32"-os 3D tévé vagy 40"-os sima LED?

Aktív vagy passzív 3D?

Amúgy én inkább LG-t vennék.

A 32"-os tv-n a teljes HD felbontású képet nem "illik" távolabbról nézni mint 125cm, különben elvesznek a részletek amit a drága HD technológiájú, sok részlet átvitelére alkalmas adás biztosít.

Pontosabban lehet távolabbról nézni, akkor viszont elvész az a plusz részlet információ, amit az új technika át hoz a szobába. Akár a szemközti házban működő tv-n is lehetne műsort nézni, csak értelmetlen, mert a távolsággal arányosan egyre életlenebb lesz a kép. Szóval távolról értelmetlen. Annyi erővel nézhetnénk hagyományos tv-t is. Akkor minek a HD? A részletek messziről úgysem látszanak.

Egyébként a 32"-os tv-n nézünk még egy ideig hagyományos, kis felbontású műsorokat is. Azt viszont tényleg távolabbról érdemes nézni, mert az a kép nem olyan részletdús, hogy közelről élvezhetően éles képet kapjunk.

Vagyis az említett 32"-os Full HD tv képernyőn a régi kisfelbontású tv adást már 240 cm-ről érdemes nézni, hogy ne legyen zavaró a kép életlensége.

Persze lehet a teljesen HD műsort is abból a nagyobb távolságból nézni, ahhoz viszont felesleges drága, nagyfelbontású tv-t venni, mert messzebbről úgysem látjuk a részleteket.

A 40"- os tv-nél is megvannak az optimális nézési távolságok. Full HD adásnál ez a táv 155 cm.

Hagyományos tv adásnál az optimális táv 290 cm.

Van egy táblázat, amit valaki már kiszámolt illetve meghatározott a szemünk felbontásából kiindulva, viszont magunk is könnyen meghatározhatjuk a Full HD adás nézéséhez szükséges távolságot egy egyszerű kísérlettel.

Először annyira közel kell menni a működő képernyőhöz, hogy megláthassuk a képet alkotó elemi kép pontokat. Ha látjuk elkülönülni az azt jelenti, hogy még túl közel vagyunk hozzá. Innen annyira kell eltávolodni, hogy a kép pontok éppen elmosódjanak és egységes felületű képet lássunk az elemi képernyő pixelek nélkül.

Ez az optimális nézési távolság a Full HD adás nézéséhez!

Itt, ennél a technikánál nyilvánvaló, hogy nem kell tartani a képernyő sugárzásától, mint azt a régi katódsugár csöves elődöknél sokszor hozták fel indokként. A képernyő villogásától sem kell tartanunk, mert ezeknél a felvillanások sűrűsége már jóval magasabb periódikussággal ismétlődik, ami már egyáltalán nem okoz panaszt. Vagyis semmilyen rossz vagy ártalmas hatást nem fejt ki a képernyő közelsége illetve a közelről való szemlélés. Sőt, csak így láthatjuk a nagy felbontású kép részleteit, csak ekkor lesz értelme a HD tv-nek.

Erről van szakirodalom is.

[link]

Ami pedig a 3D hatást illeti, aki nem ilyent választ az megfosztja önmagát attól a lehetőségtől, hogy élvezhesse a technika adta lehetőséget, amikor éppen a kedve tartja.

A 3D megfelelő felvételek esetén hihetetlen térhatásokat hoz létre. Akár a képernyő és a fejünk közötti térben is megjelenhetnek virtuális tárgyak, amit egyébként a tv síkjában, közönséges fotóként látnánk.

Az, hogy 3D tetszés szerint ki-be kapcsolható lehetőségét választjuk vagy a régi sík képernyőn megszokott 2D hatást választjuk minden alternatív váltási lehetőség nélkül, az kb ahhoz hasonlít, mintha egy csak fekete-fehér vagy egy színes tv képe között akarnánk választani.

A színes tv képéből bármikor csinálhatunk monokromatikusat, ha nullára vesszük a szín telítettség szabályzót, de abban nincs túl nagy öröm, ha tudjuk, hogy lehetnének színek is. Ilyen a 2D és a 3D alternatíva is.

Lehet, nem nézed mindig 3D-ben az összes műsort mert nincs kedved mindig szemüvegezni, de ha valami jól sikerült nagy filmet szeretnél minél látványosabban nézni, látni akkor egyértelmű mire van szükség.

Ehhez nyilvánvaló, hogy nem a ma már meglévő filmeket kell sorba venni, mert a 3D technológia még csak most kezdett elterjedni a gyakorlatban. A 3D filmeket még csak most álmodják a rendezők. Amit majd így lehet nézni, azt még csak most próbálgatják technikai szempontból is megvalósítani, ahogy lehet látni pl a 3D mozikban is. Még vannak silányabb és hihetetlenül látványos videók 3D-ben. Ez még mindenkinek újdonság, még a film készítőknek is tanulni, tapasztalni kell.

Ha ettől elkeseredve rosszat választunk, akkor azt nézhetjük magunk sokáig.

Erről egy idősebb ismerősünk régi vicces mondása jutott eszembe: "Fiam, ha megnősülsz, akkor szép lányt vegyél el, mert ha csúnyát veszel el akkor néz*heted magad. Ha szépet veszel el, akkor mások is besegítenek!" :-))

Így van ezzel is. Nagyobb az öröm ha ott a 3D, viszont akkor nem lesz elég a három db szemüveg, mert még a vendég is azzal akarja nézni térhatásúban!

Mielőtt befejezném, a teljesség kedvéért még szólnom kell a 3D hátrányairól is.

Mivel a két szemünknek szánt kép egymás mellett, egy magasságban helyezkedik el, azt csak akkor látjuk megfelelően és önmagunk minél kisebb terhelésével, ha a fejünket nem tartjuk félre billentve, mert ez bizony zavarokat okozhat. Ilyenkor a két kép nem azonos magasságban jut a retinánkra és az agy ezt nem tudja hogy kezelje, ugyanis a természetben nem két kép létezik, hanem mindig mást látunk akárhogy is tartjuk a fejünket, ami valóságos képet hoz létre az adott helyzetből. Nem úgy, mint a kamera vízszintesen felvett képe ami a fejünk oldal irányú billentésével egymáshoz képest függőlegesen elcsúszik, vagyis nem természetesen jelenik meg. Ez szédülést, émelygést és esetleg fejfájást is okozhat.

Ami miatt hosszabb távon eleinte még fárasztó lehet a 3D adás képe, az abból adódhat, hogy a két szemünkkel látott két kép közötti információ különbségből (mögé látás mértékéből) jön létre a kép mélység érzete. Viszont a szemünk megszokta, hogy távolságban oda fókuszál ahol a mélységet az agyunk érzi. Viszont a televíziós és mozi rendszereknél a kép valóságos fókusz pontja a képernyő illetve a vetítő vászon síkjába esik mindenképp.

Ennek a beidegződésnek a kompenzálása okozhat eleinte fáradást 3d műsor nézésekor. Viszont ehhez hozzá lehet szokni. Ezt saját példámmal is igazolhatom. Már elmúltam 50 éves és tízen..éves koromtól gyakorolom a nyomtatott és rajzolt valamint papírra fotózott sztereó képek segédeszköz nélküli nézegetését, mert egyszerűen hihetetlen élmény a sík képhez viszonyítva.

Ezt nem volt egyszerű megtanulni, viszont így ismertem meg többek között amit itt a kis cikkemben is megosztottam.

"Smart 3D közelről nem jó LED tv-t nézni+nagyobbat több erőfeszítéssel látod csak nem tudsz figyelni az összehatásra:D"

Erre most figyeltem fel.

Hadd kérdezzem meg, szoktál autót vagy akár kerékpárt vezetni? Esetleg mentél már gyalog a széles utcán?

Keltél már át forgalmas úton egy gyalog átkelő helyen?

Ott jóval nagyobb teret kell folyamatosan pásztázni.

Az embernek ez sokkal természetesebb, mint egy kis képet nézegetni. Az olyan, mint amikor kinézel egy kicsi ablakocskán de sehogy nem tudsz kijutni a valós térbe.

Na de értem én, hogy miért tetted a végére a szmájlit. ;-)

Az aktív és passzív 3D rendszerekről is érdemes tudni, hogy a passzív a tényleges függőleges felbontást a felére csökkenti. Persze az optimális nézési távolság kétszereséről már nem lehet látni a különbséget. mert abból a távolságból már egyébként sem látjuk azokat a részleteket. :-)

Jó ez a fizika, amivel több féle módom is létre lehet hozni a térhatást, bizonyos kompromisszumokkal.