Akkor ez most hogy van?

Olyankor mit tehetek, hogy ha póráz nélkül sétáltatom, és néha odajön, ha meg nem akar akkor felém se néz. Ilyenkor ha szólok neki, elkezd futni a másik irányba, én ilyenkor tudom, hogy nem szabad, de utána szaladok, mert azt nem szeretném, ha elveszíteném. Tudom, hogy visszajönne másnap, de egyszer ellopták a cigányok, és csak egy hónap múlva, csontsoványan jött haza, és a lánccal, amit a nyakába tettek zörgött a kerítésen. Szóval muszáj valahogy elkapnom. Ilyenkor ha közel érek, már tudja hogy haragszom, és elfekszik, bűnbánóan néz, és bevár engem. Próbáltam már, hogy ellenkező irányba futok, elbújok, a kertben mindig bejön minden, amire kérem, és megkeres. De terepen talán még örül is, hogy elveszít. Vagyis egyszer mikor kisebb voltam elszaladt a kezemből én meg kiabáltam a nevét, sírtam, és kerestem a kutyát de sehol sem volt. Aztán egyszer csak láttam, hogy szalad felém :)

Azon is gondolkodtam, hogy neki talán bejönne az önsétáltatás, mert ismeri a környéket, és szeretik is a szomszédok, de hát nem szívesen engedném el. Volt már, hogy elszökött másnap reggel várta, hogy kinyissuk neki a kaput :) Pórázon mindent gyönyörűen csinál, nem húz, semmi. Ez az egyetlen "hibája" hogy ha leveszem a pórázt...