Miért meri azt gondolni bárki, hogy csak a menhelyi kutya tud szeretni?

Ki mondott ilyet?

Én is kérdezhetném, ki meri azt gondolni, hogy csak a drága fajtatiszta kutya tud szeretni?

A kutya az kutya, akár menhelyi, akár elismert tenyésztő almából származik.

Gondolom az alap elgondolás az, hogy egy előzőleg sok mindent megélt kutya hálásabb, jobban értékeli, ha jó helyre kerül, de több példát is láttam már arra, hogy amelyik elvadul, azt utána sokkal nehezebb megszelídíteni, gyakran kiszámíthatatlan a reakciójuk.

Szóval ez is csak egy általánosítás, a menhelyi kutya lehet hálás-kedves, de vad-kiszámíthatatlan is. Akár a "sima" kutyák.

Az, hogy egy kutya kiszámíthatatlan rendszerint az emberi tudatlanság mondatja. Egy tenyésztőtől vásárolt fajtatisztánál azt hiszi már ismeri a kutyát a fajtájánál fogva és eleve bizalommal van iránta.

Egy befogadott kutyával szemben meg ott az előítélet és a félelem, hogy mikor mit fog tenni.

Pedig mindkét esetben az ember hozzáállása a mérvadó.

Tény, hogy a kutyák nem egyformák és egyéniségek.

Nekem az egyik befogadott kutyám álom kutya. Mindenben szót fogad, békés, soha semmiben kárt nem tesz, hálás minden jó szóért, simiért és ételért.

A másik befogadott bűn rossz. Mindent szétrágna amit ér, lopkod, agresszív, makacs. De neveléssel kordában tudjuk tartani, bár mindig résen kell lenni.

Mégis mindkettő szerethető és sosem azt nézzük, hogy befogadottak.

Egy jó alomból származó kutyát is el lehet rontani és kiszámíthatatlan lesz, illetve jó neveléssel szintén álom kutya lehet.

A befogadott sem nem jobb, sem nem rosszabb egy drága, tenyésztőtől vásároltnál.

Ez butaság.

Minden kutya tud,és fog is szeretni,akivel jól bánnak,szeretnek,és aki tudja,hogy hol is van a helye a rangsorban.

Sokan gondolják,hogy a menhelyi kutyák sokkal embercentrikusabbak,hálásabbak,stb. Pedig nem feltétlen. Láttam már nem egy menhelyi/mentett kutyát,és ez nagyon változó volt. Volt amelyik tényleg nagyon értékelte,hogy milyen jó dolga lett. De van olyan,aki folyton szökdösött,stb.

Ugyan úgy egy tenyésztőtől vett kutya is lehet ilyen,és olyan is.Rengeteg dolog a gazdán múlik.

Ez kb olyan meddő téma,mint hogy a keverékek sokkal egészségesebbek,mint a fajtatiszták.Pedig ez is milyen butaság.

Nem csak az fog szeretni, de valószínűleg hűségesebb, ragaszkodóbb lesz, de emelett lehet bizalmatlanabb is. Mert egy menhelyi kutya tudja, milyen neki gazdi nélkül és nem akar oda visszakerülni, vagy elvesződni tőled. Én midnig megsajnálom a kis kóbor kutyákat az utcán megsimogatom őket, sokszor elkísérnek hazáig. Csodálkozva nézem, milyen gyönyörűen jonnek a lábam mellett, egy méterre nem mozdulnak el, nehogy elveszítsenek. Mert ők tudják, hogy miylen sok múlik rajta. A tenyésztős, saját kutya, nem tudja, természetesnek véli a szeretetedet, mert ebben nőtt fel, nem érzi úgy, hogy meg kell küzdjön érte, jó kutya kell legyen, hogy szeresd.

Ennyi a külömbség, persze midnkettő nagyon tud szeretni, csak kicsit másképp.

Ez így erős kijelentés, hogy csak a menhelyi kutyák tudnak szeretni..

Nyilván tud egy törzskönyves, fajtatiszta kutya is. De tény, hogy egy sok mindent megélt kutya sokszor ragaszkodóbb, hálásabb, ha jó helyre kerül.

Nekem volt egy francia bulldogom, tenyésztőtől vettem. Szeretett engem és mindig velem volt, tehát ragaszkodott hozzám, de neki az volt a természetes, hogy mindig bent van a meleg házban, puha kis párnán és ha ezeket nem adtam meg, egyből elkezdett "hisztizni". Ettől függetlenül ő volt a mindenem.

A mostani kutyám szintén francia bulldog, őt egy nagyon rossz helyről hoztam el és már az első napon annyira hálás volt. Azt sem tudta, hogy fejezze ki. Ez a mai napig így van. Sokkal alázatosabb, tisztelettudóbb.

Meg volt egy utcáról befogadott kutyánk is, ő is rettentően kedves és hálás volt.