Bobafett, Vélemény, Szeretitek a rapet?

Alapjáraton amúgy -bár imádon a hip-hop-ot-, a magyarok nagy részével nem vagyok megbarátkozva, így nem is fordulok a még megismerősre váró előadók felé túl bizakodva. Egyedül, pont az általad említett, Bobafett az, aki úgy igazán le tudott nyűgözni a hazaiak közül. Ahhoz képest, hogy mennyire vállaltan egy trágár szabolcsi parasztgyerek, az, ahogyan a szavakkal bánik, valami iszonyú nagy szókincsre és kreativitásra utal, egyszerűen hihetetlen. És nem csak szövegből vizsgázik jelesre, hanem zenéből is. Tudni kell, kedvenc zenei műfajom a progresszív rock/metál, amely műfaj szinte megköveteli, hogy a dalok naaagyon hosszúak legyenek, illetve az elejük egyáltalán ne hasonlítson a végükre, viszont nem tudok (még nemzetközi szinten se) egyetlen olyan HIP-HOP előadót megnevezni Bobafetten kívül, akinek a dalaira ez a vonás igaz lenne. Ez, meg a Bobakrome-féle innovatív hangzású beatek tesznek róla, hogy ne unjon rá az ember egykönnyen, és számomra ezért egy gyöngyszem a magyar hip-hop világában. Rövid szubjektív jellemzés egyéb előadókról, illetve magyarázat, hogy ők miért nem Bobafettek...

Akkezdet Phiai: rendhagyó módon kifejezetten szimpatikusak voltak, mikor először hallottam róluk, és valóban ütnek, főleg DJ Frequent (aki a grunge-ot szereti, rossz ember nem lehet) nagyon egyedi alapokat tud összedobni, viszont a dalaik nevetségesen nagy része követ egy bizonyos koncepciót. Vegyünk alapul egy olyan istenigazi tipikus magyar rappert, aki miatt alapjáraton fújok a műfaj hazai képviselőire, túlozzuk el költői eszközeit annyira, hogy az átforduljon önmaga paródiájába, aztán hintsük meg az egészet IGAZI költői, meg underground rap-elemekkel (amik néha hangzatosabbak, mint tartalmasak). Ezek a dalaik is jók, de számomra ezt a stílust kimaxolták a "Mivel Játszol"-lal. Lehetne több olyan számuk, mint a "Hisz sztori", vagy a "Budapesmód", amikről tényleg úgy érzem, hogy a legjobb formájukat hozták bennük.

Anonim MC: neki nem hallgatom annyi számát, mint a lista előbbi tagjának, mert mind zeneileg, mind szövegileg kevésbé fogott meg. Van valami varázsa ennek a lecsúszott feelingnek, hogy a lírai én pont ugyanannyira veti meg a világot, mint saját magát, de egy idő után már ez is egy kaptafára megy. A "Moszkva Tér" című dal viszont eléggé kilóg a sorból, mert egy sokkal higgadtabb, meggondoltabb alkotás, és úgy összességében benn van a kedvenc hip-hop dalaim között.

Bëlga: ők még egész közel állnak ahhoz, hogy azt mondjam, olyan jók, mint Bobafett, mert bizonyos szempontból még jobbak is, de az a szempont már túlmutat a hip-hop fogalmán. Az alapok nagyon jók, a Lemezlovász tényleg tud, de maga a zenekar, mint entitás inkább humorista-zseni, nem zenei zseni, a rappelés meg csak egy eszköz a fantáziájuk és humoruk kibontakoztatására. A humoruk viszont tényleg 10/10, akár komoly cinikus üzenetközvetítő jellegű a dal, akár random baromkodás.

Bobakrome: őt méltatlanul keveset hallgattam. Te, mint Bobafett-fan kolléga, tudsz tőle valamit ajánlani?

Punnany Massif: Igeeen, tudooom, gagyika, de nagyon szeretem a nyugis zenéket, és ha tényleg jó hangulatuk van, akkor az se zavar, ha tömény klisémassza az egész szöveg. A "Fel" albumot nagyon sokszor végighallgattam már.

NB: A Reppes Pistike alteregója révén találtam a srácra, a random SoundCloud-on talált külföldi amatőr előadókra emlékeztet a stílusa. Jó.

Sub Bass Monster: róla elég vegyes véleménnyel vagyok, minden dala vagy nagyon ott van, mind zeneileg, mind szövegileg, vagy meghallgatni se nagyon bírom. "Mázli", "Mindent vivő sláger", "Nincs kiút", "Ragga a csodaszarvasról", ezeket nagyon szeretem tőle.

Ééés asszem ennyit a magyar művészekről. Inkább a külföldieket szeretem. Kedvenc hip-hop előadóm nem rapper, hanem egy Nujabes nevű japán DJ/producer. Ő benn van a kedvenc tíz zenészem közt. Ilyen nyugis, javarészt jazz-jellegű zenei alapokat gyártott, a szöveggel dalokra más-más MC-k írtak szöveget és rappelték fel azokat, ha meghallgatod a Metaphorical Music albumot, és úgy vagy vele, hogy tetszik, akkor érdemes ránézegetni a közreműködő rapperekre, mert kb. mindről ódákat tudnék zengeni, de inkább csak egyet ragadnék ki: Shingo Annen. Mivel minden Nujabes dal angolul van, először angolul hallhattam Shing02-t rappelni, és be is jött, a szövegei egyenesen lenyűgöztek, és akkor még nem is tudtam, milyen, amikor japánul szólal meg. Mert az a real deal. Ugye a japán ezzel a szótag-orientált írásával és hangsúlyozásával szokatlan hangzású a legtöbb európainak, valahogy tök máshogy közvetítik az érzelmeket a japánok, amikor beszélnek, rá kell állni az agynak, mert nagyon sajátos - viszont ezt Shing02 nagyon az előnyére fordította a nyelvi sajátságokat, és bár sajnos a japán dalait nem értem, jóval ütősebben hangoznak, mint az angolok.

u.i.: bár ez már nem hip-hop, hanem fura elektronikus zene, de ha szereted a Die Antwoord-ot (amit nagyon jól teszel), hallgass egyszer bele Aphex Twin "Selected Ambient Works 85-92" c. albumába. Aphex Twin-t mondják a Die Antwoord tagok a kedvenc zenészüknek, olyannyira szeretik, hogy egy Aphex Twin dal (az említett albumon hallható "Ageispolis") az "Ugly Boy" zenei alapja.