Tulajdonképpen mi a különbség az élethez való jog és az emberi méltóság tisztelete között?

Annyit fűznék az első válaszhoz, hogy nálunk sokan éppen most keresik az indokát, hogy miért ölhetnének meg mégis. Valami olyan mesét kellene találni, amit bevesz a nép és elhajtja azokat, akik rámutatnának a hazugságra.

És nálunk éppen megtalálni vélik az indokát annak, miért is kezelhetnek tárgyként. Úgy gondolják, ha nem hiszed el nekik, egyszerűen pofán vágnak. Mintha tárgy lennél.

Ezt írtad:

"De mivel az emberi méltóság is sérthetetlen, így nem tiszta a lényegi különbség."

Ott a lényegi különbség, hogy az emberi méltóságnál nem úgy értelmezendő a sérthetetlen, hogy az abszolút. Az emberi méltósághoz való jog korlátozható. Pl. büntetőeljárás során kényszerintézkedést alkalmaznak, motozást mondjuk. Ez alapból sértené az emberi méltóságot, de itt a Be. törvényi szinten korlátozza.

Az élethez való jog viszont korlátozhatatlan. Az Alaptörvény I. cikke leírja, hogyan lehet korlátozni az alapjogokat.

(3) Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.

A lényeg, hogy az alapvető jog lényeges tartalmát tiszteletben kell tartani a korlátozás során. Az élethez való jogot meg nem lehet úgy korlátozni, hogy ne sérüljön a lényeges tartalma. Valakit vagy megölünk, vagy nem. Nem lehet félig megölni, így az alapvető jog lényeges tartalma mindenképpen sérül. Egyébként a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság ezzel az érveléssel minősítette alkotmányellenesnek a halálbüntetést.

Nézzük a motozást a büntetőeljárás során. Ez korlátozza az emberi méltóságot, alapvető jogot a fentiek alapján tehát csak törvényben lehet korlátozni. Ezért a motozás, mint büntetőeljárási kényszerintézkedés szabályai a büntetőeljárási törvényben vannak. Viszont az alapvető jog lényeges tartalmát nem lehet elvonni, így a ez szerepel a Be.-ben a motozásnál:

150. § (4) Az érintett testének átvizsgálását csak a megmotozottal azonos nemű végezheti, és a motozásnál csak ilyen személy lehet jelen. E rendelkezés nem vonatkozik a motozásnál közreműködő orvosra.

Kérdező, a lényegi különbséget keresed? Roppant egyszerű. Az egyik irreverzibilis, a másik nem.

Ha az élethez való jogod sérül, az azt jelent, valakik úgy döntenek, nincs hozzá többé jogod, azaz kivégeznek. Ha utóbb kiderül, hogy nem kellő ismeret birtokában döntöttek, nincs mód a korrekcióra. Ezt jelenti, hogy irreverzibilis.

Ha az emberi méltósághoz való jogod sérült, van lehetőséged a jogorvoslatra egyszerűen azért, mert élsz. Ha kiderül, hogy valakik ott se kellő ismeret birtokában cselekedtek, megkérdezhető vagy, mit tekintenél kompenzációnak. És az a kompenzáció megadható. Ezáltal a jogod sérülése kiküszöbölődött. Ez tehát egy reverzibilis folyamat.

Ebből következik, hogy van sorrendiség, és ez a lényeg. Ha nem így lenne, embernek kéne döntenie a sorrendben, ami ismét lehetőség a tévedésre.

Mindentől független kérdés, hogy a gyakorlat miként működik, mert az meg már hatalmi kérdés.