Mi a teendő, ha leáll a külső szűrés?

A mi szűrőnk (azóta már leselejteztük) nagyon sok áramszüneten esett át, volt, hogy naponta többször is (mindig lecsapta valami a biztosítékot).

Mindig újraindult, különösebb beavatkozás nélkül, esetleg meg kellett kicsit "kocogtatni" hogy az esetlegesen belekerült kevéske levegő kijöjjön belőle.

Elvileg újra kéne indulnia. Elvileg...

Zárt rendszer. Nem tud leürülni a cső, nincs hova, nincs miből, nincs honnan levegő, ami be tudna menni a víz helyett.

Képzelj el mondjuk egy hullahopp karikát. Ami légmentesen tele van vízzel. Tökmindegy, hogy jobbról balra megy benne a víz, vagy balról jobbra, vagy áll, vagy van rajta 1-2 kisebb nagyobb "kitüremkedés" (ez a szűrő tartálya és az akvárium) ha leáll a víz, akkor leáll, ha újraindul, akkor újraindul. Ha elkezdene "leürülni " az egyik szár, akkor ugyanannyival töltődne a másik, mert nincs más alternatíva, a körön belül marad a víz.

Ez az elv. A gyakorlat meg ahogy a 2-es példája is mutatja, az ingadozó nyomás és a nem ingadozó nyomásra tervezett , esetleg elöregedett tömítés nem tudja meggátolni, hogy levegő menjen be ott, ahol nem lenne szabad. Ilyenkor légbuborékok lesznek, ami nem csak hangos, de a keringés se olyan hatékony. (sőt, nagyon is be tud kavarni)

Ilyenkor össze vissza billegtetni kell a szűrőt, hogy kitermelje magából a bubikat.

Az egész procedúrát valószínűleg nem kell újrakezdeni, ha olyan tré lenne a tömítés, akkor sima üzem közben is eresztené a vizet.

Ha egy zárt külső szűrő helyett egy nyitott technikai tartály lenne... na ott lenne gond, azoknak alapból a megépítésüknél minden ilyen jelenségre fel kell készülni, mert pl attól, hogy leáll a felfelé nyomó ág, (áramszünetkor) nem áll le a gravitációval működő szívóág, és ha rosszul lett megépítve, akkor lazán leszívja az aksiból az összes vizet a szobába.

"pumpálni kell, mint az első beüzemelésnél"

...vagy máshogy megközelítve:

A pumpálás azt csinálja, mint ha elkezdenéd szívni a nyomó ágat. Tehát a szívó ág az aksiban van, és mint ha részleges vízcserénél egy csővel le akarnád szívni a vizet, elkezded szívni a nyomó ágat, annyi a különbség, hogy itt közbe van iktatva maga a szűrő.

A mégnagyobb különbség meg az, hogy onnantól hogy beindult a rendszer, a kifolyó vizet nem kintre vezeted, hanem vissza az aksiba.

És ahogy vízcserénél is csak akkor áll le a rendszer, ha belevegősödik, ugyanúgy itt is.

Vízcserénél is, ha nem levegősödik be, csak befogod a csövet, leáll a víz, de ha elengeded újra kezd folyni.

Csak a szűrőnél nem a gravitáció a hajtó erő, hanem az áram.

Amiatt nem aggódnék, hogy újraindul-e. Extrémebb esetekben (érzékenyebb halak, rákok, ivadékok, némi túltelepítés, friss akva), hosszabb, több órás áramszünet esetén már egy mozzanatot megér a szűrőben lévő vízmennyiség (ez ugye szűrőméret függő) vödörbe nyomatása, elkerülendő az akvában lévő vízminőség átmeneti romlását. Felfogható extra vízcserének is.

Amúgy a szűrő kikapcsolását a lehető legkevesebbszer érdemes megtenni, tehát inkább fojtsd le a nyomó ágat etetésnél és vízcserénél is. Azon ritka esetekben amikor elengedhetetlen a leállás, a pumpa használatát kerülném, a körülötte lévő tömítés az idő előrehaladtával a minimális gyári kencézés után beállhat, egy nyomással is félremozdulhat és szét kell szedni a fejet ha ereszteni kezd.

Ha a tartályt kell gányolni akkor gravitációs megoldással a csövön keresztül simán újratöltődik, ha meg a csöveket pucolod, azokat eleve vízzel töltve zárt csapokkal érdemes a helyszínre visszavinni, így megint a gravitáció segít ha megnyitod a csapot a szívóágon… és a pumpát mindkétszer kihagytad.