Ti mit gondoltok a rock zenéről?

Szia!

Én szeretem. Főleg az úgynevezett klasszikus változatát. Mivel több ága van. Én nem foglak meggyőzni, hogy már pedig de jó, és szeresd, mert ez nem így működik. Nem vagyunk egyformák, unalmas is lenne úgy.

Az mondják: a rock örök. Szerintem is, amíg van, aki képviseli a műfajt.

Hát ez így tényleg kissé provokálo, mivel mindenkinek más az ízlése.

Amúgy én szeretem, főleg az alternatív rockot. Nálam a dupstep az, amit nem tudok elviselni, az számomra egyenlő a zajjal. :D

Tizenévesen a zene komoly identitásformáló tényező tud lenni. Az ember indokolatlan érzelmi viszonyulást vesz fel együttesekkel, meg úgy komplett zenei irányzatokkal szemben. De ahogy érik az ember, úgy rájön, hogy valójában a különböző zenei irányzatok olyanok, mint az ételek a menüsorban. Vannak levesek, vannak húsételek, vannak desszertek. Hasonlóan ahhoz, hogy van rockzene, van popzene, meg van mondjuk klasszikus zene. És mindegyik másért jó. Illetve mindegyikből van ami remekmű, és vannak silány fércművek. De alapvetően a rocker, rapper, stb… kategóriák kb. olyanok, mintha valaki „leveses” vagy „desszertes” lenne.

Idővel az embernek lesznek kedvencei több különböző zenei irányzatból is. A műfajok közötti különbségek sokszor pont abban állnak, hogy más hangulatra, más érzésekre rezonálnak, így egy remekmű a maga irányzatában lehet tökéletesen passzoló az adott hangulatra. A rockzenében van némi vadság, némi lázadás. De sokszor meg igencsak mély és melankolikus természetű. Akinek éppen valami mélyebb, melankolikusabb életszakasza van, azt tudja jól megszólítani a rockzene is.

Meg a rockzene azért egy nagyon-nagyon tág kategória. A műfaj a keresztény rocktól, vagy a folk rocktól – mondjuk jó példa Simon and Garfunkel – egészen a thrash metalig terjed. Bizonyára van pár rockzene, ami neked is tetszik, csak úgy hajlamos vagy megfeledkezni róla. Azért fusd át a listát, hátha van olyan, ami szerinted sem „annyira” pocsék:

Simon & Garfunkel - The Sounds of Silence (folk rock)

Mike Oldfield - To France (jó, ez egy kicsit pop+rock keverék, de a gitárszóló azért eléggé rock, lássuk be)

R.E.M. - Losing My Religion

Led Zeppelin - Stairway To Heaven (rockzene ez is ÁM! :) )

Metallica - Nothing Else Matters (de mondhatnám a The Unforgiven -t is, az szinte már ballada)

Queen - Bohemian Rhapsody (Jó, a Queen egy kicsit kakukktojás, de azért a rock alá sorolják)

Elvis Presley - In the getto (na jó, ez még azért a rock gyerekkora volt, meg is látszik a blues-os, country-s beütés)

Pink Floyd -- The Wall (Jó, a Pink Floyd azért eléggé progresszív irányzat)

Aerosmith - Crazy

És akkor kicsit pörgősebb rockzenék:

Queen - We Will Rock You

The Strokes - Reptilia

The Cure - Friday I'm In Love

Nirvana - Smells Like Teen Spirit (na jó, erről már el tudom képzelni, hogy valakinek sok)

Guns N' Roses - Sweet Child O' Mine

Ja, olyanokról se feledkezzünk meg, mint az István a király, vagy a Hair című rockopera sem.

Vagy keressünk pár magyar példát: LGT, Illés, Omega, Edda, Kispál és a borz, Republic, Quimby, Tankcsapda de lehet még Zoránt, sőt Demjén Ferit is ide sorolnám.

~ ~ ~

A rockzenénél sokszor a szövegen, a mentális mondanivalón is nagy hangsúly van. Néha meglehetősen érett társadalomkritikát fogalmaz meg. A popzenében megtörténhetett, hogy egy együttes a hónap neveit sorolta fel dalszövegként (lásd: Boney M - Calendar song), a rockzene ennél azért egy kicsit komolyabb műfaj.

Szóval kedvelem a rockzene egyik-másik irányzatát, előadóját illetve egy-egy alkotását. De nyilván nem az összeset, és nem kizárólag rockzene van a kedvenceim között. De alapvetően mégis rockra vagyok hangolva (meg népzenére, meg mostanság egyre inkább komolyzenére is).

#7.

Tökéletes válasz!