Miért fontos az akváriumba a vízkeringető/levegőztető használata?

Mert ha nem használnának, akkor az akvarisztikai felszereléseket gyártók és azokat forgalmazók éhen halnának. Ha veszed a fáradságot és elolvasol pár akvarisztika szakkönyvet (akár magyar szerzőktől is, antikváriumban olcsón kaphatók), akkor kiderül, hogy a te álláspontod és gondolatmeneted tökéletesen helytálló. 1960 előtt Magyarországon csak akváriumi fűtőtest és légpumpa volt forgalomban, holott már a 19. század végétől ismert volt az akváriumi haltartás, sőt egyes trópusi halakat is érintve.

Ny-Európában az 1970-es évektől kezdtek elterjedni az akváriumi belső szűrők és víz sterilizálók.

Az akvarisztikai célú vízkezelő készülékek és berendezések elterjedésének hátterében nagy szerepet játszott a tengeri trópusi halfajok akvarisztikai tartásának előtérbe kerülése, mert ott a vízbe kerülő anyagcsere termékek és azok bomlástermékeinek eltávolítása alapvető fontosságú.

És persze van egy mennyiségi (benépesítési) szempont is. Ha nagy víztömeg jut 1 db halra és sok az oxigént termelő növényzet, akkor létre lehet hozni egy önfenntartó rendszert. Akkor viszont egy szobai akváriumban alig lenne hal, mert 1 db 5 cm-es halra legalább 15-20 liter vizet kellene biztosítani.

#3

“Mert ha nem használnának, akkor az akvarisztikai felszereléseket gyártók és azokat forgalmazók éhen halnának.” (…)

Vs.

Utolsó bekezdés, különösen: “Akkor viszont egy szobai akváriumban alig lenne hal, mert 1 db 5 cm-es halra legalább 15-20 liter vizet kellene biztosítani.”

Én valahogy önellentmondást látok a kommented nagyja s az utolsó bekezdés közt. Hosszasan ecsetelgeted mennyire felesleges pénzlehúzásra épül az egész szűrőgyártó biznisz merthogy volt akvarisztika a szűrők előtt is majd leírod ,hogy anélkül sokkal kevesebb hal tartható egy átlag akvában. Hát akkor csak van haszna/ hatása/ értelme a szűrőknek. Ez kb olyan mintha azt írogatnád ,hogy mekkora biznisz az abroncsgyártás s nélküle is megy az autó, csak épp abronccsal minden jobb. Elvégre az autó beindul s még gurul is gumi nélkül a sima felnin, akkor jöhet a tökéletesen helytálló kérdés ,hogy akkor minek az oda?

Igen, létre lehet hozni szűrő nélküli akvát. Ez nem titok viszont nem is kezdő szint. Átlag kezdőnek sokszor még a legegyszerűbb növényekkel is meggyűlik a baja, akkor hova akarnánk a szűrő nélküli megoldásokat ajánlgatni?

Egyébként nekem ez is kissé zavaros:

“mert ott a vízbe kerülő anyagcsere termékek és azok bomlástermékeinek eltávolítása alapvető fontosságú.”

Mert az édesvízieknél ez nem ugyan úgy alapvető fontosságú?

Bár a fenti gondolatmenet alapján tengerisbe is felesleges kellene legyen a szűrő.

Na de akkor válaszolok részletesebben a fő kérdésre is. Vegyük ,hogy mi micsoda s mit tud.

Levegőztető: most gondoljunk csak egy légpumpára csővel meg porlasztókővel, de szivacs nélkül. Ez annyit csinál ,hogy levegőt porlaszt a vízbe, ez kissé mozgatja a vizet illetve megtöri, mozgatja a felszínt ezzel elősegítve a gázcserét. Ez még nem szűr semmit. Tehát nem maguk a buborékok oldanak be oxigént hanem a víz/ felszín mozgatásával oldanak be.

Van ennek szivacsos verziója, tehát a porlasztókőre (vagy egy azt körülvevő műanyag keretes cuccra, mindegy) egy szivacs van ráhúzva. A kiáramló buborékok gyenge vákuumot idéznek elő s emiatt a víz keresztülfolyik a szivacson. Mivel nem csinál nagy áramlást ezért ilyen légpumpás szivacsszűrőket leggyakrabban ivadéknevelőkben, karanténakvában meg hasonló helyeket használnak.

Szűrőfej/ powerhead: ez lényegében annyit tud mint a szivacs nélküli légpumpa: mozgatja a vizet. Csak nyilván sokkal hatékonyabban, erősebben. Arra jók ,hogy például áramlást csináljunk az akvában de szűrő nélkül. Vagy van szűrő s amellett van powerhead a jobb áramlás miatt (pl: ha olyan halakat tartunk amik kimondottan igénylik). Vagy házilag barkácsolt szűrőkhöz is jók stb-stb.

Szűrő: na ebből van rengeteg. Belső, külső, akasztós stb., megannyi kivitelezésben, viszont nagyjából ugyan az a koncepció: van egy rotor lapátokkal amivel átjuttatjuk a vizet a szűrőközegen (ami leggyakrabban szivacs, de van sok más is). Tehát kb ugyan az mintha a powerheadre raknánk szűrőanyagot. Rendszerint előbb van a szűrőközeg s utána a rotor tehát a szívóereje juttatja a vizet át a szűrőközegen.

A szivacsok meg minden szűrőanyag a porózus felületükkel otthont adnak a szűrőbaktériumoknak. Ezek bontják le a halak végtermékeit kevésbé mérgező anyagokra. Ezek a baktériumok megtelepednek többek közt a talajban is, viszont mivel ott gyengébb a vízáramlás ezért kevésbé hatékonyan szűr x mennyiségű talaj mint egy ugyan akkora szivacsú szűrő. S többek közt ezért tud kevesebb hal megélni egy szűrő nélküli akvában mint egy szűrővel ellátottban (persze ez ennél bonyolultabb s több tényezős).

A tóban meglehet nincsenek ilyesmik de még mindig nagyobb víztömeg, a szél is mozgatja a vizet, az párolog s legkésőbb esővel pótlódik vagy te magad pótlod stb-stb. De egy túltelepített tóban is ugyan úgy elpusztulnak a halak ha a bomlástermékek meghaladnak egy kritikus szintet stb.