Kezdőoldal » Politika » Törvények, jog » Ha fölvételt készítek illegáli...

Ha fölvételt készítek illegálisan bűncselekmény bizonyítására, akkor legális a fölhasználása? BTK-s álláspontot valaki adna?

Figyelt kérdés
Pl. én fölveszem kamerával, hogy egy autós elmulasztotta az elsőbbséget a zebránál, pedig az elsőbbség jga engem illet, akkor holva küldjem el a feltételt és mi alapján legális a felv. készítés?
2016. júl. 25. 19:32
 1/4 anonim ***** válasza:
100%
Ha egy autós elmulasztotta az elsőbbséget, az nem bűncselekmény. Ha viszont felvételt készítesz pl egy olyan eseményről, amikor az utcán valakit agyonvernek, azt a bíróság abban az esetben is elfogadja bizonyítékként, ha nem törvényes körülmények között készült a felvétel.
2016. júl. 25. 20:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/4 anonim ***** válasza:

Takard ki az arcát, ha egyáltalán látható és kész.

Egy közlekedő autót felvenni nem bűncselekmény.

Másrészt egyébként sincs semmi, nem lehet ilyen hülyeségekkel kibújni a bírság alól, hogy személyiségi jogok.

2016. júl. 25. 21:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/4 anonim ***** válasza:
Elfelejtettem, hogy a rendszám a lényeg.
2016. júl. 25. 21:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/4 anonim ***** válasza:
100%

Btk-s álláspontot nem fogsz kapni, mivel ez egy eljárási kérdés, azaz a Be.-t (büntetőeljárási törvényt) kell alapul venni. Egyébként van rá közzétett elvi határozat



EBH2000. 296


A rejtett kamerával készített videofelvétel a büntetőeljárásban bizonyítási eszközként, illetve bizonyítékként felhasználható; polgári perben dönthető el, hogy a felvétel sérti-e valakinek a személyhez fűződő jogait [Be. 5. § (3) bek., 60. § (3) bek., 61. §, Ptk. 80. §].

A kényszervallatás és más bűncselekmények miatt indult ügyben hozott másodfokú ítélet indokolásából.

Az elsőfokú bíróság megtekintette N. A. operatőr által készített vágatlan videofelvételt, és a közvetlenség alapján bizonyítékként felhasználta.

A Legfőbb Ügyészség azonban indítványozta a bizonyítási eszközök köréből kirekeszteni a felvételt azzal az indokkal, hogy az irányadó jogszabályok többszörös sérelmével került sor a felvétel készítésére, ezért nem tekinthető törvényesen beszerzett bizonyítéknak.

A Legfelsőbb Bíróság e körben nem értett egyet az ügyészi érvekkel.

A büntetőeljárásban szabadon felhasználható minden olyan bizonyítási eszköz és bizonyíték, amely a tényállás megállapítására alkalmas lehet; a hatóságok ezeket egyenként és összességükben szabadon értékelik, és az ezen alapuló meggyőződésük szerint bírálják el [Be. 5. §-ának (3) bekezdése]. Az idézett törvényi rendelkezés a bizonyítás és a bizonyítékok értékelése szabadságának elvét juttatja kifejezésre. Az eljáró bíróság a bizonyítási eszköz és a bizonyíték felhasználása tekintetében szabadon dönt, döntésében csupán a konkrét tényállás szerinti relevancia szempontjait köteles figyelembe venni.

A bizonyítási eszközök kiválasztása nem lehet öncélú, és nem akadályozhatja az igazság megvalósítását. A törvény differenciál a bizonyítási eszköz és a bizonyíték fogalom között. Bizonyítási eszköz az, amiből a bizonyító adat megismerhető. Bizonyíték pedig minden tény, amely a bűncselekmény elkövetésének, az elkövető személyének megállapításához és a büntetés helyes mértékének kiszabásához szükséges. A kifejtettekre tekintettel a rejtett kamerával készített kép- és hangfelvétel a szabad bizonyítás elve alapján a büntetőeljárásban felhasználható.

A bíróságnak kell tehát eldönteni azt, hogy a felvétel szükséges-e a tényállás megállapításához vagy nem. Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a jelen ügyben a vádlottak és a tanúk vallomása, valamint az orvos szakértői vélemény elégséges bizonyítékot képeztek a tényállás megállapításához. A rejtett kamerával készült vágatlan felvételt a másodfokú bíróság is megtekintette. Megállapította, hogy az csupán támogatja a megállapítottakat, illetve az értékelt bizonyítékokat, miután a kölcsönös vitát és a dulakodást is szemlélteti.

A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma több közzétett eseti döntésében kifejtette, hogy a személyhez fűződő jogok megsértése megvalósulhat a képmás vagy hangfelvétel visszaéléssel történő elkészítésével. Ugyanakkor arra is iránymutatást adott, hogy a képmás vagy hangfelvételnek bírósági vagy szabálysértési eljárásban bizonyítékként való előterjesztése felhasználásnak minősül, és a felhasználás tényének megállapítása szempontjából közömbös az, hogy a felvétel készítése a személyiségi jogok megsértésével történt. A bíróság vagy más hatóság előtt folyó eljárásban az igazság érvényesülésének biztosítása közérdek, és a bizonyítás ezt a célt szolgálja. Ezért nem lehet a felvétel felhasználását visszaélésnek tekinteni.

Egyebekben azt is kiemeli a Legfelsőbb Bíróság, hogy jelen büntetőeljárásban nem vizsgálható, hogy a rejtett kamerával készített videofelvétel az abban szereplők személyhez fűződő jogait sértette avagy nem (Ptk. 80. §), ugyanis ennek eldöntése polgári jogvita tárgya és a polgári bíróság hatáskörébe tartozik.

A fentiekben részletesen kifejtettekre figyelemmel a törvény által az adott helyen és időben, valamint körülmények között készített videofelvétel a büntetőeljárásban bizonyítási eszköz és a bizonyítás körében felhasználható. (Legf. Bír. Bf. V. 633/2000. sz.)

(Megjelent: A Legfelsőbb Bíróság határozatainak hivatalos gyűjteménye 2000/2)

2016. júl. 26. 06:49
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!