Kpopperek! Nektek megfordult már a fejetekben hogy milyen lenne Idolnak lenni? Ha lenne alkalmatok kipróbálnátok?

Én nagyon sokszor és nagyon nagy vágyam hogy egyszer lehetőségem legyen kipróbálni magam (ok igazából simán idol /híres

jrocker [tudom az japán de a szívem másik fele] legyek)

Emiatt most újra elkezdtem énekelni, gyakorlom a táncot, a rappet, újra írok szövegeket, odafigyelek a külsőmre (szerencsére könnyen elérem hogy ázsiainak tűnjek).

Na és persze próbálok annyit és olyan gyorsan tanulni koreaiul (is) ahogy csak tudok. Jövőre ki szeretnék jutni a kpop world festre. Illetve sok cégnél van online meghalgatás is amire bárhonnan lehet jelentkezni, ha eljutok arra a szintre ahol elég jónak érzem magam akkor azt is megpróbálom valószínűleg. Nekem valahogy nem opció hogy dolgozom mint a hülye, megházasodok, csinálok pár gyereket aztán majd valamikor 70x évesen meghalok és két generáció múlva meg azt se tudják hogy léteztem. Ennél többet akarok és valami ilyesmi az amire vágyom még akkor is ha rengeteg munka. Ezért megérné.

Kösz nem. Nem vágyom rá, hogy mentálisan sérült tini lányok/fiúk kövessenek a nap 24 órájában; álljanak a vécé előtt, amikor nagydolgozok; szökjenek be a lakásomba, amikor nem vagyok otthon; hívogassanak, sms-ezzenek öt perccel azután, hogy számot cseréltem, mert ők azonnal megszerzik a legújabb elérhetőséged is; zaklassák a családomat, a barátaimat, a páromat; terjesszenek rólam olyan pletykát, ami azonnal derékbe törheti a karrierem; küldenek nekem menstruációs vérrel írt levelet, megmérgezett ételt, maró savat tartalmazó felrobbanó patronokat; kergessenek taxival addig, amíg autóbalesetet nem szenvedek, és súlyosan megsérülök vagy akár meg is halok. Az sem hiányzik, hogy napi 2-3 óránál ne tudjak többet aludni; akkor is dolgoznom kelljen, amikor beteg vagyok vagy fájdalmaim vannak; hogy folyton éheztetnem kelljen magam, mert ha 1 kilót is híznék, akkor már kövérnek lennék titulálva; hogy a menedzsment meg a stylistok mondják meg, hogy mit vegyek fel, milyen legyen a hajam, milyen legyen a sminkem, milyen legyen a természetem, és napi 24 órában tartsam is magam ehhez a hamis kialakított perszónához, nehogy a rajongók meglássák, milyen is az igazi én, mert akkor elpártolnak mellőlem; stb....

Ez csak néhány példa, amiket az idolok nap mint nap átélnek. Nincs az a pénz, amiért ezt megérné csinálni. Főleg, hogy a legtöbbjük soha nem lesz sikeres, és még fizetést sem kap, azért, amit csinál. Legüriznek éveket a szállás és kaja fejében, de annyi pénzt sosem hoznak a cégnek, hogy fizetést is kapjanak ezen felül. Aztán a húszas éveik közepén ott találják magukat, hogy másfajta munkát kell keresniük, mert ebben az ágazatban nem tudtak befutni -- persze a sok meló mellett nem volt idejük egy normális egyetemet elvégezni sem, a munkatapasztalatuk is nulla az élet más területén, szóval mehetnek el dolgozni kajafutárnak vagy hasonlónak, mert annál jobbra nem nagyon számíthatnak.

Persze, hogy gondolkoztam már rajta. 😊

Az ének az nem megy mert a hangom katasztófa 😣