Ha a testvéremnek ajándékoztak az ingatlant a szüleink amit orokolhettem volna, akkor is jár a köteles rész? Vagy csak végrendelet esetén

Kérdező, köteles rész az örökségből jár. Ha elajándékozták korábban az ingatlanjukat, akkor az nincs benne a hagyatékban, nem része az örökségnek, nem jár belőle köteles rész.

Viszont jogod van kérni a jegyzőt, hogy az ajándékot is számítsa be az örökségbe, hagyatékba és azzal együtt állapítsák meg az örökséget.

Köteles rész csak akkor jön szóba ha van végrendelet ami az örökösnek nem ad örökséget vagy kevesebbet ad, mint amennyi a törvényes örökség harmada lenne. Ennyi a köteles rész.

Ha nincs végrendelet akkor automatikusan a törvény szerint öröklődik minden.

Ilyenkor a gyerekek és a házastárs örökölnek együtt (ha vannak). A házastárs kapja a közösen lakott ingatlanjuk teljes haszonélvezeti jogát, ellenben abból nem örököl, az a gyerekek között oszlik meg egyenlő arányban. Minden másból ami a hagyatékot képezi, egyenlő részt kapnak a gyerekek és a házastárs. Ha 2 gyerek van, akkor 3 részre osztják.

Ha volt egy korábbi ajándék, akkor a többi örökös kérheti annak beszámítását is. Ilyenkor a hagyatéki tárgyaláson döntik el, hogy beszámít-e a hagyatékba, vagy túl régen volt ajándékozva hozzá, esetleg akinek ajándékozták az teljesítette valamiképpen ennek ellentételezését a szülő felé. Mondjuk ha van 2 gyerek és az egyik egyedül gondozza a szülőt éveken keresztül, anyagilag is támogatja közben stb. akkor dönthet úgy a jegyző, hogy csak részben számítja az ajándékot a hagyatékba vagy egyáltalán nem veszi figyelembe.

Köteles rész csak hagyatékból jár törvényes örökösnek. Az ingatlan már nem lesz része szüleid hagyatékának (mivel már nem tulajdonuk).

De törvényes örökös is indíthat ajándék visszakövetelés iránt pert (ajándékozástól számított 10 éven belül). Ennek megnyerésére csak akkor lehet esélye, ha tudja bizonyítani, hogy ajándékozásra az ajándékozót olyan feltevés indította, amely valójában az ő javára szól. De ez elég nehéz...

Erről egy cikk:

"Tegyük fel, hogy az örökhagyónak egyéb vagyona nem volt, így a törvényes örökös semmit sem örököl. Jogosult-e az ajándékozó törvényes örököse visszakövetelni az ajándékot vagy annak értékét a megajándékozott személytől?

Az ajándékozási szerződés természetéből következik, hogy az ajándék visszakövetelése az ajándékozó legszemélyesebb joga. A törvény csak az ajándékozót jogosítja fel arra, hogy meghatározott esetekben az ajándékot visszakövetelje, illetve követelje az ajándék helyébe lépett értéket. Ez a jog az ajándékozó örökösét általában nem illeti meg.

Amennyiben azonban az ajándékozó a visszakövetelés iránt a pert már megindította, a pert az örököse a perbeli jogutódlás általános szabályai szerint folytathatja.

Előfordulhatnak olyan esetek, amikor az ajándékozásra az ajándékozót olyan feltevés indította, amely az örökös javára, illetve az ö javára is szólt. Ilyen esetben kivételesen az ajándékozó örökösét megilleti az a jog, hogy saját nevében követelje vissza az ajándékot, illetve követelje az ajándék helyébe lépett értéket. Ez a jog is azonban csak akkor gyakorolható, ha a követelés a feltevés jellegére és az ajándékozás körülményeire tekintettel a társadalmi felfogás szerint indokoltnak mutatkozik.

Az örökös általi visszakövetelésre tehát csak kivételesen van lehetőség. Érdemes azonban tudni, hogy az örökhagyó által a halálát megelőző tíz éven belül bárkinek juttatott ingyenes adomány értéke a kötelesrész alapjához tartozik. Tehát, ha az örökhagyó az ingatlant elajándékozza, a megajándékozott bizonyos esetekben felel a kötelesrész kielégítéséért: a kötelesrésznek a hagyatékból ki nem elégíthető részéért az örökhagyó által a halálát megelőző tíz éven belül megadományozottak adományaik időbeli sorrendjére tekintet nélkül felelhetnek.adományaik időbeli sorrendjére tekintet nélkül felelhetnek."

[link]

Hát itt vannak problémák...

Kötelesrészről beszélni csakis abban az esetben van értelme, ha nem a teljes neki járó részt kapja valaki, tehát nem a törvényes öröklés szabályai szerint történik a hagyaték felosztása. Hanem, jellemzően, végrendeletben meg van osztva, hogy ki mennyit kap. Ekkor mondja ki a törvény, hogy mennyi az a minimum, amit mindenképpen kapni kell. Ez a kötelesrész.

Ha viszont a törvényes öröklés szabályai szerint örököl a kérdező, akkor nincs értelme kötelesrészről beszélni, mert akkor a rá eső résznek nem csak a harmadát, hanem egészét kapja. És nem írt ilyet, hogy mondjuk végrendelet lenne.

Kötelesrésznél lenne az, hogy a 10 éven belüli ajándékot kellene beszámítani.

Törvényes öröklés esetén viszont nincs időhatár, de kizárólag azt az ajándékot kell beszámítani, amit az örökhagyó azzal a szándékkal adott az egyik örökösnek, hogy ez a majdani örökségből adott előleg. És igen, ez az ajándék is a hagyaték része.

Ptk.:

"7:56. § [Osztályrabocsátási kötelezettség]

(1) Ha több leszármazó közösen örököl, mindegyik örököstárs köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani annak az ingyenes adománynak az értékét, amelyben őt az örökhagyó életében részesítette, feltéve, hogy a hozzászámítást az örökhagyó kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta."

Kérdező, itt most neked kell azt bizonyítani, papírral vagy tanúkkal, hogy a testvéred úgy kapta a házat, hogy te majd a hagyaték többi részéből leszel kárpótolva.

Ha viszont direkt azért kapta a testvéred a házat, hogy ne lehessen a tiéd, hanem ki legyél zárva minél több vagyon örökléséből, akkor nincs mit tenni. Függetlenül attól, hogy mikor történt az ajándékozás.

Semmi nem jár.

Az ajándékozás egy formája a tulajdonos cserének, de nem fizet érte az tulaj.

Mi így csináltuk a családban, vagyis a szülők.

3ingatlan ,3gyerek ,3ajandekozas, nincs később vita ki miből mennyit kér, pont.