Igaz hogy a teknős nemét a tojást ért hőmérséklet dönti el a kikelés előtt; a magas hőmérséklet nőnemű, az alacsonyabb hőmérséklet hímnemű teknőst eredményez? Ha igaz, hogy lehetséges ez, mi zajlik le belül s mi ennek az evolúciós oka?

A kérdés egy részére tudok csak válaszolni; az evolúciós okra. Azt sajnos nem tudom, hogy a hőmérséklet változása hogyan befolyásolja az embrió élettani folyamatait, de biztos nagyon bonyolult folyamat. Ha tippelnem kéne, akkor szerintem a génexpresszióra van valamilyen hatással.

Maga az a tény, hogy az eltérő környezetre reagál az egyed, fenotípusos plaszticitásnak nevezzük. Nagyon jó kifejezés, mert leírja a lényeget. Már gimiben is megtanuljuk, hogy a fenotípus a genotípus és a környezet által közösen meghatározott külső és belső megjelenés (+ viselkedés, ezt mindig kihagyják...). A fenotípusos plaszticitás azt jelenti, hogy a genetikai meghatározottsággal rendelkező fenotípus is képes változni az eltérő környezet miatt. Tehát nem "kőbe vésett" a fenotípus (pl. posztembrionális állapotban is képes "átalakulni" az élőlény.

A hüllőknél valóban gyakran előfordul az ún. környezeti nemmeghatározottság. De az egy tévhit, hogy minden hüllőnek csak a hőmérséklet határozza meg a nemét. Persze ilyenre is van példa. Csak a hidasgyíkoknál és a krokodiloknál fordul ez elő. A teknősöknél és a pikkelyes hüllőknél (gyíkok és kígyók) találunk környezeti és genetikai nemmeghatározást is, de ez a fajok között is eltérő lehet (majd írók egy példát teknősre). Pl. gyíkok körében van olyan meghatározottság is, amely kizárólag genetikai, nem függ a környezettől. De a "környezetfüggő gyíkoknál" (remélem érthető mire gondolok) a hidegben a nőstények, míg melegben a hímek fejlődnek ki.

A lehetséges variációkat egyébként a Charnov-Bull-modell magyarázza. Linkelek egy ábrát. Az x-tengelyen a hőmérséklet, míg az y-tengelyen a rátermettség (fitness) látható. A "a" esetben a nőstényeknek a hideg vagy meleg környezet kedvez, míg a hímeknek a közepes hőmérsékletek. A "b" modell a hímek szempontjából ugyanez, csak a nőstények számára független a hőmérséklet. A "c" a "b" fordítottja igazából. A "d" azt mutatja, hogy azonos a hőmérsékleti dependencia:

[link]

Ezek a modellek tehát nem azt mutatják, hogy ilyen hőmérsékleten csak hím lesz, ezen meg csak nőstény! Ez a krokodilokra és a hidasgyíkokra igaz (bár rájuk sem pont így)! Azt mutatja, hogy a különböző hőmérsékleten eltérő rátermettségeket kapunk, azaz nem fekete-fehér a dolog. A rátermettség egyébként általában abban nyilvánul meg, hogy a kifejlett állat mekkorára nő (tehát még elég jól is mérhető). Ez alátámasztja azt, hogy a belső környezet (genetikai adottságok) is szükségesek (pl. a teknősök esetén).

Miért evolválódott ez így? A mérsékelt övi szárazföldi teknősök jelentős része a fészekben telel át és ez hatással van a nemre. Jó példa a díszes ékszerteknős (Chrysemys picta). A hímek alacsonyabb hőmérsékleten telelnek át és nőnek nagyobbra, míg a nőstények melegebb helyen kelnek ki és telelnek át. Ahol a környezettől függ a rátermettség, ott bizony evolúció indul be, de más okok is lehetnek persze (maga a hőmérséklet szelektáló tényező is lehet, ha az hatással van a fiatalkori növekedésre).

Egyébként a Charnov-Bull-modellt empirikus bizonyítékok is alátámasztják. A Jacky-agáma (Amphibolurus muricatus) nőstényei alacsony (23-26 C) és magas (30-33 C) hőmérsékleten kelnek ki, míg a köztes hőmérsékleten vegyesen kelnek ki hímek és nőstények). 3 éves fejlődési, szaporodási időszakban a eloszlások kól illeszkedtek a modell görbéire.