Hogyan tudnám a gyermekemet bölcsibe adni?

Én értem Derjaderja amit írsz, bár eszem ágába nincs a gyerekem bölcsibe adni. Semmi szüksége rá.

Azt is megértem aki megélhetésből,muszájból adja. Tény,hogy van olyan gyerek aki simán veszi, mást meg nagyon megvisel,majd beletörődik, "beletörik".

Itt sokszor a szülő ugymond a hibás ha a gyerek unatkozik,mert egy 2 éves gyerek nem fog. Felkeltek,reggeli,kis játék, séta,bolt,főzés, ebéd, alvás, játszótér ....pikk pakk este van. Csak tény ez elég fárasztó.

Én ott látom a gondot,hogy a kérdező pontosan úgy tervezi,hogy nem fog dolgozni idealis,esetben,hanem terhes lesz,ennek ellenére ő ugy gondolha joga van az állami bölcsihez ami munkáltatóit kér,egyszóval a dolgozó szülőnek van. Más meg majd bámulja bambán ha viszi nagy pocakkal a gyereket,őt meg nem vették fel,pedig dolgozna.

Erre van a magánbölcsi, de a kérdező olysn szinten önző,és van ilyen ssjnos,hogy inkább államiba rakná heti 5ször 8 órában,mint hogy egy csanába vigye pénzért mondjuk heti 3 delelott,es ennél ha nem muszaj több közösségre anya nelkul nem igen can szükség,szerintem ebben egyet értünk. Ha erről az oldalról nézzük,tök érthető miert fújnak az ilyen anyákra,akiknek a tesó az persze kell,miközben saját bevallása szerint még 1 gyerekkel se bír.

22. Látod, ebben egyetértek, ezért fogalmaztam úgy, hogy ga neki szimpatikus ez a megoldás, akkor csinálja így. Nekem nem szimpi, de ezt direkt nem tettem hozzá. A magánbölcsi viszont reális szerintem.

Én belehúztam ebbe, hogy (már a terhességem, az első babacuccok megvevése óta) durván testvérfeltekeny mellé letehetetlen többemberes baba segítség nélkül, és azért úgy bizony kialakul a gyerekek számára nem ideális helyzet. De most ebbe ne menjünk bele szerintem. Viszont én tényleg kinézni szeretném minden szülőből, hogy jóakarattal, a család legjobb javát mérlegelve dönt. Nehéz mert mind ezt az egymást megszólós mintát hozzuk sajnos ebben a társadalmi közegben.

Másrészt írta vki hogy bár ő nagyon unatkozik, a gyerek érdekében marad otthon 3 évig. Ez is egy egyedi kompromisszum például. Nem biztos hogy jó ha a szülő kínlódva csinál valamit. Gyereket örömmel kell nevelni, ezt Vekerdy mondta. Szintén a társasalmi mártír minta mindannyiunkat befolyásol, de a szülői diszkomfort egy ponton túl már valóban kevéssé teszi a szülőt.

De ezt kívülről pár sorból nem lehet eldönteni.

A bölcsi a dolgozó szülőknek van nem azoknak akik nem bírnak a saját gyerekükkel mert jön helyette egy édes cuki picibaba a nagy meg már útban lesz...

Komolyan minek neked még egy gyerek ha az elsővel se bírsz?

Azon meg szakadok hogy elvileg városban éltek de nincs gyerekes program. Nálatok nincsenek gyerekek? Nincs játszótér? Ja igaz akkor neked is ott kéne lenned és nem bámulhatnád a Márimárt a kanapén fekve míg más neveli helyetted a gyereked.

"Hogy egy anya egy panelban mondjuk egyedül van egész nap a gyerekkek, aztan esetleg az apja este játszik vele félórát?"

Nem, az az anya le is mehet a gyerekkel napi szinten a játszótérre, ahol különböző korú gyerekekkel találkozhat (nem szükséges játszani is velük, hogy fejlesztő legyen). Mehetnek együtt postára, boltba, pacra (covid alatt is megvalósítható pl: a nyílt piac), ahol észrevétlenül magába szívhatja a mindennapi udvarias kommunikációt, s rengeteg ismeretet.

Még ha kicsi a család, akkor is akadhat legalább egy nagyi vagy nagynéni/bácsi, akivel akár havi szinten elegendő találkozóval is éri annyi inger, ami a fentiekkel együtt megfelelő szocializációt ad.

Teljesen holtvágány az a mai vélekedés, hogy csak napi szintű pörgős programokkal (babaúszás, kerekítő, baba-mama klub, okosító torna....stb) lehet a megfelelően felkészíteni egy gyereket a közösségi létre.

A szolid családi kötelék az alapja mindennek.

Én csináltam ezeket 2 picivel, amit írsz, plusz én is egyetértek azzal, hogy nem programdömpingre van szükség, de egyáltalan nem könnyű mondjuk egy ordító babával meg egy elrohanó dackorszakossal nyílt piacozni. Nyilván egy idő utan nem rohan el, mondjuk mostanra a 3 évesem.

Masreszt én nem hiszek ebben sem, hogy olyan bazi izgi a gyereknek a boltozás. Ha messze van, babakocsiztatni kell (főleg ha a pici napirendje is korlátoz), az alatt nem tud mozogni, ott szegénx a boltban, postán mit csinál. Elmegy fél nap neki érdemi játék vagy mozgás nélkül.

A mindennapi kommunikációt meg a bevásárlási ismereteket 3 evesen bőven eleg szívnia.

Értem én hogy van olyan gyerek, aki ezt bírja, de van az un aktív gyerek típus, aki szaladgálni meg szabadjátszani szeret, nem feszített tempóban gyalogolni vagy ülni a kocsiban vagy ácsorogni és semmihezsenyúlni.

Én kifejezetten szeretem elkerülni az ilyen programokat tipegőnek, kiveve persze ha 3 dologért kell boltba menni.

Télen meg sem a játszó sem a kinti szopi nem olyan egyszerű.

Még mindig azt látom, hogy ahány család annyi szempont és megküzdési mód.

"Télen meg sem a játszó sem a kinti szopi nem olyan egyszerű."

27, egyrészt eddig egyke szocializációjáról beszéltünk, mivel a kérdező már a tervezett terhessége előtt/alatt bölcsibe vágná. Terhesen még nem kellene senkit szoptatnia pluszban, hogy ne tudjon játszótérre menni, kismotor, futóbicikli mellett sétálni (kivéve, ha a nagyot szoptatja, de az egyébként is "akadályozná" a nagy programját).

Másrészt a testvér társasága óriási szocializációs közeg, ami kiválthat egy csomó egyebet.

Egyébként is a kistesó érkezésével közösségbe vágott nagy esete, könnyen balul sikerülhet. Növeli a testvérféltékenységet, megtépázhatja az addigi pozitív kötődési mintát. Sokkal kevesebb a pro, mint az ellenérvek.

Amúgy a bölcsiben is kimennek télen is. Ha ott ki tudják vinni az egész csipet csapatot, miért nehézség egy anyának csupán két gyerekkel?

Hát azért szokták még a terhesség alatt beszoktatni, hogy ne kösse össze. Nem biztos hogy ront a testvérfèltékenységen.

Most azért ne hasonlitsuk össze hogy a bölcsis 2 évesek kimennek az udvarra, ami persze szinten nyilvan nehéz, azzal, hogy 2 külön korú és napirendű gyereket autóba teszel vagy fèl órát-45 percet utazol velük a postára, ott bemédz a melegre, ott vársz, onnan átmész a boltba.

Egész más egy erdei séta, én azt preferáltam, párom meg 3 hetente elvitte a nagybevásárlást.