Ajánlanátok előadókat?

Először is köszönöm az ajánlásokat!

Reagálnék is rájuk gyorsan.

Angelo Branduardi: Nem rossz, adott hangulatban simán el tudom hallgatni. Tőle egy olyan szám van, amiért rajongok, konkrétan a Vanita di vanita. Azt a számot durván 1200-szor hallgattam meg eddig, volt amikor két napig csak az ment. :)

Adam Fulara: Nem nekem való ez.

Gauchos brothers: Epic! :D Mondjuk, ha kicsit közelebb hajolna a srác a mikrofonhoz / hangosabban tolná, akkor jobb lenne. :)

Poén: Jó üreg Faraday-kalitka, sok hasonló videó van YT-n, bírom az ilyesmit. :)

Chuck Berry: Vissza a jövőbe jut eszembe, gondolom nem vagyok egyedül. Amúgy annyira nem az én világom, még ha néha rá is kattanok ilyesmire.

Little Richard: Szintén nem az én világom annyira.

Jerry Lee Lewis: Dettó.

Muddy Waters: Dettó, illetve itt a felére annyira monotonná vált számomra, hogy elkezdtem unni.

John Lee Hooker: Dettó.

Hobo Blues Band: Ez jó, bírtam őket régebben is. És épp a héten álltam neki újra a teljes életművük végighallgatásának. :)

Amon Amarth: Ismerem. Dühöngeni jó rá, de annyira nem köt le.

Arch Enemy: Ismerem. És szeretem hallótávolságon kívül tudni.

Avenged Sevenfold: Szintén.

Baroness: Nem ismertem eddig. Három szám alapján: nem rossz, háttérben jó, de igazából nem köt le.

Children of Bodom: Hasonló a véleményem az előbbihez, de ez jobban bejött valamivel, de továbbra is max háttérzene.

Cradle of Filth: Nem ismertem eddig. Idegesít az énekes hangja, de baromira.

Dark Tranquillity: Róluk hallottam már, de lemez letö... khm... vásárlásával még nem bajlódtam. Tetszik, le tudott kötni, de nem fogott meg annyira, hogy belefeledkezzek. Még elválik, hogy a kedvenceim közé kerülnek-e vagy tanuláshoz háttérzenének.

Deathstas: Ismerem. Nagyon bírom őket, az énekes karakteres hangja, súlyos zene némi elektronikus lüktetéssel párosítva.

Dimmu Borgir: Ismerem. Lehetőleg kerülöm.

Eluveitie: Ismerem és imádom. :)

Ensiferum: Hallottam róluk rengetegszer, de valahogy elmaradt a belehallgatás. Kifejezetten tetszik! :)

Equilibrium: Eddig egy videoklippet láttam belinkelve a YouTube-on valamikor, azt láttam (Blut Im Auge). Most kicsit utánamentem. Tetszik, egy-egy szám meghallgatása felpörget, de hosszú távon nem hiszem, hogy le fog tudni kötni, de majd elválik.

Fintroll: Ismerem. A Korpiklaanit jobban szeretem, de ez sem rossz.

Gojira: Na, őket eddig nem ismertem. Bejövős cucc, fejletépős zúzás és mégsem válik egysíkúvá, megunhatóvá, változatos marad. Plusz ez a lüktetés, ami az eddig látott számaikból jön kiválóan hozzáad a cucc hangulatához.

In Flames: Róluk is kismilliószor hallottam már, de lusta voltam utánuk keresni. Felemás érzéseim vannak. Az újabb számaik egy kalap szart nem érnek szvsz, de a régebbi melodeath számaik jók és eléggé bejönnek.

Isten Háta Mögött: Másik, amiről rengetegszer hallottam már, de a belehallgatásig sosem jutottam. Kár, mert ez marha jó zene. :)

Kalmah: Ismerem. Nem rossz, de nem is érdekes. Semmi olyan nincs benne, ami különösen tetszene, ahogy olyan sem, ami különösen nem tetszene. Elmegy.

Korpiklaani: Ismerem és szeretem a zenéjüket. Mostanában ritkán kerül elő, de régebben sokat hallgattam.

Lamb of God: Tetszetős, de nem igazán tud lekötni hosszútávon. Mindegy, háttérzenének jó.

Opeth: Alap jóság. :)

Persefone: Ismerem és kedvelem.

Raised Fist: Nem ismertem, de uh, a zene jó, de az énekes hangjával a világból lehetne kiüldözni. Egyik bepróbált számot sem bírtam maximum egy percnél tovább.

Rammstein: Mainstream bandákat ne. A Rammstein annyira lap, annyira elhíresült már, hogy még az is hallott róluk, aki azt sem tudja mi az a metál szvsz. (Egyébként szeressük. ;) )

Reverend Bizarre: (Revered-et írtál, de gondolom csak elgépelés.) Nem ismertem őket eddig. Két számot hallgattam meg és felemás érzésem van: az egyiket a felénél kinyomtam, mert meguntam, a másik baromira bejött. na, ez megér egy utánajárást.

System of the Down: Ugyanaz, mint a Rammsteinnél.

The Black Dahlia Murder: Ismerem, nem szeretem ezt a fajta zenét. Nagyon nem, semmiféle érzést nem kelt bennem (maximum unalmat két szám után).

Turisas: Ismerem és kedvelem ezt a bandát. Dallamos, mégis pörgős zene jó humorérzékkel párosulva. Jóság.

Wall of Sleep: Na, róluk nem hallottam eddig egyáltalán. Jóféle cucc, kifejezetten tetszik. Nem kerül be az abszolút legkedveltebbek közé nálam, de jó. Mondjuk elég nehéz volt előkeríteni egy nem koncertvideót róluk, hogy normális minőségben is hallhassam, de megérte végül is.

Nah, akkor az eddigiekről ennyit. Várom a további tippeket! :)