Ahol a férj nem jön ki az anyósával, de a feleség szeretne viszonylag rendezett családi körülményeket, hogyan lehetne megoldani?

30 vagyok

*Nekem ugyanilyen anyósom van mint a te anyád.

Ebben az esetben nem lehet békíteni. Szervezzétek úgy az életetek hogy a vén szipirtyó és a férjed ne találkozzon.

Nem értem minek erőltetni ami nem megy. Jó lenne már végre ha leválnál anyádról.

És nem érted, nem érted, nem érted még mindig. Te magad mondod, hogy anyád rendszeresen szórja a kritikákat, most akkor igen vagy nem? Ha igen, akkor ne várd már el, hogy a századik alkalommal is nyugodt legyen a férjed, meg ne jöjjön ki belőle az indulat.

Ez a békülős dolog akkor játszik, ha alkalmi vita volt, és mindkét fél azt tudja mondani, oké, felejtsük el, nem fordul elő többé, bocsi. Dehát anyád a leírásod alapján ezt nem tudja betartani, nem bírja ki, hogy ne cseszegesse rendszeresen a férjed. Azt mondod, észre sem veszi, ha kritikus vagy bunkó.

Egyszerűen csak anyádnak nem kéne belevauzni semmilyen szinten a dolgokba a kezdettöl fogva, és akkor nem lenne gond. De feltételezem, a férjednek màr töke tele van, és a kis dolgokra is ugrik, ezért mondtam, hogy ott lett elcseszve, hogy nem állítottad le az elején az anyád, hogy vegyen vissza, most már azt érte el, hogy a férjed zsigerből utálja és az is zavarja, ha hozzászól.

Ebből már nem lesz jó kapcsolat, és ebben te is ludas vagy, de most nem tudsz mit csinálni, csak elfogadni ezt a dolgot és nem erőltetni tovább. A férjednek most már annyira nincs kedve anyádhoz, hogy úgyis zavarni fogja a jelenléte, anyád meg látod, olyan hülye, hogy nem bírja felfogni, hogy nem kell kritizálni mások életét.

Teljesen megértem a férjed reakcióját. Ez nem jellemhiba. Egy egészséges felnőtt férfi tudja, hogy mikor mit akar és eltudja dönteni, hogy milyen tanácsokat meg véleményeket a fogad meg. Az felnőtt léthez hozzátartozik az is, hogy kell tudni önálló döntéseket, hozni ès, ha netán a döntés rosszdöntés volt, akkor azt helyre hozni tanulni belő ezáltal fejlődik az ember.

A tanács, az addig marad tanács, amíg a tanácsadó tiszteletben tudja tartani, hogy a másiknak joga van eldönteni, hogy èl vele vagy sem. Viszont ha a tanácsadó elkezdi a tanácsàval zaklatni a másikat ès még számon is kéri őt, hogy miert nem élt vele, na az màr kőkemény beleugatás a másik életèbe.

A kéretlen tanács osztogatás egy idő után azt az érzést, fogja kelteni a másikban, hogy őt teljesen debilnek nézik, mintha a másik nem hinné el róla, hogy ő is eltudja dönteni, hogy mit szeretne. Szóval, ha a férjed lenne a világ legtürelmesebb embere, akkor is egy idő után elszakadna nála a cérna.

Édesanyád meg azért nem fog másképp állni ehhez az egèszhez, mivel ő abból a világból származik, ahol az emberek mèg azt hittèk, hogy van közük a másik életéhez. A szülőnek a felnőtt gyereke èletéhez meg pláne. Gondolom ehhez anyudnak meg van egy természete is ès ha leülnél vele beszélgetni, elmondanád neki, hogy a férjednek ez nagyon bántó ès megalázó is azt a választ kapnád, hogy a férjed túl sértődékeny ,,én csak jót akarok” ès ez a mondat szokott lenni az anyud féle embereknek a takarója. Csak anyud azt nem képes megérteni, hogy amit ő jónak lát az csak egy meglátás a többi 8 milliárd közül. Édesanyádon egy mély önismeret segíteni, hogy megértse, hogy amit tesz azt valójába miért teszi, de ez sajnos nem fog bekövetkezni, mert az ő személyisége már annyira megkövült, hogy teljesen elképzelhetetlenek tartja, hogy ő neki változnia kéne, ráadásul az önismereti dolog az ő generációjában egy teljesen ismeretlen ès idegen fogalom.

Szóval, ha így ezt az egèszet nézzük nem fogod tudni helyre hozni a viszonyukat maximum sarokba szorítással. Ezalatt arra gondolok, hogy megmondod neki, hogy addig nem találkozok, amíg nem hagy fel ezzel a viselkedéssel, de gondolom ezt nem akarod meglépni viszont, akkor csak az a megoldás marad, hogy a férjed nem találkozik olyan sűrűn édesanyáddal, csak a legfontosabb családi eseményeken.

Az meg sem fordult a fejedben, hogy ne találkozzanak? Neked is jó lenne, anyádnak is, férjednek is.

Az a legjobb ,ha el lehet különíteni a családtagokat, ha ilyen helyzet áll fent.