ezzel szemben áll. Ők az igazi szabadságot a kizsákmányolás szabadságában élik meg. Végülis milyen szabadság az, ahol még egy jó prostit sem lehet vásárolni - Nemigaz?

Hasonlóság az bennük, hogy az értelmiség szívből útálja mind a hármat.

Másik hasonlóság az bennük, hogy jó ideje már egyik sem létezik. Talán a liberalizmus - elfajult formájában - úgy mint neoliberalizmus. De a másik kettő már elfajult formájában (ez volt az 1953-89-91 időszak) sem. Európában egészen biztosan nem.