Jogosan ütöttem egy picit a tesom gyerekének a szájára vagy tényleg inkább szájbarágosan szépen kellett volna kérnem h állitsa le magát?

Kedves Kérdező!

Szerintem nagyon jól tetted azt, hogy odacsaptál neki, én hevesebb természet vagyok, ahogy olvastam a körülményeket, és hogy milyen is a kislány, hát, én nem picit csaptam volna rá, hanem akkorát, hogy elborul.

És lehet lepontozni, hogy gyerekverő, meg agresszív vagyok, nem érdekel, mert nincs igazatok. Egy pofon még nem verés, és az, aki tűri azt, hogy egy 5 éves gyerek leköpködi a saját házában, hát az jó nagy birka! Van egy határ, ami fölött már nincs más megoldás.

És azok, akik verésellenesek: a kérdező nem megverte a gyereket, egy pofon és a verés között rengeteg különbség van!!!

Én a helyedben miután megpofoztam a kislányt, szépen odavágtam volna az anyjának, hogy szépen el lehet húzni azt a számítógépfüggő beledet a házamból a hisztis kölyköddel együtt. És nem érdekelt volna ha karácsony van, ha békák potyognak az égből, én istenbizony ezt tettem volna.

Ha nem neveli meg valaki, akkor egy szar ember lesz, aki képtelen beilleszkedni a társadalomba. Ő lesz a nagyhangú paraszt, aki az orvosnál előrefurakodik, mert mi az, hogy neki várni kell.

Ha 10 év múlva a ti gyereketeket leköpné ez a kislány, mit mondanátok? Azt, hogy miért nem nevelte meg valaki kiskorában? Ha az anyja nem volt rá képes, nem volt egy felnőtt körülötte, hogy megnevelje? Vagy azt, hogy hálaistennek, a gyerekemet leköpte, de legalább nem vert senki a szájára ötévesen.

Nekem is van egy hasonló kaliberű unokahúgom. Csak ő 8 éves. A részleteket most nem írom le.

Alapvetően én türelmes vagyok, de vele egy idő után már képtelen vagyok.. én nem ütöttem még meg. Amikor már annyira kezelhetetlen volt hogy ott voltam hogy meg pofozom, fogtam egy poharat, engedtem bele fél deci hideg vizet és letettem az asztalra. Mikor oda jött és folytatta, egyszerűen az arcába öntöttem.

1. Nem bántottam a gyereket fizikailag.

2. Eléggé meglepődött ahhoz hogy még az ordítást is abba hagyja.

3. Eljátszottuk ezt 3-4 x, velem azóta nem szórakozik a gyerek.

Talán ez nálad is beválik.

Én is kaptam néhány nyaklevest gyerekkoromban anyumtól és apumtól is. Mégis felnőttem, nem lettem elmebeteg pszichopata pár pofontól.

A mai kölykök sajnos eléggé neveletlenek,el vannak kényeztetve, ajnározzák őket a szülők a nagy semmire. Foglalkozni kéne velük és megtanulni nekik nemet mondani.

Ha engem köpne le egy gyerek, vagy verné magát a földhöz ordítva, visszafognám magam hogy ne üssek nagyot, de hogy kapna egyet a se.ggére az tuti.

Hú szegény kérdező megjelent pár elvakult anyatigris akik a modern nevelési gyerekkönyveket lapozgatva igyekeznek válaszolni és köpködni azokra akik szerint egy szájba vágás,fenékre ütés nem verés,és bizony hasznos lehet ha más nem használ.Az ilyenekkel ne foglalkozz,agyon dicsérik magukat,hogy Ők aztán sosem értek a gyerekhez,mert angyalok a gyerekeik,és milyen elvetemült már az az ember aki próbálja nevelni a gyereket,nem csak a száját jártatja és nem hagyja,hogy a gyerek mindent tönkre tegyen arcon köpje,veszélyeztesse magát.

Van olyan gyerek akinél elengedhetetlen egy-egy ilyen apróbb legyintés. De itt a sok álszent,aki szerint ilyentől lelkibeteg lesz a gyerek,csak azt nem tudják,hogy egy-egy ilyen legyintés és egy igazi rendszeres verés között mekkora a különbség.

Nem értem az egészet. A kérdező a rokona a gyereknek. Akkor ugyanúgy nevelheti. Hisz mindannyian családban nevelkedünk, és ha az anyuka ennyire közömbös a gyerekkel kapcsolatban, akkor miért ne nevelhetné egy másik felnőtt? Csak mert nem ő nyomta ki?

Mikor kicsi voltam, és a nagyszüleim vigyáztak rám, akkor az volt, amit ők mondtak. Nem volt ilyen idióta baromság, hogy "nem te szülted, csúnyán se nézhetsz rá". Szép is lett volna, ha ötévesen én mondom meg a hatvanas nagyszüleimnek, hogy mik a szabályok.

Ha olyat tettem volna, ami pofont érdemel, akkor bizony lekevertek volna egyet. És anyu nem akadt volna ki, hogy mégis hogy merészelik, hanem nyilván tisztában lett volna vele, hogy a felnőttnek nyomós indoka volt. Lehet, hogy még tőle is kaptam volna, amiért nem tudok viselkedni. Már akkor is szégyelltem magam, ha felemelték a hangjukat.

A kérdező felnőtt. Tisztában van a társadalmi szabályokkal. Miért ne szólhatna rá, ha szarul viselkedik?

#63 ""Milyen szülői nevelésnek tett keresztbe?? "

Persze, hogy semmilyennek, csak itt 1-2 válaszadó már túljátssza a szerepét," - mivel az említett dolgot én írtam, és azóta többen firtatták, engedelmetekkel megválaszolnám. és nem, szó sincs semmiféle szerepről...

A gyakorlatban ugye nagyon sokféle, de a gyakorlatban mégis kétféle, jól elkülöníthető elképzelés létezik egy család működéséről, és van egy nagyon egyszerű, nagyon közismert alapvető gyermeklélektani teszt is, amivel ez a két féle működés a valóságban elkülöníthető... szerintem mindenkivel eljátszották anno gyerekkorában valamilyen célból... adj egy papírt a gyereknek és add azt a feladatot, hogy rajzolja le a családja szerkezetét, és a köztük lévő viszonyokat... a férfiakat/fiúkat mondjuk jelölje nényzettel, a lányokat körrel, és rajzoljon közéjük nyilakat... pillanatszerűen kiderül, hogy hogy fest annak a családnak a működése a gyerek szemével...

Na, ennek a borzasztóan közismert alaptesztnek az egyik fő kiértékelési szempontja az, hogy mekkorának rajzolja azokat a jeleket, egyformának, vagy valamelyiket kisebbnek, mást nagyobbnak... sajnos a magyar családokban az a teljesen tipikus, hogy a gyerek az önmagát és a testvéreit szimbolizáló JELET kisebbnek rajzolja (kortól, testmérettől függetlenül:)) a szülőket szimbolizáló jelet meg jóval nagyobbnak, ami a hierarchikus, tekintélyelvű, parancsuralmi módon működő közösségek csoport-ábrájának a jellegzetessége... és nagyon sok szülő ezt tartja tök normálisnak:(

Na, ehhez képest mások meg demokratikus, nem tekintélyelven működő, nem hierarchikus családot szeretnének maguk köré, és erre próbálják nevelni - jól vagy rosszul persze - a gyereküket.

Ha ezzel a gyerekkel megcsináltattuk volna ezt a tesztet a kérdésben szereplő eset előtti és az az utáni napon, majdnem biztos vagyok benne, hogy ott virítana az eltérés, az előző napon a gyerek egyformának rajzolta volna önmagát meg a nagynénjét (a Kérdezőt), az utáni napon meg magát kisebbnek, a Kérdezőt meg nagyobbnak... tehát megjelent a gyerekben az a fajta hierarchikus, tekintélyelvű gondolkodás, amit az adott szülő elkerülni szeretne a saját (jól vagy épp rosszul csinált) nevelésével...

És bizony ha a Kérdező adott esetben az én gyerekemmel csinálta volna (ami esélytelen az enyémek idősebbek már a Kérdezőnél:)) bizony erősen vakarhatnám a fejem hetekig-hónapokig, hogy "mitől lesz újra egyforma az a jel azon a rajzon", szóval, hogy hogyan tudnám eltüntetni a gyerek gondolkodásából talán - jó esetben - hónapok alatt azt a hatást, amit a Kérdező az egy mozdulatával beletett.

(az, hogy a gyerekek az óvodában-iskolában majd később esetleg gyepálják egymást, az nem okoz ilyesmit egy gyerekben, az tényleg nem több, mint maga az adott eset... EZ viszont igen.)

Néhányan túlmisztifikálják az egész gyereknevelés témát, mindenhez mögöttes tartalmakat képzelnek és jelentéseket társítanak. Egy gyereket úgy kell nevelni mint egy kutyát. Csúnya példa, de ez van. Nagy-nagy szeretettel, de következetesen. Ha ezt nem szabad, meg kell mondani, hogy miért nem, és onnantól kezdve nem szabad engedni, soha, nincs kivétel. Csak következetesen lehet nevelni, így elkerülhetjük a hisztis gyerekek kinevelésést.

Mellesleg manapság mindenki csak azt szajkózza, hogy a gyerekeknek ilyen-olyan joga van. Ezt meg is tanulják iskolás korukra, naprakészek a jogaikat illetően, de a kötelességükről szó sem esik. És a szülők a hibásak ebben. Néha egy-egy jól irányzott pofon jót tesz a kérdésben szereplő fajtának, legalább tudják ki az úr a háznál. A gyerek nem egyenrangú a szülőkkel kiskorban. A család hierarchikus rendszer, ha egyenrangúként tekintünk rájuk, nem fognak szótfogadni. Így nem lehet nevelni.

Kérdező, teljesen jogos volt, én jól felpofoztam volna a helyedben jogvédők ide vagy oda. Az anyuka emg ne szóljon vele, ha egyszer nem neveli. A hidegvizes pohár ötlet nagyon tetszik, legközelebb inkább azt alkalmazd. :)