Ugat, vonyít a kutya egyedül?

Egy éves törpe tacskó, aki 7-8 órát egyedül van, mivel egyedül élek. Egész pici korától fokozatosan hagytam otthon egyedül (percek növelésével végül órákat), és mindig nyugodt, mikor elmegyek, befekszik a helyére. Minden hajnalban 30 perc séta és egy óra intenzív futkározás, labdázás. Sokszor mint az őrült, rohan és nem látja merre dobom a labdát, olyankor meg kell keresnie a futtatóban, tanitva van a keresd szóra, elég sok idő ezzel is elmegy, imád keresni, azt gondoltam, az agyát is fárassza ez. Plusz a sétát is gyakoroljuk mindig, hogy láb mellett jöjjön, ott is fókuszálnia kell, mert húzna rendesen. Azt reméltem, hogy ezek által így nyugodt is maradt. De sajnos megfenyegettek, hogy ugat állandóan a kutya. Ez iszonyat túlzás, mert kamerán tudom figyelni, de sajnos tényleg miután elmegyek, 1-1,5 órára elkezd vonyítani, ugatni, de csak 10-15 percig és nem folyamatosan, jön egy vonyitas és 2-3 perc múlva mégegy, így néz ki. Szóval felkel, kicsi ugatás, vonyitas és visszafekszik. Párszor ismétli, de tényleg nem állandóan, csak ezt minden nap le műveli és elég csúnya fenyegetést kaptunk, féltem, hogy mérget tennének ki. Dél körül lenyugszik és semmi hangja. Más törpe tacsis ismerőseim csak sétára viszik le jóval kevesebbet és nyugton vannak... Tudom, minden kutya más, de ez a másfél óra mozgás, amiből délután ismétlünk, kevés lehet egy törpe tacsinak? Mi segíthetne?