Igaz, hogy a legtöbb rokonnak akkor jön ki a valódi énje, ha örökségről van szó?

1-es, nem értem a problémád. Szerinted valakinek csak akkor jár az örökség, ha jóban van a testvérével...?

Nyilván nem érdekeltétek, ezért nem keresett apádat meg téged, ez független a pénztől.

#3

De jár,csak akkor megkell mondani hogy nem vagyok rátok kiváncsi, nem pedig kifogásokat keresni hogy miért nem tud jönni..

Szerintem ez nagyon igaz.

Előfordulhat, hogy az addig mézes-mázos kedvesrokon az örökség hatására hiénává válik. Mindenki mást ki akar forgatni belőle, még akkor is, ha az örökség alig több pár lyukas edénynél meg ócska bútornál.

Ha viszont valaki az örökség hatására is jólelkű és nagyvonalú marad, akkor az az igazi arca.

Nálunk törvényesen még nem örökség volt a dolog, de azért leírom: Anyut én ápoltam, agyvérzés után kiadták a kórházból, magunkhoz vettük a férjemmel. (Én otthonról dolgozom.) Öcsém a barátnőjével élt, ránk se bagóztak, azt tudta, hogy anyuval mi történt, és azt is, hogy nálam van. Eltelt 1-2 év, volt, hogy hívtam őt (nem vette fel, vagy kinyomott), pedig nem voltunk különösebben rossz tesók (ő a barátnőjével élt 20 kilométerre). Anyu házánál azért ősszel és tavasszal terepet kellett rendezni, hívtam (volna), hogy segítsen, fél nap alatt ketten megcsináljuk, írtam is neki sms-ben, nem reagált (végül férjemmel odajártunk füvet lenyírni meg ilyenek). Tehát úgy pattintott le, mintha nem lennék, "természetesen" anyu iránt sem érdeklődött.

Gondoltam egyet, miután több sms-re sem válaszolt, vártam pár napot, és ezt írtam neki: "Tesó, hívj fel, anyu házára lenne vevő".

2 perc múlva hívott.

(Nagyon jó röhögtem volna magamban, ha lett volna kedvem röhögni).