Elítélhetnek emiatt a bíróságon?

Rágalmazás

A rágalmazás tényállása az ember jóhírnevének, társadalmi megbecsülésének büntetőjogi védelmét teremti meg. A rágalmazás vétségét az követi el, aki valakiről, más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ. Alapesetben egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Minősítő körülmény, ha a rágalmazást aljas indokból vagy célból, nagy nyilvánosság előtt, vagy jelentős érdeksérelmet okozva követik el. Ezen esetekben a büntetés két évig terjedő szabadságvesztés.

Tény: a múltban lejátszódott, vagy a jelenben folyamatban levő bármilyen esemény, történés (az utóbbi fogalom körébe tartozik az ember tudatállapota, tudattartama is). A bírálat, a kritika és a véleménynyilvánítás nem esik a tényállítás fogalma alá, így ezek nem alkalmasak rágalmazás megállapítására. A tényállítás tehát személyes tapasztalaton, meggyőződésen alapuló (vagy ilyen látszatot keltő) közlés arról, hogy a múltban létezett vagy a jelenben létezik valamilyen esemény vagy történés. A tény híresztelése a más által tett tényállítás továbbadása, míg a tényre közvetlenül utaló kifejezés használata azt jelenti, hogy az elkövető a valóságnak olyan jellemzőjét emeli ki, amelyből logikailag meghatározott tényre (eseményre, történésre) lehet következtetni.

A tényállításnak, a tény híresztelésének vagy a tényre közvetlenül utaló kifejezés használatának a sértettől különböző, más személy előtt kell történnie (tehát nem valósul meg rágalmazás, ha csak sértett szerez tudomást a becsület csorbítására alkalmas közlésről).

Becsületsértés

A becsületsértés elsősorban az emberi méltóságot sértő, gyalázkodó cselekményekkel szemben biztosít büntetőjogi oltalmat. A becsületsértés vétségét az valósítja meg, aki a rágalmazás esetén kívül mással szemben a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben, és/vagy nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el. A bűncselekményt egy évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti a jogalkotó.

A becsületsértés a rágalmazáshoz képest kisegítő törvényi tényállás: ha az elkövetési magatartás a rágalmazás törvényi tényállásának keretei közé illik, akkor a becsületsértés nem állapítható meg.

A becsületsértés megvalósul olyan emberi méltóságot sértő kifejezések használatával is, amelyekből nem lehet közvetlenül valamely tényre következtetni (pl. a sértett testi tulajdonságaival, szellemi képességeivel kapcsolatos sértő kifejezések). A becsület csorbítására alkalmas egyéb cselekmény is megszégyenítő, lealázó jellegű a sértettre nézve, de nem minősül kifejezés használatának (pl. a sértett mozdulatainak emberi méltóságot sértő utánzása). A becsületsértést tettlegesen is el lehet követni (olyan becsületcsorbító cselekménnyel, amely a sértett testének érintésével jár, de nem okoz testi sérülést, és nem szexuális indíttatású, pl. a sértett pofonvágása).

Amennyiben az elkövető mással szemben a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, de az nem minősül rágalmazásnak, és nem áll összefüggésben a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével, illetve nem nagy nyilvánosság előtt történik, akkor a becsületsértés szabálysértési alakzata valósul meg.