Miért pattintanak le a lányok átlátszó kifogásokkal?

Egyrészt: mivel sok udvarlójuk van, nem kell megerőltetniük magukat. Ha az egyiket elrontják, attól még lesz másik, hamar.

Másrészt: sajnos a mai nevelésben nincsen benne az udvariasság és az emberi kapcsolatok. Régen külön tanították minden helyzetre, hogy mit kell mondani, hogy kell viselkedni, másrészt ezt látták a szülőktől, felnőttektől is.

Harmadrészt: a legtöbb nő konfliktuskerülő. Mindegy mi lesz, hazudni is lehet - csak vita ne legyen.

Negyedrészt: a te konkrét esetedben még akár igazat is mondhatott.

Ilyen idősen gyorsan változnak az emberek, ha például hirtelen beindulnak a hormonok.

Megoldás: meg kell próbálni megérezni az érzéseiket. Nem egyszerű, sokszor a nőknek se megy.

El kell fogadni, hogy sokszor érzelemvezéreltek (szemben a férfiakkal, akik inkább logikusak), ezért aztán a többi szempont (érvek, logika, igazság) nem olyan súlyú, mint ahogy esetleg képzelnéd.

Sok esetben ez jó dolog, de a férfiak nehezen értik meg, vagy fogadják el.

"És most, egy évvel később úgy látszik mégis meggondolta magát."

És ha meggondolta magát? Joga van hozzá, már ne is haragudj. Te is változol időnként, ne hidd, hogy nem.

Felesleges túlgondolnod és agyalni rajta.

Sokaknak mondtam nemet és hidd el az őszinteséget se fogadják jól.

Mindegy, hogy kertelnek vagy nem, sose lehet kiszámítani a visszautasított viselkedését.

Tizenévesen csak nemet mondtam, aki jól fogadta azzal le lehetett ülni beszélni, de ez ritka, még 30 évesen is...

Huszonéves korban meg full őszintére váltottam, nem húzva senki idejét.

Mindegy, hogy cukin, szolidan, intelligensen, megértéssel teli szavakkal, őszintén, stb mondasz nemet.

Nem fogja megváltoztatni az illető feldolgozási, reakcióbeli dolgait.

Valaki csak elmegy, valaki pár szót vált, valaki miértet kér és ha megkapja jól fogadja vagy meg akarja önmagát változtatni, ami nem önazonos magával, valaki a Q anyámba hajt vissza, valaki szimplán leQ-vázik, volt aki magát tukmálta tovább, volt aki kezet emelt rám, voltak akik követtek betegesen... Stb.

Pedig egy korrekt egyenes szolid művész lélek vagyok.

Aki tudja kit keres, azaz mik imponálnak számomra kivül-belül.

Személyesen pár perc elég, hogy tudjam passzolunk-e vagy sem.

Illedelmesen visszautasítok 1-2 főbb tényt mondok csak, ami miatt "nem" a válaszom. Ha többet akar (ez ritka), akkor 3x megkérdezem: biztos akarod tudni?

Mindig kiemelem: ez én vagyok, ne általánosítson senkit. Minden embert külön kezeljen.

A fenti esetek opciók a reagálásra, mégritkább, ha végig is hallgat és meg lehet beszélni a dolgokat ember módjára s rájön, tényleg nem lenne jó neki se.

Felnőtt emberek se tudják magukat, helyezeteket, érzéseiket kezelni, nemhogy tizenévesek. S ezért kertelnek.

Nem tudják kezelni a helyzetet, de megbántani se akarnak.

Alapon pedig gyávaság sokakban jelen van.

Pl nem meri mondani a fiatal pár egyik rokonjuknak, hogy "ne gyertek, nem akarunk látni", de mégis elviselik, jópofiznak... Stb.

Mindenütt vannak ilyenek... Magánélettől egészen a karrierig.

Jómagam a pici baráti köreimbe pedig olyan személyeket szedtem össze az évek alatt, akikben fejlett a helyzet és megoldó képesség, intelligensen fogalmazzák meg az őszinte véleményüket. S épp ezért tisztelem és becsülöm őket.

Fogadd el, hogy nem mindenki fogja elmondani az okot, okokat és mivel már közöd se lesz hozzájuk,azaz nem érintitek egymás életét semmilyen formában, felesleges. Egyszerűen ők ilyenek, azt meg nem tudhatják, hogy te hogyan reagálnál rá.

Lágy, nyugodt kedves, kimért intelligens hangon mondanád, akkor talán.

De ezt is meg kell tanulni, éreztetni a másikkal no para, merje elmondani, mert lehet olyan dolog, amit pl nem vettél észre.

Ha meg arckarakter, az marad, nem fogod átszabni. Stb.

De pl. igényesség, ápoltság stb vel kapcsolatos azon tudsz változtatni.

Ha pedig legbelül tudod/sejted, mi lehet, ne eröltesd.

Úgyis lesz valaki, aki elfogad.

Nem volt, nincs és nem is lesz olyan ember, aki mindenkinek megfelel.

Legyen szó külsőtől a belsőig.

Jómagam is kaptam nemet. Elfogadtam.

Sőt, ha pl kiderült, hogy párja van, elnézést is kértem. Pl nem szeretett az egyik pasi gyűrűt hordani, de mindig magánál tartja a karikagyűrűt a nyakláncán, ami pulcsija alatt volt s megmutatta.

Rendes volt, elbeszélgettünk kicsit,aztán mentünk utunkra.

Volt, akinek tekintetéből, mozdulataiból tisztán ki lehetett venni, hogy tetszem neki. Ám azt nyomatékosítom: ez csak így a külsőnek szól, mindegyik oldalról.

Időnként váltottunk pár szót a gyógyfürdőben s egyszer úgy jött oda, hogy finoman felvezette van párja, elnézést kértem, mert volt hogy háton simogattam. Mondta, hogy tetszem, ám őneki a barátnője a mindene. Megbeszéltük s úgy zártuk, mondtam neki, tartsa meg ezt a jó szokását, mert ritka egy kincs az emberben. Jól választott a barátnője. Jegyeztem meg mosolyogva.

Gerinc, hűség, korrektség, kommunikáció... Stb.

S mivel tudom mennyire ritka ilyen embert találni, számomra megtiszteltetés volt őt megismerni. A tiszteletem felülmúlta a csalódottságomat.

Mert a párja helyébe képzeltem magam, fájna, ha megcsalna, viszont hatalmas szilárdságot adna számomra lélekben, hogy valaki ilyen szépen rendezné a dolgokat s mellettem maradna, elkötelezett és hű.

30 év alatt ők ketten voltak azok, akik igazolták számomra: vannak kivételes férfiak, ám ritka, mint a fehér holló.

S ugye mindezek az én szemszögemből tetsző személyek.

Akik külsőre tetszettek, a személyiség összetettebb.

Sokkal.

Baromi nehéz olyan embert találni, aki kb okés kivül-belül.

Mindimum 90%-ban egyezzünk, a maradék különbségünk pedig kiegészítse egymást.

(sokaknál hiába van x % egyezés, ha a különbségeik nem kompatibilisek egymással.)

Sőt, rengetegen nem is ismerik önmagukat, így igényeiket sem, se azt hogy az ő személyiségük adott jellemzői mely más személy adott jellemzőivel nem fér össze, azaz taszítják egymást.

"kiegészítő különbségek" teljesen más. Ott nem taszítás van, hanem összepasszolás.

Pl. anyámék: anyuka nem beszédes, csak időnként, így ha egyedül menne társaságba nyúzva, beszéltetve lenne, de párja nagy dumás és ha ketten mennek társaságba, a párja "tartja a frontot", ő meg nyugiban "visszavonulhat" minden nyúzás, piszkálás nélkül.

S ez csak 1 apró dolog a millió közül.

Legyél nyitottabb, láss rá adott szitukra több szemszögből és legyél empatikusabb, megértőbb, offold te is ha offolnak, hiszen nem működő képes dolgot felesleges túlnyamnyogni.

Inkább azon örlődj, ha lesz valaki hogyan fejlesszétek majd a kapcsolatotokat, addig pedig szeretteidre és magadra fordítsd ezt az energiát, fejlődj.

A szingliség önmagadról szól, önismeretre több idő és energia adott, hát élvezni kell s megbecsülni magadat, csiszolni, fejleszteni, hogy egész emberként éld az életed és a jövendőbeli párod lesz a hab a tortán.

Egy ideje elfogadtam, nem kapkodok, alakul ahogy alakul.

Persze ez nem azt jelenti nem ismerkedem. Nem ölbetett kézzel várom, egyszerűen szeretném jól megismerve a másikat helyesen dönteni,amikor ideje lesz.

Pl most volt mesterem kiállítására megyek, voltak emberek, akiket hasonló eseményen ismertem meg.

Szóval nézd el az embereknek a kertelést. Nem változtathatod meg őket egy mondattal "mondd el!".

Sok sikert és hajrá! Ismerkedj:) ha nem is lesz párkapcsolat a kimenete, lehet olyan embereket ismersz meg, akik jelentősek lesznek az életedben.

Kapcsolatok (karrier, biznisz), haverok, barátok stb.

Nem hoztad meg a kedvüket egy kapcsolathoz vagy nem vagy számukra kapcsolat alapanyag.

Mondjuk az nekem eléggé betegesnek tűnik, hogy azokat nyomon követed akik kikosaraznak. Mert hogy 1 évvel ezelőtt nem ezt mondta 🤡. Így nem csodálkozok, hogy egy csaj se akart ilyen kicsinyes alakot a háta közepére.

Ha pedig megmondjuk, hogy szarul néztek ki, gyerekesek és felelőtlenek vagytok meg nem akarunk egy korából adódó játszmázó kisfiúval kezdeni, neadjisten hogy az idősebbekre bukunk akkor meg el vagyunk hordva mindenféle pénzéhes ribinek.

Érdekes és szívmelengető olvasni pl az 1-es gondolatait, de azért valljuk már be, hogy a legtöbb lány mennyire egy ösztönvezérelt, agyatlan picsusz, és mennyire le vannak terhelve a sok dugnivágyóval minden irányból.

Hogy hány olyan lány ghostolt már ki, akivel teljesem minőségi, izgalmas, színes, flörtölős táncban voltunk, csak mondjuk nem írtam neki 1-2 napig valami kiküldetés vagy pörgősebb időszak miatt, esetleg 2 hét folyamatos beszélgetés végén buliban lekapta egy srác, és inkább az ő farkára cuppant. Na, meg hány embernek lehet még rajtam kívül több száz olyan tinder matche akiknek szellemes, jó hangulatú kezdő üzit írt, és soha nem kapott választ tőle. Én éltem ázsiában, ahol napi 200 üzenetet kaptam lányoktól, és aki egy kicsit is odatette magát, annak válaszoltam, ha más nem, pár interakció erejéig, hogy megtudjam érdemes-e belemélyedni, mindezt úgy hogy mellette cégeket koordinálok és el voltam foglalva odakinn is a dolgaimmal. Ezek után aki egy tinder matchnek nem ír vissza, aki őszintén próbálkozik, az egy nyomorék, és aki kighostol, lepattint kamu indokkal, ésatöbbi, az sem épp az evolúció koronája. De hát evvan. 25 éves korukra lejár a szavatosság, lemállik a fiatalság máza, és marad az amit belülre sikerült értékként összelapátolni, és az a többségnek nem valami sok, hiszen eddig nem abból éltek, nem voltak rászorulva hogy emberré váljanak az ösztönlényből. Ez most picit inceles lett, és nyilván nem vonatkozik mindenkire, rengeteg fantasztikus fiatal lányt volt szerencsém megismerni, akikkel öröm volt minden perc. De a 90% egy szellemi vagy lelki üresség. Tehát kérdező, menedzseld az elvárásaidat.

1. Valszeg csak bem akarnak megbántani. Ha megmondanák hogy konkrétan mi a bajuk csúnya/büdös/buta vagy stb, akkor meg az lenne a baj, hogy milyen bunkók.

2. Nem kötelező magyarázkodniuk a nem az nem és kész, nem vagy te nekik senkijük hogy magyarázattal tartozzanak neked.

3. Ha én egy fiúnak megmondtam, hogy konkrétan miért nem, akkor mindog elkezdett, magyarázkodni, kérlelni, hogy azért adjak egy esélyt, vagy éppen számonkért hogy mégis mit képzelek magamról. Nekem ehhez sem kedvem, sem energiám nincsen. Nyilván nem mindegyik csinálja ezt, a többség igen, úgyhogy nincs kedvem zsákbamacskázni hogy hátha ez most normálisan megérti a visszautasítást.

4- est ki olvasta vegig?

Azert pattintalak le mert, nem vagy eleg meno, humoros, vagany, ramenos. Roviden.

"ösztönvezérelt, agyatlan picsusz"

Épp pasi oldalról tapasztaltam ezt, mikor többen is csak megdugni akartak, elég szánalmas... ki is az ösztönvezérelt akkor?

"csak mondjuk nem írtam neki 1-2 napig "

Ha hirtelen azt látják, hogy mintha le lennének szarva, akkor ne csodálkozz...vagy ha jelezted, hogy nem fogsz ráérni, akkor nem szóltam... de ha hirtelen annyit látok, hogy nem ír nekem vissza, én is azt gondolom, hogy már másra hajt, stb.