Ha megkérek valakit az utcán, hogy készítsen rólunk egy fotót, akkor az ismeretlen illetőt illeti a fotó szerzői joga?

Ez egy nagyon jó és érdekes elméleti kérdés! A válasz természetesen az, hogy mindig a kép készítőjét illeti a kép szerzői joga. Teljesen mindegy, hogy kié a fényképezőgép, a memóriakártya, a számítógép, amire a képek kerülnek, stb. A szerzői jog azé, aki a képet készíti. A jogot sosem kell másként értelmezni, de az adott kereteket figyelembe kell venni és a törvényekkel összhangban kell nézni, ugyanakkor a szokásokat is figyelembe kell venni.

A szerzői jogról nem lehet lemondani, de attól, hogy jogaid vannak, azok érvényesítési szándékától el lehet tekinteni. Attól, hogy bizonyos jogok megilletnek és élhetnél is velük, még nem szükségszerű, hogy akarnod is kell élni velük. Ráadásul nem is biztos, hogy minden helyzetben képes vagy élni velük, hiába illetnek meg.

Ha te megkérsz valakit, hogy fényképezzen le a saját gépeddel/telefonoddal, akkor (a szokásjog alapján) valójában arra kéred meg egyszerűsített formában, hogy készítsen egy szerzőjogi védelem alá eső képet rólad és egyúttal engedje is át neked az általa készített kép felhasználási (vagyoni) jogait. Bár ez nincs kimondva a kéréskor, nem születik róla ebben a formában megállapodás, pláne nem írtok erről szerződést, de nem hiszem, hogy bárki is volna, aki máshogy gondolná és egy ilyen helyzetben készült kép miatt később szerzőjogi igényeket akarna támasztani - már csak azért sem, mert ebben a helyzetben több okból sem tudja bebizonyítani, hogy azt a képet ő készítette, így bizonyíthatatlan a szerzői státusza, ami alap követelménye annak, hogy a szerzői jogaival élhessen.

Ha valaki mégis élni akarna egy ilyen helyzetben készült kép szerzői jogaival, az jobban teszi, ha egyszerűen nem megy bele a számára kedvezőtlennek tűnő kérésbe, így létre sem jön az a szerzőjogi alkotás, aminek a jogállásáról később vitatkozni kellene...

A szerzői jogokkal vigyázni kell, Amerikában volt egy csávó, aki majomszelfiket árult (odaadta a gépet a majomnak, hogy készítsen képeket magáról), és beperelte egy állatvédő szervezet azzal, hogy a majomé a szerzői jog. (a fotós nyert egyébként.)

[link]

#-as rosszul értelmezed a cikket, nem nyert a fotós, csak elvetette a bíróság az ellene szóló indítványt, mert a felperes követelése alaptalan volt. a két dolog nem ugyanaz. ettől még a fotós nem élvezi a képek szerzői jogát, csak a majomnak nem is fogják odaítélni.

a majom nem lehet szerzői jog alanya (csak ember), ezért vetették el a keresetet. viszont a majom csinálta a képet, nem a fotós, így az amerikai törvények szerint a fotós sem rendelkezhet a szerzői jogokkal. hiába a fotós gépével készült, nem ő a készítője. fotó esetében pedig a társszerzőség sem értelmezhető fogalom (szemben a filmekkel, zeneművekkel és más közös alkotásokkal). a Wikipédia pont erre alapozva tette közzé a képet public domain közkincsként, ami felett senkinek sincs szerzői joga.

a fotós ettől még árulhatja a képeket, mert aki hajlandó neki fizetni érte, az tőle megkaphatja és ezzel nem sérti senkinek a szerzői jogait, de ő maga senkit nem tud érte beperelni, ha más is elkezdi értékesíteni, vagy csak egyszerűen felhasználni a képeket, mert sem a fotósnak, sem senki másnak nincsenek szerzői jogai a kép felett.

az egy érdekes érvelés, ami a cikkben szerepel, hogy Angliában jogvédettnek számít, de hogy ez milyen alapokon áll, az igencsak kérdéses. az USÁ-ban viszont már szinte minden hivatal (ügyvédek, bíróság, jogvédelmi beadványokat kezelő hivatal) kijelentette, hogy állatok által készített képek szerzői jogvédelmét nem lehet regisztráni (sem a készítő állat számára, sem ember számára) és ezen legfeljebb az fog változtatni, ha a kongresszus módosítja a törvényt, ami eddig még nem történt meg.