Mit jelent az István a király című rockoperában ez a sor?

Úgy gondolom, hogy ez az egyik "leghitelesebb" válasz:

[link]

Magyar Hírlap: Amikor a darabban István Istenhez fohászkodik, és azt mondja, hogy "Veled, Uram, de nélküled", az azt jelenti, hogy elfogadjuk az európai szövetséget, részévé válunk az európai közösségnek, de magyarként, megőrizve hagyományainkat?

Szörényi Levente: A mai napig is megkérdezik az utcán, hogy az idézett mondatot hogyan kell érteni. Ez egy nagyon mélyen hívő ember utolsó mondata, ugyanakkor, ha egy hívő ember szemszögéből nézzük ezt a mondatot, akkor semmi értelme nincs. Tehát olyan, hogy "veled, Uram, de nélküled", olyan nincs. Ezt nem lehet megmagyarázni. Egyértelmű, hogy a mondat politikai értelemben került a darab végére. Az akkori aktuálpolitikai helyzetben ez azt jelentette, hogy elfogadjuk Moszkva halálos ölelését, de azért hadd maradjunk önállók is egy kicsit a kultúránkban, az életmódunkban és minden egyébben.

Bródy János: Boldizsár Miklós, aki ezt a mondatot eredetileg leírta, sajnos már nincs közöttünk. Csak ő adhatna igazán autentikus magyarázatot arra, hogy hogyan értette. A mai napig is úgy érzem, hogy a darab alapvetően a nemzeti önrendelkezés vágya és az európai integráció eszméje között feszülő, már-már tragikus konfliktusról szól, és némi szomorúsággal állapítom meg, hogy ez a konfliktus végighúzódik a magyar történelmen, és sajnos a mai napig érezteti a hatását még a közállapotainkon is.

Csodálatos lezárása a darabnak István eme mondata. Több értelmezése is lehetséges szerintem.

1. István az életet az Úrnak szenteli, országát a kereszténységre téríti, de a sok vérontást azzal kívánja jóvá tenni, hogy a jövőben igyekszik megadni a tiszteletet a magyar hagyománynak és kultúrának.

2. Isten segedelmével jutott a trónra ("veled"), de nélküle folytatja a kormányzást ("nélküled").

3. István csak színleg veszi fel a kereszténységet - valójában amennyire csak lehet, megőrzi a magyar törzsi hagyományt és kultúrát.

4. István eddig istenfélő keresztény volt, de csalódott Istenben, mert a sors Koppány ellen fordította, amit igazságtalannak és kegyetlennek érez Istentől. Továbbá a politikában szükségszerű tettei (pl. Koppány felnégyelése) után magát sem érzi méltónak már arra, hogy Istent szolgálja, ezért már csak mások számára tudja közvetíteni a kereszténység tanításait.