Adhatok hajdinát és főtt zöldséget a kutyàmnak?

10 .

de igen.

Nem véletlenül hívta fel rá az állatorvos a figyelmet .

Változatlanul nem világos, hogy miért kell zöldséget adni a kutyának. Sem főve, sem nyersen.

akkor mégegyszer. Semmi szüksége rá.A kutya ragadozó.

vedd a fáradságot és olvass utána, hogy ez mit jelent. A farkasfalkák sem az alma és krumpliföldeket látogatják.

A farkasok is esznek az erdőben fellelhető növényeket! Vagy az elejtett növényevő vadállatok belestül elfogyasztása következtében is a táplálékuk része! Nem hiába van szinte minden táplálkozási elv (kivételként egyedül a prey jut eszembe) úgy felépítve a barftól elkezdve a szuperprémium tápokon keresztül a főzésig, hogy x (jobb esetben nagyobb) %-a hús és a többi zöldség, gyümölcs, gabona, mert ezek vitamin és emésztéselősegítése jelentős.

De nem is akarlak erről meggyőzni, csak nem szeretem amikor butaságok cáfolatlanul maradnak az interneten az ide látogató informálódók számára.

Ebben egyetértünk, én sem szeretem a butaságokat cáfolatlanul hagyni. A tiédet sem. Edd meg a hajdinát, quinoát, édesburgonya, de a kutyát könyörgöm hagyjuk ki ebből. A barf és az összes módszer egy valós alapok nélküli marhaság. A kutya ragadozó, eszik füvet is, tényleg. De a növényevő állatokat nem a növények miatt eszik, ez gondolom nem olyan bonyolult.

Nem kell túltolni és túlgondolni a kutyák táplálkozását. Elég régóta és jól működik az emberek magyarázatai és erőszakossága nélkül is.

Csak egy példa : kutya táplálkozáskutató főszakértő hölgy évekig a házikosztot népszerűsítette, arra hivatkozva, hogy Buksika 14 évig azon élt, amíg a kedves hölgyet meg nem vásárolta valamelyik kutyatáp gyártó. Azóta az a teljes értékű táp a legjobb táplálék szerinte.Szerintem szánalmas az egész elmélet.

Ennyi daganatos kutya soha nem volt, ezt állatorvosok is elismerik.

Utálom, amikor a kutyát a farkashoz hasonlítják. Ez alapján mi is ehetnénk nyers húst. Vagy térjünk vissza egyenesen az ősi eukarióták táplálkozásához. Az ember hatalmas hatást gyakorolt a kutyákra. Már az ókorban is egyértelműen elváltak egymástól a különböző fajták. A középkorban kenyéren tartották őket és ritkán kaptak húst. Később emelett megjelentek a táplálkozásukban a tejtermékek is. Bizonyos területeken sokszor maradékot kaptak. De volt olyan kultúra is, ahol levest kaptak. A 20. század első felében kezdték el őket konzervvel, illetve szárított hússal etetni, a második felében pedig száraztáppal.

[link]

[link]

Szerinted ha az Ókori Egyiptomig ennyit alkalmazkodott a kutyák külseje is, nem változott meg az emésztésük?

[link]

[link]

Ám nem csak a küllemnek kellett megváltoznia. Az farkasok egész nap mozognak, azonban egy kutyának soha nem volt erre lehetősége. Így a mozgásigényük is változott. A táplálkozás és a mozgásigény pedig szorosan összefügg.

Emelett a farkas is eszik növényt. Sőt, földet is. Ugyanis kell neki a vitamin és tudja, hogyan szerezze meg. Rost is kell neki, igaz ezt megtudja szerezni szőrből, tollból, gyomortartalomból is. És végül, ha a kutya nem tekintené a növényt tápanyagnak miért enné meg? Ott van a friss gyümölcs, feldolgozatlanul, föld illatúan. És a kutya megeszi. Sőt, az enyém ha nem vigyázok a szederbokrokról is lecsipegeti a szedret. És annyira nem hülye a kutya, hogy olyat egyen, ami nem táplálék. Ha odaadok neki egy darab fát, szivacsot, játékot nem eszi meg. Tudja, hogy min kell a fogát erősíteni és mit kell megenni. És más az, ha valamiből lengyel darabokat, minthogy megeszi.