Tartható együtt a Stendhal-hal egy csapat Schubert díszmárnával?

Stendhal-hal-

Epalzeorhynchos bicolor

Tudományos név : Epalzeorhynchos bicolor

Magyar név: Stendhal-hal

Csoport: Pontyfélék

Származás: Thaiföld

Testhossz: 18 cm

Természetes élőhely: Folyók és patakok.

Viselkedés: Élénk, védi a területét (a felnőttek agresszívvé válhatnak).

Táplálkozás: Mindenevők, szeretik az algákat lelegelni.

Szaporítás: Nagyon nehéz.

Medence: Minimum 200 literes

Halnépesség: 200 literre 1 hal

Dekoráció: Kövek, gyökerek, sok rejtekhellyel.

Hőmérséklet: 24-28 °C

pH: 6,5- 7,2

Keménység: 2,8-11,2NK°

Megjegyzés: Fiatal korukban össze lehet hozni egy medencébe három Stendhal-halat, de a felnőttek nem tűrik egymást, s mogorvák a más fajokkal is. Ha tiszteletben akarjuk tartani éjszakai életet kedvelő természetüket, teremtsünk sötét zónákat az akváriumban. A háttérbe ültessünk Vallisneria americanát, a két oldalra Beckett vízikelyhét (Cryptocoryne beckettii) és Wendt vízikelyhét (C. wendtii) az előtérbe. Egy ilyen típusú akváriumban a Barbus nemzetség tagjai közül pl. az (B. tetrazona) ékfoltos razbóra és a rózsás díszmárna (B. conchonius) lehet a Stendhal-hal lakótársa. Elég nehéz a hímet a nősténytől megkülönböztetni, de ez utóbbi általában valamivel íveltebb, kerekdedebb a hímnél. Szaporodás idején (ami akváriumokban nagy ritkaság, mert a felnőtt Stendhal-halak rossz viszonyban vannak egymással), a hím ráhajtja a farok-úszóját a nőstény hátára. Az ikrák szétszóródnak a medencében. Három nappal később az ivadékok már elfogadják a sóféreglárvákat.