A munkáltató bármikor kiírhat fizetetlen szabadságra, ha nem tud munkát biztosítani a számunkra?

Nem. A fizetetlen szabadság mindig a munkavállaló kérése alapján engedélyezhető. A Munkatörvény Könyve tartalmazza azokat az okokat amikor ez kérhető. (építkezés, közeli hozzátartozó ápolása, illetve gyed, gyes) Ha a munkáltató saját hibája miatt nem tud munkát biztosítani, akkor az nem fizetetlen szabadság hanem állásidő és erre az időre a személyi alapbért ki kell fizetni.

[link]

A munkáltatónak a Munka Törvénykönyve (Mt.) szerint többek között bérfizetési és foglalkoztatási (!) kötelezettsége van. A fizetés nélküli szabadságra az Mt. 138-140. §-aiban leírt esetekben a munkavállalónak van lehetősége, őt illeti meg, ő igényelheti, a munkáltató meg engedélyezi, egyes estekben kötelezően, a törvény által kötelezetten engedélyezi. Amúgy a fizetés nélküli szabadság alatt értelemszerűen munkabér sem jár, de hangsúlyozom, ez a munkavállaló kívánságára történik. A fennálló munkaviszonnyal kapcsolatban a munkáltatót speciális utasításadások illetik meg:

1.Átirányítás, mely esetben más munkakörben végeztet munkát, ez kollektív szerződés hiányában évi max. 44 munkanap lehet.

2. Kiküldetés: Ilyenkor más munkahelyen végez munkát a munkavállaló.

3. Kirendelés: Na ez kapcsolódik e feltett kérdéshez!!! Kirendelés esetén MÁS MUNKÁLTATÓ RÉSZÉRE végez munkát, persze többek között feltétele ennek, hogy a két munkáltató tulajdonosi kapcsolatban álljon. Mt. 150. §) Az Mt. 150-151. §-a tipikus példája annak, hogy a jogalkotó hogyan kísérelte meg a munkáltató és a munkavállalói érdekek összehangolását. Előfordulhat ugyanis, hogy a munkáltató a működési körében felmerült ok/okok miatt nem tud a munkavállaló számára munkát adni, és ha nem lenne a 150-151. §, akkor könnyen a munkajogviszony megszüntetésére kényszerülhet, ami számára többletkiadást jelent (lásd pl. végkielégítés) de ez ellen a munkavállaló sem tud védekezni.

Summa summárum: a fizetés nélküli szabadság járhat, illetve kérhető, de nem a munkáltató részére biztosított fegyver. Ha a fent írt kirendelésre nincs lehetősége, a munkaviszony meg kell szüntetnie, mely történhet kétoldalú jognyilatkozattal, azaz közös megegyezéssel, vagy egyoldalú jognyilatkozattal a munkáltató részéről, melyet rendes felmondásnak neveznek. Ekkor a felmondás okának valóságosnak, és okszerűnek kell lennie.