Az alábbi családi helyzetben mik az örökösödési szabályok?
A szüleim nagyon régen elváltak. Két közös, felnőtt gyermekük és egy unokájuk van.
Apám újraházasodott.
A feleségének is van egy felnőtt gyermeke az előző hazásságból, és annak is két gyermeke.
A vagyon:
Egy - feltehetőleg közös néven lévő - kertes ház.
Egy vagy két hitel, amiből egy szerintem jelzálog lehet, tehát közös néven van, de lehet, hogy van személyi kölcsön is.
Valamint egy autó, ami vagy az apám nevén van, vagy a feleség egyik unokája nevén.
Azért nem vagyok biztos a dolgokban, mert ilyenekről nem nagyon, vagy inkább egyáltalán nem szoktunk beszélni.
Apám halála esetén mi lenne az öröklési sorrend?
Ha a feleség - mint legközelebbi hozzátartozó - örököl automatikusan mindent, az azt jelenti, hogy az ő halálakor csak az ő leszármazottai örökölnének?
Vagyis, amelyik fél előbb hal meg, annak a gyermekei nem örökölnek semmit?
válasza:
válasza:Nem a feleség örököl, hanem a gyerekek és a feleség közösen.
A házastárssal közösen lakott ingatlant csak a gyerekek öröklik, de a feleség kap rá haszonélvezeti jogot. Minden másból a feleség 1 gyerekrészt örököl, vagyis egyenlően osztják fel az összes gyerek és a feleség között, itt 3 egyenlő részre - ha nincs végrendelet. A feleség gyereke nem örököl ha nem fogadta örökbe vagy nincs végrendeletben megszabva. Az unokák nem örökölnek, csak ha a gyerek (szülője) már nem él.
Nem számít azonban kinek a nevén van a házaspárból bármi is, ha az új házassága alatt szerezték, akkor közös vagyon és a fele a házastársé, mint tulajdonrész, a másik fele csak az örökség. Ebből a feleség a leírtak szerint örököl.
Az adósságot az örökségből le kell vonni, ami marad, azt lehet elosztani. Ami saját tulajdon volt a házasság előtt, pl az apa a saját lakását vitte a házasságba, az nem válik közös tulajdonná a feleséggel, az egész örökség és a 2 gyerek+feleség öröklik 1/3-1/3 részben. Kivéve ha az a közösen lakott ingatlan, ahogy kezdtem.
válasza:A közös ingatlan fele eleve a feleség tulajdona, csak a fele képezi az örökség tárgyát. Illetve a házasság alatt szerzett vagyontárgyak is közösek, mindkét félnek a fele jár, függetlenül attól, kinek a nevén van. (Kivétel a házasság elötti saját vagyon, ennek eladásából vett értéktárgyak, illetve a házasság alatt örökölt, vagy személyre szóló ajándékként szerzett értékek)
Apád után az összes gyereke és a felesége örököl egyenlö mértékben (a feleségnek is egy gyereknyi jár); a feleség gyerekei nem örökölnek töle semmit. (Ha a feleség is meghal, akkor a fele ingatlant igen). Abból az ingatlanból, amiben közösen éltek, a feleség nem kap örökrészt, viszont élete végéig szóló haszonélvezetet. Ez azt jelenti, hogy az ingatlanban csak az élhet, aki neki megfelel (a társtulajdonosokat is kizárhatja a használatból), magyarul az ingatlan fele tulajdonjog alapján az övé, a másik felét meg kizárólagos joggal használhatja, függetlenül attól, hogy a férj gyerekei az örökösök.
AZ esetleges adóságokat csak a pozitív örökség mértékéig lehet örökölni, csak adóságot nem.
Azt addig érteni vélem, hogy a vagyon feleződik a házastársak örökösei között.
Tehát én és a testvérem a vagyon felét felezzük, míg a feleség gyermekéé a másik fele.
Még a haszonélvezet is megvan úgy ahogy.
Viszont ez a : feleség + 1 gyerekrész, ezt nem értem. Valamint a pozitív örökség sem jött át.
válasza:#4 Nem értettél meg semmit, pedig 3-an is leírtuk.
NEM feleződik a vagyon a házastársak örökösei között.
A házastársak tulajdonában levő dolgok fele az ami örökség lesz, hiszen a másik fele nem örökség, az a feleségé, mint tulajdon. Ami örökség az pedig 3 egyenlő részre oszlik, gyerek+gyerek+feleség egyenlő arányában, ha nincs végrendelet.
Ebből csak a feleséggel közösen lakott ingatlan a kivétel, mert annak az apa tulajdonában levő része az ami csak a 2 gyereke öröksége, ellenben az egészre a feleség kap haszonélvezeti jogot élete végéig.
Többen is leírtuk, hogy a feleség gyereke NEM örököl semmit, mert NEM örököse az apádnak.
De ha a felséggel közös a tulajdon, akkor az ő gyermekének is kellene örökölni valamit az anyja után, nem? Persze csak az anya halálakor.
Tehát az apa gyerekei az apa felét az anya gyereke az anya felét örökli. Ami csak akkor realizálódik, amikor mindkét örökhagyó elhunyt. A sorrend az most mindegy. Addig az életben maradt félnek van haszonélvezeti joga.
Vagyis ha apám halálozna el előbb, akkor a testvéremmel megörökölnénk a vagyon/ház felét, de a feleség élete végéig benne lakhatna, és a halála után az ő gyereke is megörökli a ház másik felét.
Én úgy értelmeztem korábban, hogy nem három felé menne az örökség, hanem kétfelé.
Két tulajdonos van, ami két örökhagyót jelent fele-fele tulajdon résszel. Minden örökhagyó csak az ő részét hagyja az örököseire.
Nekem így tűnik logikusnak.
Vagy nagyon nagy tévedésben vagyok?
#1 " Ha a ház közös tulajdonban van, akkor annak felét az apa gyerekei öröklik, igaz, a feleség azt haláláig használhatja a berendezéssel együtt. A feleség halálakor azonban az apára eső felet nem a feleség gyerekei öröklik, hiszen az az apa gyerekeinek a tulajdona"
#2 "a feleség 1 gyerekrészt örököl, vagyis egyenlően osztják fel az összes gyerek és a feleség között, itt 3 egyenlő részre"
de
"ha az új házassága alatt szerezték, akkor közös vagyon és a fele a házastársé, mint tulajdonrész, a másik fele csak az örökség"
#3 "A közös ingatlan fele eleve a feleség tulajdona, csak a fele képezi az örökség tárgyát. Illetve a házasság alatt szerzett vagyontárgyak is közösek, mindkét félnek a fele jár, függetlenül attól, kinek a nevén van.
de
"Apád után az összes gyereke és a felesége örököl egyenlö mértékben (a feleségnek is egy gyereknyi jár); a feleség gyerekei nem örökölnek töle semmit. (Ha a feleség is meghal, akkor a fele ingatlant igen)"
#5 "A házastársak tulajdonában levő dolgok fele az ami örökség lesz, hiszen a másik fele nem örökség, az a feleségé, mint tulajdon. Ami örökség az pedig 3 egyenlő részre oszlik"
Tudom, hogy én vagyok az értetlen, de az egyik mondatban felezitek a tulajdont és/vagy az örökséget, míg a másikban harmadoljátok.
Ez így nekem nem áll össze.
válasza:#6 MAJD ha meghal az anyja AKKOR fog is örökölni, de most az apád hunyt el és nem a felesége. Élő embertől nem lehet örökölni.
MOST nem örököl az anya gyereke semmit!
Most az anya az örökös. Örököl a férje után és ezzel nagyobb lesz a tulajdoni része a közös dolgaikban, KIVÉVE azt az ingatlant amiben lakik.
Most írod le először, hogy ez egy feltételes dolog és apád nem is halt meg, bőven lehetséges hogy túléli a párját.
Ne értelmezd máshogy mint ahogy leírtuk neked!
De elég volt a magyarázatokból, konkrét leszek. PÉLDA következik.
Van egy ház, ér 40 milliót.
Van rajta hitel, még 20 millió.
Van egy autó apád nevén. (ha más nevén van akkor örökléskor nincs autó)
1. eset. A házat közösen vették a házasságuk alatt és így közös a hitel is ami rajta van. Mindegy kinek a nevén van, mivel közös tulajdon, a feleségé 50% a férjé 50% ha az egyik meghal. Az apa halálakor ez az 50% feleződik az apa két gyereke között és a feleség haláláig tartó haszonélvezeti jogot kap. A tulajdoni arány ekkor 25% egyik gyerek, 25% másik gyerek, 50% feleség. Ha a feleség meghal akkor az 50%-t tőle a saját gyereke fogja örökölni.
A hitelt az örökösöknek kell kifizetni ha kisebb az örökség értékénél. Vagyis annak is 50%-a a feleségé eleve, mint a másik tulajdonos része, vagyis 10 milliót eleve neki kell törlesztenie. A másik 50%-t, vagyis 10 milliót a két gyereknek kell felesben fizetnie. Itt jön be az, hogy eladhatják a tulajdonrészüket, lemondhatnak az örökségről vagy fizethetik másból az 5-5 milliós hitelt ami rájuk esik. Vagy ha a feleség nem tudja fizetni a maga részét, akkor közösen eladhatják az egész házat. Ekkor meg kell állapodni előtte az ő haszonélvezetnek a megváltásáról, mert vevőt csak akkor fognak találni. Ha a feleség kap mondjuk a vételárból 3 milliót a haszonélvezet megváltására és sikerül eladni 37 millióért a házat, akkor a 37 millióból 3 millió a feleségé, 20 millió a banké és a megmaradt 14 millió 50%-a a feleségé lesz 25-25% pedig a két gyereké. Azaz a feleség 7+3 milliót kap, az egyik gyerek 3,5 milliót meg a másik gyerek is 3,5 milliót. HA eladják a házat és nem fizetik a hitelt tovább amíg le nem jár vagy ki nem fizetik másból a részüket.
Az autót HA az apa még a házasság előtt vette, akkor a két gyereke + felesége 1/3-1/3 arányban örökli örökli, mert külön tulajdon, HA a házasság alatt, akkor közös tulajdonnak számít és a fele a feleségéé eleve, a másik felét öröklik 3-an, így az autó 50+16,7%-a a feleségé, 16,7-16,7%-ban meg a férj két gyerekéé lesz.
2. eset: ha a házat a férj vette még a házassága előtt. Akkor ez saját vagyonnak minősül és a rá felvett hitel is ahhoz tartozik. Ekkor az egész házat a férj két gyereke örökli, a feleség csak a haszonélvezeti jogot kapja meg. Vagyis 50-50%-ban a két gyerek lesz a tulajdonos és övék a 20 milliós hitel is 50-50%-ban. Itt az eladáshoz megint meg kell váltani a haszonélvezetet a feleségtől, nyilván többet kérne érte, mintha a fele az ő tulajdona lenne. Mondjuk legyen 6 millió amiért hajlandó lemondani a haszonélvezeti jogáról. Eladják a testvérek szintén 38 millióért, ebből 6 megy a feleségnek, 20 megy a hitelre, a maradék 12 millió feleződik a két örökös között.
Az autónál ugyanez a helyzet.
A feleség gyereke meg majd akkor örököl amikor a feleség meghal és majd akkor azt, ami a feleségnek a tulajdonában van abban a pillanatban.
Mindenből lejön még az ügyvédi költség, adó stb. ezeket most nem kevertem ide.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!