Szolfézsba hogy értsem meg a hangközöket lefelé és felfelé? Ezt valaki elmagyarázná?

Remek kérdés, ez valóban kis megszokást igénylő témakör.

A hang a levegő rezgése. Mint ilyennek, van egy olyan tulajdonsága, amit frekvenciának nevezünk. A frekvencia azt mutatja meg, hogy egy másodperc alatt hány hanghullám éri a fülünket: pl 110 Hz az 110 hullám másodpercenként. Egy oktávot megyünk felfelé, ha megduplázódik a frekvencia, egy oktávot lefelé, ha elfeleződik.

Pl 110 Hz a nagy A hang. Ha felmegyünk egy oktávot, akkor a kis a hang lesz, ekkor megduplázódik a frekvencia, 220 Hz lesz. a'-ra lépve még egy oktávot mentünk fel, 440 Hz lesz a frekvencia.

Azaz egy oktáv két "ugyanolyan" hang távolsága: két a hangé, két c hangé, két e hangé stb stb. Csak az egyik mondjuk e' lesz, a másik e".

Az oktávot a nyugati zene 12 részre osztja. Ha ezt a 12 részt egy skála hangjainak fogod fel, ezt hívjuk a kromatikus skálának. A kronatikus skála hangjait érdemes megtanulni.

Felfelé lépdelve:

c - cisz - d - disz - e - f - fisz - g - gisz - a - aisz - h

Lefelé lépdelve:

c - h - b - a - asz - g - gesz - f - e - esz - d - desz

Az, hogy miért nevezzük máshogy a hangokat, egy nagyon messzire vezető kérdés, röviden annyit kell tudni, hogy a mai zenei gyakorlatban a kromatikus skála két hangja közötti különbség mindig egyenlő, régebben ez nem volt így, azaz manapság az asz egyenlő a gisszel (úgy mondjuk, enharmonikusok), régebben ez nem volt mindig így, ezért kellettek különböző megnevezések.

A hangközök pedig a következőképpen alakulnak a kromatikus skálán:

1 lépés: kisszekund

2 lépés: nagyszekund

3 lépés: kisterc

4 lépés: nagyterc

5 lépés: tiszta kvart

6 lépés: bővített kvart/szűkített kvint

7 lépés: tiszta kvint

8 lépés: kis szext

9 lépés: nagy szext

10 lépés: kis szeptim

11 lépés: nagy szeptim

12 lépés oktáv

Ha megnézed, egy tiszta kvart és egy tiszta kvint 5 + 7 = 12 lépés. Azaz ha egy kvartot meg egy kvintet építesz egymásra, pont egy oktávot kapsz.

Váltószámnak- ahogy a 2-es írta - szerencsésebb a 12-t venni, nem pedig a 9-et. De ha a szolfezskonyvhoz ragaszkodsz, akkor két különbség van az előző válaszhoz képest:

1. Nem a lépéseket kell nézni, hanem hogy hányadik hangot vesszük az alaphanghoz képest. Pl. Az alaphang C, akkor ahhoz képest ugyanaz a C hang 1 (vagyis prím). Magyarul azt a hangot is bele kell számolni, ahonnan elindultunk, meg azt is, ahova érkezünk.

2. Nem félhangnyi számozást veszünk, hanem a "normál" hangsort, tehát mondjuk

1 C

2 D

3 E

4 F

5 G

6 A

7 H

8 C'

Ezt összefoglalva, ha C-ről lemegyünk egy kvintet, azt így kell kiszámolni: C (1), h (2), a (3), g (4), f (5).

Ha ugyanerről a C-ről felmegyünk egy kvartot, az így néz ki: C (1), D (2), E (3), F (4).

Ha összeadjuk így a f-C és C-F közötti számokat, akkor a 9-et kapjuk meg.

De szerintem a 12-es lista logikusabb.

A hangközök nevei ugyanazok mindkét listában, csak a számok változnak. Vagyis ami felfelé prím, az akárhogy számolsz lefelé oktáv lesz.

Ugyanúgy felfelé kvart, lefele kvint (vagy fordítva, teljesen mindegy).

Olyan ez, mint a matek. Egy kétismeretlenes egyenletrendszert sokféleképpen megoldhatsz, de az eredmény ugyanaz lesz.