Mennyire esik nektek rosszul, ha kényszer szakítás után gyorsan talál magának párt az exetek?

Jártam már sokszor így, olyan is volt hogy az első randin szégyenbe hozott a csaj, elmentem mással stb.

De hála isten az összeset veri az isten, egyiknek sincs komoly kapcsolata már, meg olyan is van akit felcsináltak és ott hagytak.

Az ilyen ribikkel nem mindenki tud azonosulni hosszú távon.

Szerintem egy kényszerből történt szakítás után belekerültek egy kényszerkapcsolatba. Ha két személy nagyon szereti egymást, és tőlük független ok miatt szétmennek, az tud annyira fájni, hogy valamelyik fél a szerelembe próbál menekülni. Ráadásul szakítás után az emberek általában érzelmileg instabilak, ezért még kihasználni is könnyű őket.

Van olyan lány barátom, aki évekkel ezelőtt ment szét kényszerből a barátjával, majd alig másfél hét múlva már együtt volt egy új sráccal. Kellett neki valaki, akinek a vállán kisírhatja magát, akivel regenerálódhat, aki "beköti a sebeit". A srác meg még rá is játszott erre. Miután a lány helyrejött lelkileg, szét is mentek, az egész kapcsolat nem tartott egy hónapig se.

Az első szakításom megviselt, az is hasonló kényszerszakítás volt.

Hamar úgy döntöttem, hogy nem sajnáltatom magam és egy hét múlva már ismerkedtem.

Most már egy perc alatt túl vagyok egy szakításon. (Igaz, eddig mindig én szakítottam.)