Kezdőoldal » Politika » Törvények, jog » Ez nem ellentmondás az alaptör...

Ez nem ellentmondás az alaptörvényben?

Figyelt kérdés

Van két pont benne, ami szerintem teljesen ellentmondásos.


Nemzeti hitvallás: "Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét."


Záró és vegyes rendelkezések 2. pont: "2. Ezt az Alaptörvényt az Országgyűlés az 1949. évi XX. törvény 19. § (3) bekezdés a) pontja és 24. § (3) bekezdése alapján fogadja el."


Ha nem ismerik el a kommunista alkotmányt, akkor miért hivatkoznak rá később? Ha jól tudom, volt már több módosítása is, de ezt konkrétan nem változtatták meg. Érvényes az Alaptörvény?


(Az idézetek: [link]



2016. ápr. 10. 17:11
 1/4 anonim ***** válasza:
evidens h nem érvényes és nem csak emiatt, de ez ebben az országban a kutyát nem érdekli ... ne viccelj már, Maon vagyunk, jó reggelt!
2016. ápr. 10. 17:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/4 anonim ***** válasza:
Mert attól függetlenül az alapján fogadták el. Egy demokratikus országban megvannak a szabályai, ami alapján törvényeket, alaptörvényeket megfogalmaznak és elfogadnak, és szokás jelezni ezt. A nemzeti hitvallás meg nem egy jogi szöveg.
2016. ápr. 10. 17:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/4 anonim ***** válasza:

Mindenképpen így kellett elfogadni, hogy a jogfolytonosság megmaradjon, az alkotmányoknak rendelkezniük kell arról, hogy egy új alkotmányt vagy a módosítását miként lehet elfogadni.


Egyébként azért nem ellentmondásos (jogi szempontból legalábbis) mert a preambulum (Nemzeti Hitvallás) nem jogszabály, az csak egy töltelék extra, semmi kötelező ereje nincsen. Mese.

2016. ápr. 10. 17:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/4 anonim ***** válasza:

Látszólag van ellentmondás, de némi értelmező olvasással kiderül, mi a helyzet.

A hitvallásban ott van, hogy miért kell új tákol... izé.. alaptörvény: azért, mert az 1949-est nem fogadta el az újat megalkotó Országgyűlés.

Csakhogy az új alaptörvény megalkotásához kellett valami jogalap. Nem úgy van a dolog, hogy Melós Jóska atomrészegen kiáll a villamosmegállóba, elbődüli magát, hogy: "Mátul legyen ingyen a kenyér!" és megszületik Magyarország új alaptörvénye.

Az előző alkotmány (avagy az 1949. évi XX. törvény) 19. § (3) bekezdése így nézett ki:

"(3) E jogkörében az Országgyűlés

a) megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát"

Tehát az Országgyűlés ezzel a hivatkozással igazolta saját magát: igen, az alaptörvény megalkotásakor nekik ehhez megvolt a felhatalmazásuk, jogszerűen hozták létre az Alaptörvényt.

A másik hivatkozott jogszabályi rész így néz ki:

"24. § (3) Az Alkotmány megváltoztatásához, valamint az Alkotmányban meghatározott egyes döntések meghozatalához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges"

Vagyis az Alaptörvény elfogadásához megvolt a kétharmados szavazás, nem csak úgy kiállt I. Viktor király a nép elé és elmondta, hogy ő most megváltoztatta az alkotmányt.

Az Alaptörvény tehát jogi szempontból érvényes. A tárgyalásakor még a korábbi, 1949-es alkotmány volt érvényben, tehát az abban lefektetett szabályok szerint kellett megszületnie - még akkor is, ha magával az alkotmánnyal az éppen akkor aktuális Nemzethy Narancskormány nem értett egyet. Ha nem így lenne, hanem az ott leírt szabályok felrúgásával készült volna az új alkotmány, akkor lehetne támadni, hogy nem jogszerű.

2016. ápr. 10. 17:43
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!