Mit tegyek, kell még több szókdkdkdkd?

Újév előtt pár perccel a volt barátom bevallotta hogy szeret. Jöttek a szeretlek, nem tudom elképzelni az életem nélküled, te vagy a legfontosabb ember az életemben, maradj örökre velem szavak. És április 8.-án (a 100. napunkon) szakított.

100 napig álomvilágban voltam vele, mindig mindent félretoltam csakhogy vele lehessek.

Május végéig sikerült a figyelemeltereléses ötlet, ám pár napja olyan szeretethiány jött rám, hogy már nem bírom. Már nem is eszek, ha eszek akkor is 1-2 falat után már hányingerem van. Olyannyira hiányzik hogy teljesen azt érzem, hogy a szívem legbelül 2 oldalra válik szét, valami húzza.

Lehet hogy mégcsak tiniszerelem és később ezen csak mosolyogni fogok, de én most a jelenben vagyok ami legbelül megöl.

Azóta érzem a hiányát nagyon, amióta azt álmodtam hogy papám július 15.-én meghal..

Előtte szépen éldegéltem kisebb sebekkel, de mára már ez az egész felemészt. Próbálok a filmnézésbe menekülni, de nem megy. Minden fiúban Őt keresem és az idegeim szétmennek..

Együtt kéne élnem azzal s tudattal hogy már nem kellek neki?