Öröklés során közeli hozzátartozómat gyakorlatilag kisemmizték, de van egy kis ingatlanos csavar az ügyletben, mit lehet tenni?
Szitu a következő: közeli hozzátartozóm édesanyja elhalálozott. 2 gyermeke van, ők az egyenes ági örökösök. Igazából volt egy ház, kb 900m2 telek, és egy gazdasági épület... A gond az, hogy a hagyatéki leltárban a ház már nem szerepelt, csak némi pénz az elhunyt bankszámláján zárolva, valamint egy távoli földrészlet (szántó darab) az is elenyésző értékben. Mikor közeli hozzátartozóm (aki az elhunyt egyik gyermeke) megkapta a leltárt én megnéztem a tulajdoni lapot, amiből kiderült, hogy az elhunyt bő 10 évvel ezelőtt eltartási szerződést kötött a másik egyenesági gyermek (az az közeli hozzátartozóm testvére) fiával, aminek keretében 1/1 átruházta rá a ház tulajdonjogát, életfogytig tartó haszonélvezeti jog terhe mellett. Ez persze csak most derült ki. Abba most ne menjünk bele, hogy a jógyerek egy életművész, saját magáról sem tud gondoskodni, nem hogy a (néhai) nagyanyjáról - ráadásul a mama pár éve már gondozásra szorult, mivel értelmileg épült le, ezért magukhoz vették, természetesen a nem kicsi nyugdíjával együtt, de ezek már részletkérdések. Ami az izgalmát adja a dolognak: a gazdasági épület. Volt egy megbeszélés, ahol közeli hozzátartozóm megkérdezte a testvértől, hogy miért nem szerepel a hagyatéki leltárban a ház, ekkor elmondták, hogy mi történt, csak azzal nem számoltak, hogy a gazdasági épület az a közeli hozzátartozómé, ugyanis (az elhunyt, vagyis az édesanyja engedélyével) azt ő és a felesége épülték oda a ház mögé, még a 80-as években! Természetesen ebből höbörcölés lett, mivel a jógyerek hujjogatni kezdett, hogy a ház az övé, felejtős minden más. Én viszont utánanéztem, és nem úgy van ám az. Pár napja megjött a hagyatéki végzés. Ebben a távoli földterület (szántó) szerepel hagyatékként, valamint a pénz az elhunyt számlájáról, ezen túl csak a hagyatéki adósság szerepel, úgy mint temetési költség és a közjegyző költsége (az elhunytnak ismert tartozása nincs), hagyatéki tárgyalás pedig azért nem volt, mert az örökhagyó után végintézkedés nem maradt.
Maradt/keletkezett ellenben pár kérdés.... Íme:
- a feljebb említett nem éppen zavarmentes megbeszélésen elhangzott, hogy a házat "megszerző" gyermek állja a temetést, most mégis szerepel a bejelentett hagyatéki tartozások között, így gyakorlatilag úgy gondolom, hogy ígérete ellenére most akkor igényt formál a fele összegre. Mivel közeli hozzátartozóm ezt nem óhajtja megfizetni fentiek tükrében, így a kérdésem az, ha lemond az örökségről, akkor ezt a költséget sem kell megfizetnie? (Az örökölt szántórész rá eső része és az elhunyt bankszámláján zárolt összeg rá eső része együttesen még mindig csak a fele(!!) a temetési költségnek, így logikus lépés, ha visszautasít mindent).
- következő kérdés: a gazdasági épület vonatkozásában megnéztem a földhivatal online rendszerében az ingyenesen hozzáférhető adatokat. A tulajdoni lapon a gazdasági épület nincs megemlítve, azonban a leírólapon már szerepel (kivett lakóépület, udvarral, és gazdasági épület). Közeli hozzátartozóm elmondta, hogy a gazdasági épület felhúzása (lévén beton sávalapra épült, 30-as blokktéglából, cserepes tetőfedéssel) ÉPÍTÉSI ENGEDÉLY KÖTELES volt, így mindenképp kellett néhai édesanyja engedélye a telekre való építkezéshez. Ez a hozzájáruló nyilatkozat nem áll rendelkezésre, feltehetőleg anno egy példányban készült, amit a tervező elvitt (nyilván benyújtotta a földhivatalba). Közeli hozzátartozómnál rendelkezésre áll egy helyszínrajz, egy aláírt költségvetés, valamint egy engedélyes terv, amin a homlokzatok, keresztmetszetek, és a gazdasági épület alaprajza látható, minden papíron szerepel, hogy az építtető bizony a közeli hozzátartozóm és az ő felesége.... (Mai napig is házasok.) Itt a kérdésem az, hogy mivel az ő egészségi állapotuk meg van romolva sajnos, ezért nem tudnak futni mindenhova is, így magam óhajtok bemenni a földhivatalba, hogy információt/tanácsot szerezzek, szóval a kérdés az, hogy szóba állnak e velem? Kell e meghatalmazás? Egyáltalán meghatalmazással megyek e valamire - jogi portálokon azt olvastam, hogy a földhivatali iratokba csak az adott ügyletben érintettek tekinthetnek bele...
- harmadik kérdésem, hogy nem e lenne egyszerűbb, ha konzultálnék egy ügyvéddel, hát ha ő kerek-perec utána tud nézni mindennek (meghatalmazással, de az övé már magasabb szint)?
Végezetül mindez azért aktuális, mert az a tróger, akit feljebb jógyerekként emlegetek még a hagyatéki végzést sem várta meg, már előtte pár nappal fel is tette egy ingatlanportálra a házat eladási árral. Én azt gondolom, hogy ez szabálytalan, mert közeli hozzátartozóm birtokolja a gazdasági épületet azon a telken, így elvben még földhasználati joga is van (de legalábbis lehet) rá (hogy megközelíthesse a tulajdonát képező ingatlant), de akár hogy is, az ő beleegyezése/kifizetése nélkül meggyőződésem szerint NEM adhatja el a telket+házat.
Köszönök minden információt. Amúgy már a holnapi napon tervezek akcióba lendülni, mivel a 15 nap a közjegyzőnél ketyeg - az első kérdés tekintetében, ugyanis, ha le kíván mondani a hagyatékról, akkor a fellebbezési időn belül jelezni kell a közjegyző felé, hogy kéri a hagyatéki tárgyalás kitűzését.
válasza:Elég zavarosan írogatsz, emellett csöpög belöled a rosszindulat!
Eleve miért nem lehet leírni, kiröl van szó (gondolom, valamelyik szülöd) a közelo hozzátartozó helyett, sokkal könnyebb lenne olvasni.
DE: az eltartási szerzödés érvényes, ennek alapján a ház az unoka tulajdona. Az, hogy magukhoz költöztették a mamát, amikor állandó gondozásra volt szüksége, az eltartási szerzödés teljesítése, szóval még abba sem lehet belekötni.
A melléképület esetében nem az a fontos, ki szerepel építtetöként, hanem hogy kinek a tulajdona. Ha a szüleid nem iratták akkor a nevükre, akkor nincs hozzá semmiféle joguk.
A ház az eltartási szerzödés alapján a halál pillanatától az unoka tulajdona, nem része a hagyatéknak, azt csinál vele, amit akar.
A legjobb esetben a melléképület árát esetleg megkaphatja a szülöd, de több nem jár neki.
Egyébként ahogy a rokonról beszélsz, az böven kimeríti a becsületsértés és rágalmazás fogalmát, ha nem csak itt, névtelenül teszed, hanem mások elött is így beszélsz róla, akkor könnyen pert indíthat ellened, ami nem lesz olcsó mulatság számodra!
Nem szülőmről van szó hoppá. Épp azért írtam, hogy közeli hozzátartozóm, de még ez sem biztos. Nem vagyok hülye, ellenben mérges, nem kicsit. Nem írtam zavarosan, de köszönöm a válaszod, épp erre voltam kíváncsi, hogy ha ő az építtető, de nincs a tulajdoni lapon, akkor .i a helyzet. Az embert amilyen jelzőkkel illettem nem ezzel, hanem kb az egész eddigi élete magatartásával érdemelte ki, ez már az én dolgom. Viszint tévedésben vagy. Ugyanis:
Igaz nem mai cikk, de ebből indultam ki. Mint írtam egy 1980-as években épített ingatlanról van szó, ami NEGEDÉLYES. Pont azert akarok utánajárni a földhivatalban, mert lehet, hogy akkor nem lett minden rendesen bejegyezve (egy másik ismerősnél volt kint földmérő nemrég, ott kiderült van olyan fal a ház körül, ami elvileg nem lehet ott, a földmérő azt mondta anno az illetékes nem vitte végig rendesen a földhivatali eljárást). De még egyszer köszönöm az infót, minden plusz segít vagy így, vagy úgy. Az ügyet pedig szintén végigviszem - vagy így, vagy úgy.
válasza:Felesleges időpocsékolás. A közeli hozzátartozód utasítsa vissza az örökséget és kész.
A gazdasági épület sem az övé, ha nem tudja bizonyítani, hogy ő a tulaj, márpedig, ha a tulajdoni lapra 40 éve nem került rá, akkor nem ő a tulaj.
válasza:Nincs teljesen igaza a másik válaszolónak.
Ha nem is tulajdonos a hozzátartozó a melléképületben, de bizonyítani tudja, hogy ő fizette az építtetést, akkor bizony az említett unokának ki kell fizetnie a melléképület árát. Ha a szomszéd építette volna oda a melléképületet a tulajdonos engedélyével, még neki is járna a pénz.
A kérdés az, hogy milyen papírok vannak, amikkel ezt bizonyítani lehetne. Egy engedély önmagában nem biztos, hogy elegendő. Sőt. De ha szerinted van elég bizonyíték, akkor erről meg lehetne kérdezni akár az eljáró közjegyzőt is, nem kér sokkal többet, mint egy akármilyen ügyvéd, és mégis csak ő fog dönteni, tehát amit mond, az a tuti. Mindenképpen vidd magaddal a rokonodat.
Ha a rokon visszautasítja az örökséget, akkor az égvilágon semmit nem kell fizetnie, a temetést se. Amúgy valószínűleg azért került bele a végzésbe, mert a közjegyzőnek senki nem mondta, hogy az unoka magára vállalja.
válasza:Kérdezd meg az eljáró közjegyzőt. Szerintem az örökösnek hivatalból ingyen is elmondja, hogy mik a lehetőségek. Kérj időpontot mielőbb.
Én a magam részéről úgy gondolom, hogy a melléképület az építtető tulajdona volt, az örökhagyó telkére építve. Még akkor is, ha a tulajdonjog nem lett ráíratva, de papírok bizonyítják, hogy ki építtette. Tehát eleve nem is képezhette az öröklési szerződés részét, mert nem az örökhagyóé volt. Itt a kérdés csak az, hogy elfogadják-e a meglévő papírok alapján a rokonodat tulajdonosnak, vagy számlák nélkül ez így kevés. De majd a közjegyző megmondja, hogy jól gondolom-e.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!