Mégis mit képzelnek magukról a kisgyerekes anyukák legtöbbje, övék tán a világ?

Ha érdekel éppenséggel van tapasztalatom, nem egy gyerek hisztirohamát néztem már végig. Viszont eszébe sem jutott volna az anyának a vonaton csengőhangot hallgattatni a gyerekével fittyet hányva másokra.

Épp erről beszélek, le van szarva mindenkit, neki mindent lehet, akit ez felháborít, az biztos nem anya és nem érheti ezt az egészet,mert szörnyen bonyolult. Megjegyzem anyuka is volt ott, akit elég rendesen felidegesített a gyerek. És ismétlem,nem a gyerek tehet róla, hülye lenne nem csinálni, ha egyszer nem szólnak rá, ezt hívnák szerintem nevelésnek.

Ne haragudj, nincs idom visszaolvasni a valaszt.

De az a meglatasom, hogy ilyen peldat barmelik csoportbol kiragadhatnal, mert mindegy, az illeto kismama, nyugdijas, egyetemista, vagy dolgozo felnott, szellemi, vagy fizikai munkas, tenyleg teljesen mindegy.

Az osszes taborban vannak kulturalt, figyelmes es kevesbe kulturalt, figyelmetlen emberek. Mindegy, hogy valaki kismama, vagy sem, lehet, hogy most a babakocsival allt le elotted beszelgetni, de valoszinu, hogy gyermek elotti korszakaban cigiszunetben peldaul a munkahelye egyetlen bejarata elott taborozott le dohanyozni a kolleginaval es akkor is bunkon nezett volna rad, ha megkered, hogy menjen arreb, mert a tiz centis szabad resen nem tudsz becsuszni.

De nagy esellel 30 ev mulva is lesznek ilyen huzasai.

Azert, mert O ilyen, nem azert ilyen, mert kismama, ez nem kismama betegseg, nezz csak korul, mindegyik csoportban fogsz talalni ilyet.

Max azert altalanositod most az anyukakra, mert jelen pillanatban merges vagy rajuk es kielezetten figyeled.

Ez olyan, mintha elhataroznad, hogy veszel egy lila gumicsizmat es masnap kb 10 lila gumicsizmas embert latnal, mert automatikusan figyeled, kiszurod, erzekeny vagy ra. Pedig korabban is ugyanennyit lathattal volna, csak akkor meg nem erdekelt es nem tunt fel.