Ha bejegyzik a jogosult végrehajtáskérelmének összegét a korábban teljes hatállyal átadott közös tulajdon egyik tulajdonos részhányadára és holttá nyílvánítás kezdeményezésének elfogadása történik az adós részén, akkor vissza kell fizetni egészet?

Ha holttá nyilvánítottak valakit attól az adósság nem szűnik meg, csak a behajthatósága korlátozódik az utána maradt vagyonra - azaz az örökségre.

Az örökösök felé megy tovább az adóstól, de csakis az örökölhető vagyon mértékéig.

Ha a kérdésben szereplő adósság (ami miatt a végrehajtás érintené a közös tulajdont) pl. 5 millió Ft, de az elhunyt adósnak ez a közös tulajdona csak 3 milliót és és nincs semmi más tulajdona, akkor csak ezt a 3 milliót érő közös részt érinti. Akkor a végrehajtás megy tovább és nem lesz mit örökölnie az elhunyt örököseinek. Ha volt még mellette más tulajdona, pénze is, akkor azokból még a fennmaradó adósság az amit ki kell fizetni és csak ha még azon felül is marad valami, az örökölhető.

A lényeg, az adósságot kell először kifizetni az elhunyt vagyonából, de csak maximum annyit amennyi az elhunyt vagyonának értéke. Ha ez az adósság egészét fedezi akkor az egészet ki kell fizetni, ha kevesebb az örökség akkor amennyit fedez belőle, felét, harmadát, tizedét - de az elhunyt vagyonát az adósság törlesztésére kell fordítani.

4!

Nem.

De egy terhelt ingatlanban resztulajdonosnak lenni nem faxa.

A vége sanszos hogy árverés lesz.

#4 Haszonélvezetet nem lehet elvenni, tulajdonjogot lehet.

Ahogy már leírtam, ha meghalt az adós akkor először az adósságát kell kifizetni az utána maradt vagyonból, mindegy, hogy az milyen formában van. Az örököseit nem érinti több tartozás, mint az adósság - de ha már végrehajtás volt folyamatban akkor ebbe az adósságba a végrehajtói díj is beletartozik.

A többi tulajdonost nem érinti csak az örökség mértékéig.

Ha vett pl. egy házaspár ingatlant, ami a szülőkkel van eleve megosztva - így 25-25% a tulajdonrésze mind a 4 embernek az ingatlanban, akkor az elhunyt tulajdonrésze, a 25% az ami a hagyaték. A másik 25%-ra a házastárs haszonélvezeti jogot kap utána, ha van gyereke az elhunytnak, az örökös a gyerek. Ha nincs gyereke akkor a házastárs az örökös, nincs haszonélvezet.

Ilyenkor amiatt volt végrehajtás alatt az ingatlan, mert másképpen a tartozást nem tudták volna behajtani és ezért kellett volna eladni, mert a közös tulajdont nem sikerült másképp feloldani. Vagy mert a többi tulajdonos is beleegyezett hogy fedezet legyen az ingatlan az elhunyt adósságánál. Ezen nem változtat a halála, éppen így ki kell fizetni az örökrészből az adósságot, ahhoz pedig kénytelenek eladni. A végrehajtónál lehet az ügyet megpróbálni újra kezdeni, de ez csak időhúzás lenne, hiszen korábban is kivásárolhatták volna az adóst a tulajdonból és abból fizethette volna a tartozását.

"Ha 5millio az ados erteke de 1millio a vegrehajtas"

Ezt nem értem mit akar jelenteni. A tartozás, az adósság 1 millió, emiatt van a végrehajtás, de maga a tulajdonrész a közös tulajdonból 5 milliót ér? Vagy az egész ingatlan ér 5 milliót ami közös tulajdon és abból 1 millió az adósság?

Haszonélvezetet nem lehet venni, azt örökléskor szerezhet az özvegy a közösen lakott ingatlanukra, ha nincs gyerek aki még örökölne, vagy alapítani lehet, pl. ha a szülők odaajándékozzák a gyereküknek a házat, de maguk számára haszonélvezetet kötnek ki mellé, hogy halálukig ők használhassák. Vagy hasonló módon a tulajdonos adhat haszonélvezetet valakinek.

A végrehajtás, eladás ezt a haszonélvezetet csak akkor érinti ha a haszonélvező az adós, mert az adósságát kell úgy törlesztenie, hogy az ingatlant eladja - annak meg nincs rendes értéke ha a haszonélvezete megmaradna rajta. Ugyanez van ha közös tulajdonnál van valakinek haszonélvezete, ott maga a haszonélvező kell lemondjon róla, hiszen senki nem venné meg ha utána hiába lenne az ő nevén, valaki más maradna a haszonélvező és használhatná az ingatlant helyette.