Támogatnátok az alábbi változtatásokat a gyerektartás, örökbefogadás törvényekben?

"akkor viszont végeredményben oda jutunk, hogy több gyerek marad állami gondozásban, akik később nehezebben integrálódnak, vagy sehogy."

Akkor fejleszteni kell minden oldalról az állami nevelőotthonokat, mert tényleg hallani mik vannak ott. De ne cseberből vederbe küldjük a gyerekeket. Normális anya apa családhoz. Ne csonka családba.

"A gyerek lelki fejlődését egyetlenegy faktorra vizsgálni, azaz hogy van-e két szülő, eléggé megkérdőjelezhető."

Senki se mondta, hogy ezt az egy szempontok kellene nézni, hanem felmerült ez a szempont. És ne csinálunk belőle szélsőséget, ha nem úgy hangzott el. Mondjuk.

Bizony számít a szociális közeg, a család társadalmi státusza, az iskola, és még az ország is, és sorolhatnánk, de az is, hogy két apja van-e, és az is, hogy csonka családban van-e.

Szerintem sem könnyű dolog. Tényleg nem az, mert az állami gondozás sem valami magas színvonalú jelenleg. Sajnos, de inkább azon változtatnék előbb. Kihangsúlyozom - előbb.

Kérdés mi jobb a gyereknek, egy jó állami gondozás (jó!), vagy egy csonka család? Tény, hogy annyira egyik sem a legjobb.

A szegénységet szerintem ne keverjük ide, az örökbefogadás egy döntés, a szegénység egy árnyalt helyzet.

A fő kérdés mindenképpen az: mi jó a gyereknek? Vagy mi jobb neki?

1. Mindenféleképpen: jobb a gyereknek 1 alkalmas szülővel akár csonka családban élni, mint állami keretek között.

2. Alapvetően igen, de ez az alkalmasságuktól és a gyerek körülményeitől, személyiségétől, életkorától stb. is függ. Nyitott, alkalmas pár esetében ez is jobb, mint az állami nevelőotthon.

3. Alapvetően igen, de érdekes kérdés, hogy az előző kettőtől itt eltérő a helyzet, hiszen azok a gyerekek már megvannak, és gondoskodni kell róluk, lehetőleg családban, míg itt inkább egy népességnövelő faktorról lehet szó. De szerintem kb. mindegy, hogy valaki azért nem ismeri az apját, mert az mondjuk a terhesség és a 3-5 éves kor között valahol lelépett vagy az anyja eleve egyedülálló volt.

Pont ezért is először az állami gondozás minden részét kellene feljavítani. A külsődleges körülmények is legyenek megfelelőek és nagyon aktívan kirostálni a gyerekbántalmazást és egyebeket, amiket lehet néha hallani.

Egy rossz intézetből még akármilyen család is lehet jobb, ha például nem kell mindennap mások agressziójától tartani a gyereknek. Ez is igaz, de elvileg onnan kellene indulni - elvileg - hogy a nevelőotthonban ha nem is a családi meghittséget kapja, de valódi törődést az igen, és a körülmények is megfelelőek. Akkor egy azonos nemű pár kérdéses, hogy jobb-e.

Meg nyomot hagy az elvesztett szülő a gyerekben, de nyomot hagyhat az új befogadó szülő is.

„Nem volt gyakorlat az állami gondozott egyetemistákra”

[link]

"De szerintem kb. mindegy, hogy valaki azért nem ismeri az apját, mert az mondjuk a terhesség és a 3-5 éves kor között valahol lelépett vagy az anyja eleve egyedülálló volt."

Van benne valami az tény. Különbség, hogy akinek lelépett az egyik szülő, vagy meghalt, az egy alapvetően normál családból alakult ki és nem szándékosan. Aki egyedülállóként akar eleve egy gyereket felnevelni az szándékos és úgyis nyomot hagy a gyerekben, szinte biztos, és csak ritka kivételek lennének. Na meg ha onnan indulna, hogy csonka családot ad a gyereknek az még elkerülhető lenne - a gyerek érdekében.

A legnehezebb, hogy minden változatban előfordulhat kivétel ami tényleg végül jó lesz a gyereknek, csak ezt előre tudni...?

Jó. Mindegy. Nem könnyű téma ez.

A kérdező most szondázza ezt a liberális moslékot.

Elsősorban a férfi-nő párok fogadhassanak örüökbe gyereket! Ez társadalmi érdek! AZ a legjobb a gyereknek, ha családban és nem félcsaládban nő fel!

Az egyedülálló törekedjen párt találni magának! (Ja ez elfogadással, türelemmel, alkalmazkodással jár? Ez van.)

A második kérdés méginkább NEM! Akármilyen csendes-rendes-szorgos-illedelmes lény ez a b zipár,(bár az Andássy úti parádéjukon nem ezt látom) de rossz családmodellt közvetítenek!

A harmadik kérdés meg a női sovinizmus csúcsa! A férfire már nincs is szükség! Csak a spermára! Majd a nagy emancipált nő megmutatja, hogy ő egyedül is fel tudja nevelni. (Persze a sajnáltatás a munkahelyen meg a társadalmi közegben megy, hogy ő, szegény egyedülálló nő egyedül kell, hogy gyereket neveljen. Még több támogatást a férfiak adójából, még több együttérzést a társadalomtl, brü-hühü-hü...)

Első és harmadik igen. Második sajnálom, de én nem támogatnám.

Kérlek ne pontozzatok le emiatt. Én se pontozom le az ellenkező véleményen lévőket.

Ez az én álláspontom.