Amennyiben még nem vagy 16 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Más is van, aki egyszer magányosnak érzi magát és úgy érzi, kellene egy társ, máskor pedig az ellenkezőjét gondolja?
Ezek a gondolatok felváltva merülnek fel bennem. Egyik pillanatban szeretnék barátot (lány vagyok), másik pillanatban pedig úgy gondolom, tökéletes ez az egyedüllét, úgysem bírná a barátom elviselni a hülyeségeimet vagy épp engem, stb
Más is van így ezzel, vagy én vagyok totál elrontva?
Mindezek mellett nem szeretném elkapkodni sem a szerelem témát, nem akarok feleslegesen kapcsolatot. De ha sosem akarom elkapkodni, akkor 50 évesen is gyakorikérdéseken kérek tanácsot, hogy vajon velem van-e baj, vagy más is ilyen "elromlott".
Emellett például nem tudok ismerkedni, ha először barátok vagyunk és később kialakul valami, akkor okés, de ha már eleve úgy ismerkednék valakivel, hogy mindketten tudjuk, hogy a másikunk párt keres, akkor totál reménytelen vagyok, nem tudok rendesen beszélgetni, stb.
Ha valaki valami értelmeset tud hozzászólni a témához azt megköszönném, most épp kissé valami depressziós korszakom élem, azért is írtam kérdést erről, hátha valaki tud valami biztatót mondani.
válasza:
válasza:Én szinte mindig úgy érzem, hogy kellene egy társ, az viszont változó, hogy mennyire vagyok motivált ilyen szempontból. Néha az vagyok, néha meg azt érzem, hogy bár szeretnék társat, nincs kedvem ismerkedni, mert úgyis rossz vége lesz, ahogy általában eddig is történt.
18/f
válasza: válasza:Én is ugyanígy vagyok!
Csak én fiatalkább...:D
válasza:Ugyanígy vagyok vele. Voltak már kapcsolataim, de viszonylag régen volt az utolsó. Most eljutottam arra a szintre, hogy olyat, aki nekem megfelelne nem találnék, olyat pedig végképp nem, akinek én is megfelelnék, mert túlságosan elcseszett az agyam egy kapcsolathoz. :P Szóval éljen az egyedüllét és a gyakoris tanácskérés. :DD
18/f
Nem tudom, én nem a rossz kimenetel miatt nem ismerkedem. Csak simán nem tudok, nem is tudok hol, introvertált is vagyok, ha odajönnének hozzám, nyilván nem küldeném el őket, de erre nincs esély, mivel ha el is járok otthonról, akkor is csak "shoppingolni" vagy ide-oda célzottan, nagyon ritka, hogy beülök valakivel valahova, vagy ha igen, akkor sem olyan helyre, ahol nagyon adott lehetne az ismerkedés.
Így én inkább a kivitelezésnél fulladok le, már ott a legelején...:D
Plusz mint írtam, a fölösleges kapcsolatokat sem kedvelem, mert az meg minek.
De ha most összejönnék valakivel a közeljövőben, sosem biztos, hogy azzal élném le az életem, szóval megintcsak úgy vagyok vele, hogy minek, majd később.
Közben azért most is jó lenne, mert mostanában motiváció híján vagyok (minden téren), és jól esne, ha valaki ezt meg tudná változtatni..
Ördögi kör.
válasza: válasza:Ezek szerint én is el vagyok rontva :DD
Szinte folyamatosan azt érzem, hogy mennyire jó lenne, ha lenne valakim, viszont amikor van egy lehetőség, beijedek, úgy érzem, hogy mégiscsak jó lesz nekem egyedül is, úgysem menne egy kapcsolat, és visszautasítom.:/
16/L
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!